Még mindig találkozhatunk olyan álláshirdetésekkel, melyek törvénysértő módon szűkre szabják a jelentkezők körét. Jó tudni, hogy az életkor vagy bármi más alapján megkülönböztető álláshirdetés tilos, nem zárhatjuk ki a jelentkezők egyik vagy másik csoportját egy-egy tulajdonságuk alapján. 

Családi vállalkozás álláshirdetése olvasható az interneten. A fuvarozási kft. belföldre, nyitott és ponyvás szerelvényekre keres sofőrt azonnali kezdéssel, 400 ezer forintos fix fizetéssel. Két éves gyakorlatot, C+E jogosítványt, büntetlen előéletet várnak a jelentkezőtől, de az 50 évnél idősebb sofőrökből nem kérnek.

Ez a kitétel azonnal szemet szúr. Miért ne vehetnénk fel egy 50 évnél idősebb sofőrt? Hosszabbodik a reakcióideje, kevésbé biztonságosan vezet? Ez kiszűrhető orvosi vizsgálatokkal, gyanú esetén rendkívüli alkalmassági vizsgálattal. Kevesebbet bír fizikailag, mert rakodni is kell? Ezt ugyan nem tartalmazza az álláshirdetés, de ha mégis így van, az orvosi vizsgálat eldöntheti, hogy bírja-e a várható terhelést a jelentkező. Vagy más lehet az ok? Az idősebbek talán önérzetesebbek, kevésbé lehet őket törvénytelen megoldásokra rávenni, mint a vagányabb fiatalokat? Kevésbé lehet kihasználni egy idősebb dolgozót, mert jobban ismeri a jogait és lehetőségeit? Millió lehetőség van a válaszra. Egy biztos: az életkor megjelölése az álláshirdetésben törvénysértésnek számít.

Magyarország tiltja a hátrányos megkülönböztetést. Ha egy csoportot valamilyen tulajdonsága alapján kizárunk a jelentkezésből, az hátrányos megkülönböztetésnek, diszkriminációnak számít. Külön törvény van, ami ennek a tilalmával foglalkozik (2003. évi CXXV. tv.).

Hátrányos megkülönböztetés az, ha valaki valamilyen tulajdonsága, helyzete vagy jellemzője miatt kerül előnytelenebb helyzetbe másoknál. Esetünkben két jelentkező között nem az dönt, hogy ki az alkalmasabb, ki a felkészültebb, kinek van nagyobb gyakorlata, hanem az, hogy az egyik betöltötte az 50. évét, a másik meg nem.

Nemcsak életkor alapján tilos a megkülönböztetés, hanem más szempontok alapján is, ilyen

– az illető neme

– faji hovatartozása

– bőrszíne

– nemzetisége

– anyanyelve

– fogyatékossága

– egészségi állapota

– vallása, világnézete

– politikai véleménye

– családi állapota, anyasága vagy apasága

– szexuális irányultsága

– életkora

– társadalmi származása

– vagyoni helyzete

– foglalkoztatási jogviszonyának jellege (részmunkaidős, határozott idejű munkaszerződéssel rendelkező)

– érdekképviseleti tagsága

– bármely egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője.

Bármely szempont alapján különböztetjük meg a jelentkezőket, az ugyanolyan súlyú vétek. Az, hogy valaki csak 50 év alatti sofőrt hajlandó felvenni, az ugyanolyan súlyos megkülönböztetés, mintha azt mondaná, hogy csak fehér bőrű, keresztény férfiakat hajlandó foglalkoztatni.

Természetesen elképzelhetőek olyan helyzetek, amikor a megkülönböztetésre alapot adó tulajdonság szorosan hozzátartozik a munkakörhöz. Ha filmet forgatunk és éppen egy huszonéves nő kell a szerepre, akkor nem töltheti be ezt a munkakört egy ötvenes férfi. Az viszont törvénysértő, ha titkári, eladói, ügyintézői állásra csak fiatal nőket hajlandó felvenni valaki – vagy gépkocsivezetőt keres, kizárólag olyat, aki még nem töltötte be az 50. évét.

A felesleges elvárás is lehet megkülönböztető

A hátrányos megkülönböztetésnek van egy rejtettebb formája is – ezt a törvény közvetett hátrányos megkülönböztetésnek nevezi. Az tartozik ide, amikor olyan tulajdonságot vagy tudást kérünk számon az állásra jelentkezőktől, amire az adott munkakör betöltéséhez nincs szükség. Például, ha nyelvvizsgát kérnek egy olyan munkához, melynél nincs szükség idegen nyelven történő kommunikációra. Vagy elvárják a jogosítvány meglétét egy olyan irodai dolgozótól, akinek soha nem kell munkaügyben autóba ülnie. Az ilyen elvárások azért számítanak megkülönböztetésnek, mert kizárják a jelentkezők egy körét – olyan embereket, akik alkalmasak lehetnének az állás betöltésére, de nem felelnek meg a feleslegesen megszabott elvárásnak.

A hátrányos megkülönböztetés elkerüléséhez legyen az az alapszabályunk, hogy minden munkakör betöltéséhez csak olyan tulajdonságokat várjunk el, melyekre valóban szükség van. Ma például egyre több a női kamionsofőr, s nincs olyan sajátossága a szakmának, ami alkalmatlanná tenné a nőket a feladatra. Ennek az álláshirdetésekben is tükröződnie kell, nem kereshetünk csak férfit gépkocsivezetői munkára.

A leggyakoribb megkülönböztetés ma a nemük, bőrszínük, életkoruk miatt éri az embereket. Egy roma származású jelentkező akkor is hátrányból indul, ha hiányszakmára jelentkezik és makulátlanul tiszta a szakmai előélete. Ugyancsak nehéz elhelyezkednie a 45-50 év feletti álláskeresőknek akkor is, ha hosszú ideje nem sikerül már betölteni az adott állást. Hiába tilos, sajnos a diszkrimináció jelen van az életünkben.

Nagy Csaba