A női vezetők helyzete egyetlen szakmában sem egyszerű, a fuvarozásban meg aztán végképp nem az. A Fuvarlevél olvasói között mégis szép számmal találunk vezető pozícióban lévő hölgyeket. Kíváncsiak voltunk, milyen egy “férfivilágban” nőként vezetőnek lenni, meg kellett-e küzdeniük, mi a titka a sikerüknek, és ők hogyan látják a szakma mostani helyzetét. Hárman vállalták, hogy megosztják tapasztalataikat. Ezúton is köszönet érte!
Borovszki Erika – a kemény
Életút
Borovszki Erika tanár szakot végzett. Mint népművelő, kollégáival anno létrehozta többek között a Hollókőért Közalapítványt is, és rendezvényszervezőként is komoly szakmai elismerést is kapott. Aztán amikor választani kellett a szakma és a megélhetés között, az utóbbit választotta. A kilencvenes évek elején belevágott a nemzetközi fuvarozásba magánvállalkozóként, 15-ös volt a nemzetközi sorszáma. Közben a szervezésről sem akart lemondani. Összegyűjtötte a környékbeli fuvarosokat, és a NiT Hungaryvel megszervezte az első hazai nemzetközi vállalkozói szaktanfolyamot.
1997-ben hozták létre közös családi cégüket, a TIB-ER TRANSZ Kft-t. Általában 6-10 autóval dolgoztak. Voltak köztük furgonok, valamint 6,5-es és 7,5-es nagy kocsik is, mikor mi kellett. Most 7 autójuk fut. Mindig is nemzetköziztek. Ha kellett, akár a furgonok volánja mögé is beült. A TIB-ER TRANSZ Kft.-t 2016-ban adta át lányának, aki épp gyesen van. Őt tehermentesíti azzal, hogy most a fuvarszervezést átvállalta.
A főnök
Mindig betartott minden szabályt, mert nem akarta emiatt kockára tenni a cégét. Ma már nevük van a szakmában. A partnerek tudják, hogy amit elvállalnak, azt teljesítik is.
Mint mondja, mindig szerencsés volt, jó emberekkel ismerkedett meg. De azt azért elismeri, hogy a „férfivilágban” nem könnyű nőként. Volt, hogy meg kellett küzdenie a férfi kollégákkal, de vagy szép szóval vagy keményebben, de mindig sikerült. Mint mondja, a vállalkozói világ nem a szeretetről szól, a lényeg a munka elvégzése. Igyekszik olyan sofőr gárdát kialakítani, akikkel lehet tartani a kívánt színvonalat.
Nagyon keménynek tartja magát, de van, amikor elviszi a jó szíve. Annak a híve, hogy amit lehet, azt meg kell beszélni, de nem szereti, ha ezzel visszaélnek. – Amikor arról van szó, hogy pontatlanság, meg megbízhatatlanság, akkor nagyon kemény tudok lenni, nem nagyon tűröm. Ugyanakkor akár magánügyben is lehet hozzám fordulni, de csak azoknak, akik jól teljesítenek. A jó embert meg kell becsülni, mert muszáj – foglalta össze a lényeget.
Ha hibázott, tud elnézést kérni, de ezt elvárja a beosztottjaitól is. Egy kollégát például azonnal elküldött, amikor rájött, hogy mágnesezik. De nem ez a jellemző, ha lehet, inkább többször is sanszot ad a kollégáknak. Van, aki már 26 éve dolgozik náluk, volt, aki onnan ment nyugdíjba.
A szakmáról
Véleménye szerint nagyon rossz irányba megy a szakma. Ma mást jelent a fuvarszervezés, mint akárcsak 5 éve. Régen összefogás volt, ma inkább az irigység a jellemző. Magas az adó, drága az üzemanyag, sok az útdíj. Ráadásul a törvények sem szeretik a fuvarozókat. Nincs egyértelmű piacvédelmi törvény, erre ma sajnos nem helyez hangsúlyt a kormány. Példaként a lengyeleket hozta fel, akik az állami támogatásokkal képesek jócskán lemenni az árral. De a németeknél is, ha két fuvaros közül az egyik német, akkor biztos, övé lesz a fuvar. Nálunk viszont, kizárólag csak az ár a döntő.
Így aztán sokan egyszerűen lenyúlják egymás fuvarjait. Nem egyszer fordult elő, hogy egy alvállalkozó megkereste a megbízót, és lement 20-50 euróval, csakhogy a jövőben közvetlenül őt bízzák meg. Szerinte csak a régiekben maradt meg valamiféle betyárbecsület. Az újak, a kezdők nyírják egymást. – Megvesznek egy kamiont, meg jogosultságot a timora (timocom.hu), és azt hiszik, itt kolbászból van a kerítés. Igazából, ha most kellene kezdeni, nem biztos, hogy újra belevágnék…
Fehér-Bata Katalin – a „szerencsés”
Életút
Véletlenül csöppent a szakmába. Először a tulajdonos másik cégénél, egy feldolgozó üzemben kezdett el dolgozni Salgótarjánban. Itt kapta a felkérést, hogy menjen át szakmai irányítónak a szállítmányozókhoz. Igent mondott, elvégezte a kötelező tanfolyamot, amit azóta már meg is újított.
Biztos piacuk, állandó fuvarjaik vannak. Mindig ugyanannak a cégnek szállítanak külföldről, korábban három, most csak egy speciális konténerszállítóval. A járműcsökkenésnek két oka van. Egyrészt kevesebb helyről kell az alapanyagot beszerezni, másrészt kevesebb is kell belőle, hiszen partnerük szervesen kapcsolódik az éppen gyengélkedő autóiparhoz.
