Sajnos napi szinten találkozunk szívfacsaró szalagcímekkel: “elaludt a frontális balesetet okozó sofőr”, “vonat és busz ütközött, mert a vezető elaludt”, “gyalogost gázolt az alvó sofőr”. Néhány gondolat következik a témáról.

Minden harmadik teherautó és buszsofőr elszunyókál a volán mögött

Az Európai Közlekedési Szövetség felmérést készített a hivatásos járművezetők fáradtságáról. A csaknem 3 ezer teherautó-és buszsofőrrel folytatott beszélgetés lesújtó képet adott: a tehersofőrök 60%-a, a buszosok 66%-a azt mondta, hogy rendszeresen fáradtan vezet. És ami a legdurvább: a teherautósok 1/3-a, a buszvezetők 1/4-e elaludt már a volán mögött.

Miért fáradtak a sofőrök? 

Aktív és passzív fáradtság

A passzív fáradtság akkor jelentkezik, amikor a vezetési feladat kiszámítható. A monoton, egyhangú vezetési viszonyokra kell gondolnunk, az ún. “autópálya-hipnózisra”. Felmérések szerint az autóbusz-sofőrök 72%-a és a teherautó-sofőrök 65%-a szerint az egyhangú vezetés fontos vagy nagyon fontos fáradtságot okozó tényező. 

Az aktív fáradtság okozói között találjuk az időhiányt (fuvarfeladatok szoros menetrendje) és a nagy forgalomban való közlekedést. Szintén fáradtságot okoz a fizikai munka: a sofőr besegít a rakodásba, majd ezután frissen kellene a volán mögé pattannia. 

A sofőrök a megszakítási idő alatt a legtöbbször nem pihennek. Ekkor tervezik meg  az útvonalat, keresnek parkolóhelyet, beszélnek a diszpécserrel vagy az ügyfelekkel stb. Pedig az ideális az lenne, ha ez a 15 vagy 30 perc valóban a pihenésé lenne, amikor ha szüksége van rá, tud 10-15 percet “hunyni” a sofőr.

Hiányzik a nyugodt alvás

A fáradtság szünetekkel csökkenthető, de az álmosságot csak alvással lehet orvosolni. Márpedig a pihentető alvás hiánya is komoly problémát jelent. Miért? Mert az alvás minősége szörnyű. A váltott műszakokhoz, az össze-vissza alváshoz nem tud hozzászokni a szervezet, ez pedig stresszhez vezet. A barátságtalan, kényelmetlen környezeti tényezők is hozzájárulnak a fáradtsághoz. Ilyen például a fülke hőmértséklete, a zaj, és a rezgések, hiszen az autópálya mellettti parkolókból legtöbbször hiányzik a csend. A rakomány miatt érzett felelősség szintén gátolja a pihentető mélyalvást.  Gondoljunk csak bele, sofőrjeink úgy pihennek, hogy fél füllel még arra is kell figyelniük, nehogy valaki közben felvágja a ponyvát és lerámolja a platót. Ezért is fontos segíteni embereinket az útvonaltervezésben és a napi pihenőhely megválasztásában. Egy őrzött biztonságos parkolóban az alvás is pihentetőbb lesz. 

Álmosan is menni kell 

A tanulmányok szerint az embereink többsége a fáradtság és álmosság ellenére is folytatja a vezetést. Erre sokszor a szoros menetrend kényszeríti őket. Nézzük, hogyan segítsünk sofőrjeinknek!

• A volán mögött ülők többsége nem tudja, hogy a kávé- tea  fogyasztás, a fülke átszellőztetése vagy a rádióhallgatás, mennyiben járul hozzá az éberség növeléséhez. Ezen segíthetünk, ha vezetéstechnikai vagy foglalkoztatás-egészségügyi orvos segítségével könnyen betartható gyakorlati tanácsokat adunk nekik. Éves képzéskor az 561-es szabályok mellett érdemes ezeket is terítékre tenni. 
• Gyakori egészségügyi szűrés, amikor a sofőr és az orvos között kialakuló bizalmi kapcsolat, segít a problémák feltérképezésében.
• Segít a 12 órás pihenő. A fáradtság növekszik a ledolgozott órák számával.  A vezetési idő meghosszabbítását és a csökkentett napi pihenőt érdemes a vészhelyzetekre és kivételes körülményekre korlátozni. A műszakok közötti legalább 12 órás pihenő pedig segít abban, hogy a sofőr testileg és lelkileg felépüljön.  
• Az éjszakai vezetést lehetőleg kerüljük vagy korlátozzuk heti egy-két alkalomra. Ezzel megelőzhetjük, hogy kollégáink életritmusa felboruljon. 
• Kerüljük a hirtelen műszakváltozásokat!
• A munkaidő, vezetési idő tervezésekor vegyük számításba az előre nem látható késéseket, csúszásokat. Maradjon egy kis tartalékidő arra is, ha meg kell állni felfrissülni egy kicsit.
• Csökkentsük a fizikai munkát! Ha a sofőr még aznap vezetni fog ne rakodjon. 
• Ha több sofőr van, kisebb az esély az elalvásra. 
• Flotta frissítése. Új jármű vásárlásakor vegyük figyelembe a sofőrök szempontjait. Legyen benne klíma és olyan vezetéstechnikai eszközök, melyek jobb munkakörülményeket biztosítanak. 
• Építsük be a kockázatkezelési tervünkbe a sofőrök fáradtságának kezelésének a kérdését. Ne felejtsük el, hogy ha a fáradt sofőrünk balesetet okoz, az bizony munkahelyi balesetnek fog minősülni, aminek a költségeit végső soron rajtunk hajtják be (pl. baleseti táppénz stb.)

