A sikeres fuvarozók szakmai lapja

Ügyfélszolgálat: +36/20-42-300-42
E-mail: info@ujmedia.eu

Át nem vett rakomány – nem könnyű a megegyezés a megbízóval

Nehézségek sorozatát indítja el, ha a felrakón valamilyen minőségi probléma miatt nem veszik át a szállítmányt. Mit csináljunk vele? Ott áll a sofőr a tele pótkocsival, amiről nem tud lerakodni. Már indulnia kellene tovább, szólítja a következő megbízása. Ha nem megy, akkor őt fogják kötbérezni a késésért, vagy azért, mert el sem jut a következő állomásra. Mit tegyünk ebben a helyzetben?

Ha Ön nemzetközi fuvarral foglalkozik, akkor biztosan sűrűn bólogatott az előző sorok olvasása közben. Előbb-utóbb mindenki belefut abba, hogy a címzett nem vesz át egy problémásnak tűnő szállítmányt. Legnehezebben akkor kezelhető a helyzet, ha egy teljes rakományt utasítanak vissza.

Néhány hónapja egy olvasónk is ilyen helyzetbe került Ausztriában. Egy rakomány műtrágya maradt a nyakán. A címzett minőségi okokra hivatkozva nem vette át. Nem volt mit tenni, hazahozta a felrakóra az egészet. Csakhogy emiatt nem tudta teljesíteni a következő leszerződött munkáját. Nem elég a visszfuvar miatti veszteség, még kötbérre is számíthat a másik, meghiúsult szállítás miatt.

Mit tegyünk, ha a címzett nem veszi át az árut?

Szerencsére ilyen helyzetekben nem nekünk kell dönteni. A mi felelősségünk az, hogy kiszolgáltatási probléma esetén, például ha a címzett nem hajlandó átvenni az árut, utasítást kérjünk a megbízótól. A nemzetközi fuvarozás szabályait rögzítő CMR Egyezmény egyértelmű ebben a helyzetben. (A CMR magyarul az 1971. évi 3. törvényerejű rendeletben olvasható.) Ha a címzett az árut visszautasítja, akkor a feladó jogosult az áru felett rendelkezni (CMR 15. cikk). Például utasíthat minket az áru visszaszállítására.

Hasonló a helyzet belföldi szállítás esetén is. (A belföldi szállítás feltételeire a 120/2016 kormányrendelet előírásai vonatkoznak – ez a KÁSZ.) A KÁSZ is előírja, hogy ha a szállítmányt a címzett nem veszi át, akkor a fuvarozó köteles utasítást kérni a feladótól. Az ilyen utólagos utasítás következtében felmerülő költségek, károk és a kapcsolódó fuvardíj a feladót terhelik (KÁSZ, 10.§).

Mi van, ha nem kapunk új utasítást?

Értesíteni kell tehát a megbízót, hogy nem vették át a rakományt, s utasítást kérni, hogy mi legyen a következő lépés. Ha nem kapunk utasítást, vagy annak a végrehajtása aránytalanul nagy költséggel járna, akkor az árut valahol lerakodhatjuk és őriztethetjük, amíg tulajdonsa nem rendelkezik a további sorsáról. Rábízhatjuk az árut egy harmadik félre is, például egy raktári szolgáltatóra. Mindennek a költségét a megbízónak kell kifizetnie. Fuvarozói felelősségünk ebben az esetben addig terjed, hogy gondosan válasszuk ki az áru őrzésével megbízott vállalkozást.

Ha az áru romlandó, vagy többe kerülne a raktározása, mint amennyit a rakomány ér, és a megbízótól nem kaptunk elfogadható időn belül utasításokat, akkor akár el is adhatjuk az árut. Ezzel a lehetőséggel persze csak akkor éljünk, ha többszöri bizonyítható felhívásra sem ad a feladó semmilyen utasítást, egyáltalán nem törődik az áruval.

Az áru szabályoknak megfelelő eladása után a befolyó pénzből levonhatjuk a költségeket, például a raktározás, értékesítés díját, a többit pedig a tulajdonosnak kell átadni. Ha az áru kevesebbet ért, mint amennyi költségünk jelentkezett, akkor kérhetjük azok megtérítését (CMR 16. cikk).

Vissza kell szállítanunk az át nem vett rakományt?

Amikor a meghiúsult lerakodás után a megbízóhoz fordulunk, ő arra is utasíthat, hogy az át nem vett rakományt szállítsuk vissza a feladási címre vagy egy másik, általa megadott helyszínre. Adhat ilyen utasítást, viszont az áru visszafuvarozásával kapcsolatos költségeket teljes egészében neki kell vállalnia. Ebben az esetben ne csak a konkrét szállítási költségekre gondoljunk! Ha a vissz­fuvar miatt kötbérrel, vagy a szerződésszegésből eredő más kárral találjuk szembe magunkat, követeljük azoknak a költségeknek a megtérítését is!

A CMR szerint minden költség megtérítésére jogosultak vagyunk, kivéve, ha ezeket a költségeket a mi vétkességünk okozta. Mit jelent ez a gyakorlatban? Ha az árut a címzett a mi hibánk miatt utasítja el, akkor semmilyen kárunkat nem fogják megtéríteni, sőt, jelentős kártérítést is követelhet a megbízó. Ha például a hűtendő rakományt nem az előírt hőmérsékleten szállítottuk és emiatt ment tönkre, akkor az mi hibánk. Ha viszont olyan hiba miatt utasítják el az áru átvételét, ami miatt nem lehet minket hibáztatni, akkor a visszaszállítással kapcsolatos költségeket is az áru tulajdonosának, a megbízónak kell vállalnia.

Mi kerüljön a szerződésbe?

Mindezeket a kérdéseket érdemes belefoglalnunk a fuvarozói szerződésbe is. Ellenkező esetben éles helyzetben kell megállapodnunk a megbízóval a visszaszállítás feltételeiről. Ebben a helyzetben ő is pontosan tudni fogja, hogy mennyire kiszolgáltatott helyzetben vagyunk, hogy bármit megtennénk már, csak szabaduljunk a feleslegessé váló árutól. Nem sok esélyünk van ilyen körülmények között kedvező feltételeket elérni.

Éppen ezért célszerű mindezt még indulás előtt, a szerződés megkötésekor tisztázni. Fektessük le előre a feltételeket, hogy a szállítás meghiúsulása esetén mi a teendő, ki viseli a költségeket és milyen költségek megtérítését kérjük a megbízótól!

Nagy Csaba

A Fuvarlevél szerkesztősége azzal foglalkozik, hogy újságai, szakkönyvei és honlapja segítségével támogassa a szállítmányozó vállalkozások működését. Újságcikkeiben, szakmai írásaiban könnyen érthetővé teszi a magyar jogszabályi előírásokat, bemutatja az új technológiákat és megadja a választ az összes olyan kérdésre, amivel olvasói hozzá fordulnak.

Ügyfélszolgálatunk segítségével előfizetőink gyors és pontos szakmai választ kaphatnak felmerült kérdéseikre.

Hirdetés

Hirdetés megrendelése:
Telefon: 30/628-9945
E-mail: hirdetes@ujmedia.eu