Sok esetben a biztosító annyira alacsony kártérítési összeget ajánl a vétlen károsultnak, amennyiből biztosan lehetetlen megcsináltatni a javításokat, vagy pótolni a tönkrement járművet. Mit tehetünk, ha túl alacsony az ajánlott összeg, hogyan lehet többet kicsikarni a biztosítóból?
Csak óvatosan bízzunk meg a biztosítóban!
A járműtulajdonosok többsége a kötelező felelősségbiztosításra egyfajta adóként tekint. Megkötni muszáj, de ha már fizetni kell, akkor keressük meg a lehető legolcsóbb lehetőséget. Jól mutatja ezt az, hogy mennyire alacsony összegekért is hajlandók az emberek másik társasághoz átszerződni. Szinte senki sem a biztosító szolgáltatásai, azok minősége alapján köt szerződést. Tesszük ezt azért is, mert nem nagyon érezzük a saját bőrünkön a biztosító szolgáltatásainak a minőségét. Ha kárt okozunk, akkor a mi szerződésünkkel a másik fél fog majd bajlódni. Ha pedig vétlen károsultként kártérítésre van szükségünk, akkor a másik autós szerződésétől függ a szolgáltatás, amit kapni fogunk. Így mindenki a megúszásra játszik, s nem nagyon foglalkozik azzal, hogy milyen szolgáltatást nyújt kár esetén a saját biztosítója. Baj esetén tehát egy olyan társasággal kell ügyet intéznünk, amit valaki valószínűleg az olcsósága miatt választott.
A biztosítók és a károsultak nem egy oldalon állnak
A biztosítók az ügyfeleik érdekét támogatják. Az ügyfél az, aki szerződést kötött és díjat fizet nekik. Akinek kártérítést kell kifizetni, az nem ügyfél. Károsultként csak a költségeiket növeljük. Márpedig a biztosító is ugyanúgy működik, mint minden más vállalkozás. A beszedett díj a biztosító bevétele, a kifizetendő kártérítés meg a kiadása. Nyilván azon fognak dolgozni, hogy ez a kiadás a lehető legkisebb legyen, a lehető legalacsonyabb kártérítést kelljen kifizetniük. Minél jobb munkát végeznek a biztosító szakértői, annál kisebb kártérítéshez fogunk hozzájutni. Azt vegyük tehát tudomásul, hogy nem a biztosító segítségével, hanem az ő ténykedésükkel szemben juthatunk hozzá a jogos kártérítésünkhöz.
Miért lehet alacsony az ajánlott kártérítési összeg?
Az avultatás és az értéknövekedés a két bűvös szó. A törvény azt írja elő, hogy a károsultnak minden kárát meg kell téríteni. Ideális helyzetben ez azt jelenti, hogy pontosan ugyanolyan állapotnak kell létrejönnie, mint amilyen a baleset előtt volt. A valóságban azonban ez szinte soha nem működik így.
Valaki behajt a parkoló autónkba, összetöri az elejét és az oldalát. Cserélni kell a lökhárítót, javítani az ajtót, fényezni az oldalát és az elejét. Ez már egy személygépkocsi esetén is milliós javítási költséget jelent. Normál esetben az autót megjavíttatjuk, a biztosító pedig kifizeti a szerviznek a számlát. A valóságban ez nem ennyire egyszerű.
A biztosító úgy érvel, hogy az autónk eleve használt volt, tehát az új árához képest már jelentősen csökkent az értéke. Például már csak az eredeti ár 40%-át éri. Ezt nem csak a teljes autóra értelmezik így, hanem minden egyes alkatrészére is külön-külön. Tehát ha az eredeti árának csak a 40%-át érő törött lökhárító helyére egy újat szerelünk, akkor ezzel az autó értékesebbé válik, hiszen az avult alkatrész helyére egy új került. A törvény azt viszont nem engedi meg, hogy valaki kártérítésként nagyobb értékhez jusson, mint amekkora az eredeti volt. Tehát úgy számolnak, hogy akkor vagyunk rendben, ha az új alkatrész árának is csak a 40%-át fizetik ki, mert annyi volt a tulajdonos tényleges kára. A plusz 60% az már értéknövekedés, az terhelje csak a tulajdonost.