Mire figyeljenek a sofőrök?

A volán mögötti elszunyókálás megelőzé­sében fontosak lehetnek a következők:

• Próbáljuk meg kipihenni magunkat (az ideális napi 7-8 óra alvás lenne)!
• Nem kell menő diétákat tartanunk, de tudjuk, hogy egy jó töltött káposzta 3 szelet kenyérrel kísérve le tudja fárasztani a szervezetünket. Próbáljunk a naponta többszöri étkezés és a könnyebb ételek felé kacsingatni.
• Nagyon fontos (főleg nyáron a 40 fokban), hogy legalább 3 liter vizet igyunk! A kiszáradás szintén fáradtságot és szédülést okozhat.
• Ne előző nap legyen a legénybúcsúnk! Nagyobb eséllyel bóbiskolunk el másnaposan, emellett a reakcióidőnkkel sincs jó barátságban az alkohol. 
• Ugyanezért a drogok is tiltólistásak!
• Ne feledjük, hogy néhány gyógyszer befolyásolhatja a vezetési képességeinket (pl. elálmosít). Ezeknek mindig járjunk utána! Legtöbbször a betegtájékoztatóban megnézhetjük, szükség esetén kérdezzük meg az orvosunkat!
• Szellőztessünk sokat! A használt levegő elálmosít.
• A fülkében ne legyen se túl meleg, se túl hideg, a 20 fok körüli hőmérséklet a legjobb választás. 

Ha fáradtak vagyunk, álljunk meg! 

A fáradtság tüneteit mindenki tapasztalta már saját magán. Először unatkozni kezdünk, bár ez a sofőrszakmában annyira nem meglepő. Nyugtalanok leszünk, gyengül a figyelmünk. Egyre lassabban reagálunk a környezetünkre, elrévedünk a távolba. Egy jó nagy pihenésről kezdünk ábrándozni, álmodozunk. Fájnak a szemeink, elkezdjük dörzsölgetni és folyamatosan ásítozunk. Végül pedig már ide-oda megy a járgány alattunk, nem annyira tudunk egyenesen hajtani, sokat mozgunk sávon belül.

Ha ezeket a tüneteket észleljük, a legjobb, ha amint tudunk, szünetet tartunk. Szálljunk ki, mozogjunk picit, szívjunk egy kis friss levegőt (már amennyi pl. egy benzinkúton van belőle). Ha szeretjük, igyunk egy kávét, energiaitalt. Hallgassunk zenét! Egyes vélemények szerint a rágózás is jó szolgálatot tehet.

Ha a folytatás után is úgy érezzük, hogy ez nem lesz elég az álommanó ellen, akkor már ne sokat töprengjünk, álljunk meg mielőbb egy olyan helyen, ahol aludni is tudunk. Lehet, hogy 1 órácska pihenés is csodákra képes.

Végül pár érdekes adat a balesetekről

Nézzük a Központi Statisztikai Hivatal egy korábbi részletes felmérése alapján, hogy mikor, hol, milyen szerencsétlenségek a leggyakoribbak:

A halálos balesetek tekintetében az EU-n belül a középmezőnyben vagyunk, a legkevesebb karambol Máltán, az Egyesült Királyságban és Hollandiában, a legtöbb pedig Lettországban, Romániában és Bulgáriában történik.

A teherautók idéznek elő körülbelül minden 10. szerencsétlenséget.

A legtöbb közúti baleset a nyári hónapokban, pénteki napokon történik, leggyakrabban 12:00-18:00 óra között. A legkisebb esélyünk a szerencsétlenségre hétfőn 1:00-2:00 óra között van. Ám ezek az összesített adatok. Ha a teherautó- és buszsofőrök által okozott baleseteket nézzük, akkor mások a rizikós időszakok. 

Nálunk a legtöbb baleset júliusban és szeptemberben, a legkevesebb februárban és novemberben történik. Napokra lebontva pedig a hétfő vezet, amikor útra indulunk, a vasárnap meg a legkevesebb, amikor remélhetőleg már nem dolgozunk.

Ha egy napot nézünk, akkor láthatjuk, hogy az éjszakai balesetek száma elenyésző. A délelőtti órákban viszont egyértelműen sokkal több szerencsétlenség szokott előfordulni.

Kis Zsuzsanna