A főnök
Aki nőként most szeretne a fuvarozásban elhelyezkedni, annak minden helyzetben talpraesettnek kell lenni. – Aztán az élet majd eldönti, hogy végül is alkalmas-e erre a pályára, vagy sem – tanácsolja Katalin.
Ő nem tapasztalt nehézséget a férfi beosztottakkal, de látja, hogy nincs ez mindenütt így. A lánya kamionszerelőként(!) is férfias munkát végez. Neki duplán kellett bizonyítani, hogy képes megállni a helyét.
Elnéző vezetőnek tartja magát. Igyekszik nem főnökként, hanem egyenrangú társként dolgozni a beosztottjaival. Azt vallja, a sofőr van kint az úton, így ő tudja, mi fér bele és mi nem. Csak akkor bírálja felül őket, ha kevesebbet vállalnának, mint amire képesek lennének,
Tisztában van vele, hogy aki dolgozik, az hibázik is. Abban hisz, hogy a problémát nem elsimítani kell, hanem megbeszélni. De ő is és a sofőrök is mindig a szabályok betartására törekszenek, így nagy hibák még nem fordultak elő.
Beosztottjai jó főnöknek tartják. Ezt mutatja, hogy a mai napig tartja a kapcsolatot azokkal akik tőlük mentek nyugdíjba, vagy esetleg más céghez dolgozni.
A szakmáról
Szerencsésnek tartja magát. Könnyű dolga van, hiszen kevés az autó, a cégének meg biztos piaca van. Csak el kell látnia a sofőrjeit különféle információkkal, de nem kell fuvart kutatni, keresgélni. Nem irigyli, azokat a kollégáit, akiknek nap, mint nap ajánlatot kell adniuk, úgy kell helyt állniuk. Manapság nem egyszerű a szakma helyzete. A piaci fuvardíjakról meg lassan mindenkinek az a véleménye, hogy a melegvízre sem elég.
Herpai Zsuzsanna – a felkészült
Életút
Több mint húsz éve van a tágabban értelmezett szakmában. Kezdetben alkalmazottként dolgozott. Közben már felnőttként elvégezte a főiskolát logisztika szakirányon, és ma végzett közgazdász.
Tudatosan készült a vállalkozói létre. Elkezdte bújni a jogszabályokat, tervezni, szervezni a jövőt. Mikor ikerfiai életkora megengedte, 2014-ben a férjével együtt megalakították saját fuvarozó cégüket. Először csak egy furgonnal, egy sofőrrel vágtak bele. Aztán ahogy telt az idő egyre szaporodtak a furgonok, ma már 4 van a cég birtokában.
Profiljuk a belföldi fuvarozás, ezen belül a palettás szállítás. Cégek és magánszemélyek számára akár express szállítást is vállalnak teljes vagy részrakományként. Ami legkésőbb másnap már a több száz kilométerre lévő címzettnél is lehet.
A főnök
Ehhez a pályához a legfontosabb a szervezőkészség. De legalább ilyen fontos a rendszerben gondolkodás. Nemcsak minden szakmai, de minden pénzügyi folyamatot is át kell látni az elejétől a végéig. A cég munkája megköveteli a gyorsaságot és a pontosságot, hiszen a címzett csak munkaidőben érhető el. Ezen múlik a cég sikere. Épp ezért neki mindenkor tudnia kell, hol tart a szállítmány. Ez csak úgy megy, ha a sofőrök nem hallgatnak el semmit. Cserébe ha problémája akadna a kollégának, rá mindig számíthat. Mindennek utánanéz, segíti őket.
– Nagyon szoros menetrendben vagyunk, és azt mindenkinek el kell fogadni, aki itt dolgozik, hogy kiemelten fontos az információcsere – mondja. Aki ezt néhány hét türelmi idő után sem érti meg, annak nincs helye a cégben. De a kapkodós, késő vagy az arrogáns, lekezelő stílusú sofőröknek sem. A sofőr a cég arca a megbízónál. A GPS korában pedig látható a jármű sebessége, a fordulatszáma, a sebességváltások, minden.
A sofőrökkel következetesek, de megértőek is. A feledékenységet például el tudja nézni. Ő azért van ott, hogy ellenőrizze a kollégákat. Ne maradjon ki cím, és a papírozás is rendben legyen.
De mint mondja, a női vezető mivoltából rengeteg esetben adódtak konfliktusok. Egy vezetőnek határozottnak kell lennie. Egy nőnek pedig fel is kell vérteznie magát, hogy ő is ki tudjon állni az igazáért. Addig kell küzdeni az aktuális kollégával, amíg meg nem érti. – Ha már elismerte a szakmai tudást, onnantól kezdve már nincs gond – mutatott rá a vezető.
Ez a munka monoton és rapszodikus, így sofőrök is sűrűn cserélődnek. S bár sok sofőr nem tud megmelegedni náluk, az igazán jókkal kiváló a kapcsolata. Ez még azokra is igaz, akiket a Covid miatt sajnos el kellett küldenie.
A szakmáról
Zsuzsanna szerint felhígult a szakma. A régiektől azt hallja, korábban jobb volt. Tény, hogy most kevesebb a fuvar, mint a cég. Véleménye szerint „sokan, akik vásárolnak egy autót, ettől már azt gondolják, hogy fuvarozók is lettek.
Néhány éve irreálisan megugrott a sofőrök bérigénye is. – Külföldről hazatelepülve sokan itthon is elvárnák azt a bért, amit kint kaptak. Ezt a fizetési igényt, amit az alkalmazottak követelnek, nagyon nehéz kitermelni.
Őri András