Összességében a megítélt kártérítési összeg gyakran az ilyen nyakatekert elszámolások miatt válik keserűvé. Hiába a rendben fizetett biztosítás, baj esetén a biztosító közel sem ítél meg akkora összeget, amennyiből az eredeti állapot visszaállítható lenne.
Csak a járműre adnak ajánlatot
Ne menjünk el szó nélkül amellett sem, hogy a biztosítók a kgfb-t szinte kizárólag járműbiztosítási kérdésként kezelik. Baleset esetén a jármű kárát méri fel a kárszakértő, s kizárólag a javítási költségre tesznek ajánlatot. Pedig ezen kívül még számos más kárigényünk is lehet, például:
- sérült autó vontatási, szállítási költsége
- személyi sérülést szenvedett utasok, sofőr egészségügyi és azzal összefüggő költségei
- utazási költségek
- utasok és sofőr használati tárgyainak a kára (pl. összetört telefon, sérült ruházat stb.)
- ha a jármű munkaeszköz volt, akkor a javítás alatti időre kieső bevétel
- ha az eszközt pótoljuk a javítás idejére, akkor a pótlás, autóbérlés költségei.
Továbbá a jog sérelemdíj követelését is lehetővé teszi, aminek az összege nem is függ a ténylegesen igazolható kár nagyságától.
Ehhez képest a biztosító csak az autóban esett károkkal foglalkozik. Nem adnak tájékoztatást arról, hogy az autó javíttatásán túl a károsultnak másfajta kárigénye is lehetne velük szemben.
A biztosító csak a feltétlenül szükséges információkat fogja átadni. Senki sem fogja a figyelmünket arra felhívni, hogy a beadott kárigényen túl is lenne még mit követelni. Sőt, ahol lehet, ott csökkenteni fogják a fizetendő összeget. Szakértőkkel fogják megvizsgáltatni az autót, a baleset körülményeit, s alaposan átgondolnak minden apró lépést, ami a balesethez vezetett. A biztosító által felkért szakértőnek az lesz a célja, hogy a biztosító kártérítési felelősségét minél kisebb mértékben állapítsa meg.
Hogyan jussunk több pénzhez kártérítés során?
Itt jutunk el kezdeti kérdésünkhöz: mit tegyünk, ha nem vagyunk elégedettek a biztosító által ajánlott összeggel?
Az első lépés, hogy meg kell fordítanunk a kártérítés folyamatát. A ma megszokott műveleti sorrend a következő:
- bejelentjük a balesetet – valójában ezzel jelezzük a kárigényt
- a biztosító felkér egy kárszakértőt, aki kijön és szemlét tart
- a szemle alapján a biztosító ad egy kártérítési ajánlatot.
Ezt a folyamatot kell megfordítanunk. Ne a biztosító adjon ajánlatot, hanem nekünk kell egy alapos, minden részletre kiterjedő kárigényt benyújtanunk. Ez az a pont, ahol érdemes igénybe venni egy kártérítési szakértő vállalkozás szolgáltatását. Az ilyen vállalkozások természetesen pénzért, jutalékért dolgoznak, díjukat a megítélt, kifizetett kártérítésből kell majd fedeznünk. Munkájuk viszont megtöbbszörözheti a várható kártérítési összeget.
Csak azt ítélhetik meg, amit kérünk
Sem a biztosító, sem a bíróság nem fog olyan kártérítést megítélni, melyet a károsult nem kért, vagy nem tudott megfelelően igazolni. A legfontosabb és egyben legnehezebb lépés tehát a megfelelő kárigény összeállítása.
