Munkáltatóként a jogosítvány, a GKI vagy akár egy logisztikai képzés költségeinek részbeni vagy teljes átvállalásával is segíthetjük munkavállalóinkat. A pénzügyi hozzájárulás nemcsak növeli a munkavállalói elköteleződést, hanem valódi anyagi segítséget jelent. A tanfolyamok elvégzését kétféle módon támogathatjuk: képzési szerződéssel vagy munkabérelőleggel. A cél határozza meg, hogy melyiket érdemes választani.
A tanulmányi költségek átvállalása régóta létező megoldás. Az elmúlt években az állami sofőrképzések révén vált ismertté: a sofőrnek tanuló fiatal szerződést köt az állami intézménnyel, a képzési díjat pedig az állam fogja kifizetni a tanuló helyett (ma önrészt is kell fizetni, amit a tanuló később visszakap). A megoldás állami sofőrképzés nélkül is működhet.
Képzéseket bármely munkáltató szervezhet saját dolgozóinak. Lényeges feltétel, hogy csak a saját alkalmazottakat vonhatjuk be a képzésbe. Azaz nem tudjuk kifizetni a tanfolyamot leendő munkavállalóknak, jelentkezőknek, akik még nincsenek hivatalos kapcsolatban a vállalkozással. Más jogviszonnyal rendelkező partnereket, például alvállalkozót sem küldhetünk tanfolyamra, csak a saját munkavállalót.
A tanulmányi szerződés mindkét felet kötelezi
A képzésre a munkáltatónak és a dolgozónak tanulmányi szerződést kell kötni. Erre több okból is szükség van: egyrészt ez garantálja, hogy nem feleslegesen adjuk ki a képzésre szánt összeget, másrészt a szerződés igazolja a tanfolyami költség kifizetését. Hiszen ezzel a tétellel is el kell számolnunk a könyvelésünkben.
A szerződésben a munkáltató arra vállal kötelezettséget, hogy
- kifizeti a tanfolyam díját,
- a képzésben töltött időre, a vizsgákra történő felkészülésre szabadidőt biztosít, elengedi a munkából alkalmazottját és
- garanciát vállal arra, hogy a képesítés sikeres megszerzése után egy meghatározott ideig tovább foglalkoztatja a dolgozót.
A munkavállaló a szerződés aláírásával vállalja:
- a képzés elvégzését
- és azt, hogy a képesítés megszerzése után egy közösen meghatározott ideig a munkáltatójánál fog maradni.
Ezt az időtartamot a képzés idejének figyelembevételével kell meghatározni. Nem lehet aránytalan, például nem köthetjük ki, hogy egy kéthetes, pár tízezer forintba kerülő tanfolyam kedvéért valaki évekre lekösse magát az állásában. Általában a szerződésben vállalt kötelezettség annyi időre szól, amennyi ideig a tanfolyam tartott, de még egy egyetemi diploma esetén is maximum 5 évet lehet így kikötni. Egy GKI esetén fél év lehet a reális elvárás a munkavállalóval szemben (az állami sofőrképzésben résztvevőktől a jogosítvány plusz GKI finanszírozásáért a vizsga után egy éves szerződést követelnek meg).
Tanulmányi szerződés esetén a képzés díját a munkáltató fizeti ki számla alapján, és ezt költségként elszámolhatja. Ha nem iskolarendszerű képzésről van szó, mint esetükben, akkor az átvállalt képzési költség után nem kell adózni sem a munkáltatónak, sem a dolgozónak. (Az iskolarendszerű képzések támogatásakor ez nem így van: ott SZJA-t, járulékot és szochót is kell fizetni. Iskolarendszerű képzésnek a szakképző iskolában zajló képzést nevezzük, melynek végén a tanuló valamilyen szakképesítést kap.)
Visszakövetelhető a tandíj, ha felmond a sofőr?
Ha a képzésre küldött dolgozó megszegi a tanulmányi szerződésben foglaltakat, akkor a munkáltató visszakövetelheti a kifizetett összeget vagy annak egy részét. Szerződésszegés az is, ha nem végzi el a képzést, nem sikerül a vizsgája, és az is, ha a vizsga után nem tartja fenn az előírt ideig a munkaviszonyát.
Akár már a tanulmányi szerződésben is pontosíthatjuk, hogy mit követelünk vissza a szerződésszegés egyes eseteiben. Visszaköveteljük-e a pénz egy részét, ha igyekszik mindent teljesíteni, de nem sikerül a vizsgája? Megjelölhetjük, hogy hány vizsgát finanszírozunk – például a pótvizsgák díját a tanulónak magának kell fizetnie.
Ha a sofőr felmond, akkor is visszakérhetjük a pénz egy részét. Ilyenkor arányosítani kell: ha a vállalt idő felét letöltötte, akkor a rá költött pénz felét követelhetjük tőle vissza a tanulmányi szerződés alapján. Ez viszont nemcsak a tandíjakat jelenti, hanem minden más költséget, amit ráfordítottunk. Pl.: ha munkaidőben ment képzésre, akkor az erre az időre járó bérét is visszakövetelhetjük.
Adhatunk-e kölcsönt képzésre?
Előfordulhat, hogy dolgozónk nem akarja tanulmányi szerződésben elkötelezni magát, vagy mi nem akarjuk átvállalni a képzés díját. Ilyenkor felmerülhet, hogy kölcsönt adunk neki a tandíjra. Munkáltatói kölcsönök léteznek, de használhatók-e erre?
Kamatmentes munkáltatói kölcsönt csak lakáscélból nyújthatunk. Adhatunk kölcsönt lakásvásárláshoz, lakásépítéshez vagy banki lakáshitel havi törlesztésének a kifizetéséhez is. De az adómentesség csak akkor érvényes, ha lakáscélhoz adjuk ezt a kölcsönt.
Ha más célra adunk kölcsönt dolgozóinknak, akkor azt két módon tehetjük meg:
- munkabérelőleget adunk, vagy
- piaci kamattal adunk kölcsönt.
A legjobb megoldás ilyen helyzetben a munkabérelőleg. Ezt fél évre adhatjuk, összege pedig maximum a minimálbér havi összegének az ötszöröse lehet. A törlesztés pedig egyszerűen úgy történik, hogy az előleg részletét havonta levonjuk a munkabérből.
Nagy Csaba