A kárigény összeállítása aprólékos szakértői és jogi feladat. Gépjárműkár és egyéb dologi kár esetén például szükség lehet a következőkre:
- a javítást igazoló számlák, kifizetési bizonylatok
- szakértői vélemények a károsodás mértékéről
- állapotleírás az autóról, esetleg korábbi sérülések dokumentációja, számlái
- autó tárolási, szállítási költségei
- szükség esetén csereautó biztosításának költségei
- csomagokban, ruházatban, szállított tárgyakban esett károk dokumentálása stb.
Összességében minden olyan számla, szakértői dokumentum, fénykép, leírás kelleni fog, ami bizonyítani tudja az autó sérülésének a mértékét, illetve azt, hogy milyen állapotban volt a balesetet megelőzően. A kárigény benyújtásának nincs kötelezően előírt formája, és semmi nem határozza meg azoknak az iratoknak a körét sem, melyek kötelezőek lennének az igény érvényesítéséhez. A károsultnak kell mindenre tekintettel lennie, s neki kell arról gondoskodnia, hogy a benyújtott iratok teljes körűen alátámasszák a kárigényét. Ezért javasoljuk, hogy bízzuk kárrendezési szakértőre a kárigény szakszerű összeállítását.
Miért előnyös kárrendezési szakértőhöz fordulni?
A kárrendezési iroda akkor jut bevételhez, ha mi is megkapjuk a magas kártérítést a biztosítótól. Így közösek az érdekeink, egy oldalon állunk.
Ne feledjük azt sem, hogy amikor a biztosító kirendel egy kárszakértőt, ő a biztosítótól, azaz a tárgyalásban részt vevő egyik féltől kapja a fizetését. Nem érdeke, hogy magas kártérítési összeget állapítson meg. A független szakértők viszont a biztosítóval szemben is képviselni tudják megállapításaikat.
Ne féljünk a pereskedéstől, de próbáljuk elkerülni!
Ha nem értünk egyet az ajánlott összeggel, vagy ha a biztosító elutasítja a gondosan összeállított kárigényünket, akkor is van még lehetőség. Ebben az esetben bírósághoz kell fordulni, bíróság fogja meghatározni a végleges kártérítési összegeket. Persze jobb, ha ezt a lépést elkerüljük. Egy bírósági per évekig tart, és a jogi képviselet sokba kerül. A végkimenetele is kétséges. Nagyon gyakran előfordul, hogy az elsőfokú bíróság döntését a másodfok ellenkezőjére fordítja, míg végül évekkel később a Kúria ismét az elsőhöz hasonló döntést hoz. Amíg viszont az ügy jogerősen le nem zárul, addig a biztosító semmit sem fog fizetni, esetleg egy kisebb előleget utal át. Évekig várhatunk a pénzünkre és nem biztos, hogy azt kapjuk, amire számítunk. Ráadásul míg a károsultnak a per egy anyagilag és lelkileg is megterhelő, hosszadalmas folyamat, addig a biztosítónak jogászok hadával a háttérben el sem kell térnie a megszokott ügymenettől. Ráérnek éveket várni az ügy lezárására.
Mi lehet akkor a megfelelő eljárás?
A legjobb eredményt azzal érjük el, ha a kárigény benyújtását profikra bízzuk, velük együttműködve állítjuk össze a szükséges dokumentumokat. Sok esetben a biztosítók hozzáállása is megváltozik, ha tétova ügyfél helyett rögtön egy kárrendezési szakértő által összeállított dokumentációval találkoznak. Az esetek egy részében akár vita nélkül, vagy kisebb vitával fogadják el az érveket. Ők is tudják, hogy fizetniük kell, s ha kidolgozott érvek állnak a másik oldalon, akkor nem is tolják el maguktól ezt a felelősséget. Egy független szakértő bevonása így akár évekkel is lerövidítheti az eljárást.
Természetesen így is előfordulhat, hogy a biztosító vitatja a kárigényt és nem akar fizetni. Ebben az esetben jöhet a bírósági út. Mindaddig, amíg a bíróság jogerős döntésben meg nem határozza kártérítés összegét, addig az ügyünk nem zárul le, addig van esélyünk az első ajánlatoknál lényegesen magasabb összeget is elérni.
Nagy Csaba
