Ritka, amikor nem a fuvarozón csattan az ostor
A tengelytúlsúly a fuvarozás démona. Sokszor még a legkörültekintőbb rakodással, felrakás utáni mérlegeléssel sem kerülhető el. Ha kiterel a hatóság, és a hídmérleg akár csak néhány kilogramm tengelytúlsúlyt mutat, már röpül is a bírság. Jogi szakértőnket faggattuk arról, hogyan lehet a kockázatot csökkenteni.
A felrakón minden rendben volt, az ellenőrzésen mégis megbuktunk
Egy olvasónk számolt be esetéről, amikor olaszból hozott 12 méteres szálárut Magyarországra, és sofőrjét itthon állították ki mérésre. Tíz kiló többletet mutatott az első tengelyen a hazai mérleg, miközben a felrakáskor minden rendben volt.
Azt mind jogászunk, mind a fuvarozók tapasztalatai megerősítik, hogy nem nagyon lehet a helyzettel mit kezdeni. A hivatalos, hatóság szerinti mérés pontosságát nagyon nehezen lehet megtámadni, így az eljárási díj valószínűleg csak (kamion)ablakon kidobott pénz lesz. Persze más lenne a helyzet, ha tudnánk bizonyítani, hogy egy másik hivatalos ellenőrzésen még minden rendben volt, és azóta nem nyúltunk a rakományhoz.
A fuvarozóé a felelősség
A nemzetközi és a hazai jogszabályok is a sofőr, valamint a fuvarozó cég felelősségét hangsúlyozzák tengelytúlsúly esetén – szögezi le jogászunk. Ez csak akkor támadható, ha bizonyítani tudjuk, hogy sofőrünk nem volt, és nem is lehetett volna jelen a rakodásnál, a rakteret lezárták úgy, hogy abba bele sem tekinthetett. Főleg, ha plombát is helyeztek fel, amihez nem nyúlt sofőrünk. A zárt rendszerű rakodás tényét a sofőrnek minden esetben rögzíteni kell a fuvarokmányon.
A gyakorlatban ilyen eset nagyon ritkán létezik. Ha nem is engedélyezett a sofőr számára, hogy jelen legyen a berakodásnál, a legtöbb helyen a rakodás végeztével benézhet a raktérbe. Már csak azért is, mert végső soron a sofőré a felelősség, neki kell ellenőriznie a rakományt indulás előtt.
Ekkor észlelheti, ha több az áru, mint ami a fuvarlevélen szerepel, illetve az elhelyezését is megvizsgálhatja. – A legtöbbször egy gyakorlott sofőr már elsőre látja a problémát – világít rá Johnny, egy 30 éve fuvarozással foglalkozó egyéni vállalkozó sofőr.
Jogászunk szerint is nagyon fontos, hogy sofőrünk ismerje a jármű paramétereit, mivel adott helyzetben abból is lehet következtetni a túlsúlyra. Ha például egy 6,5 méteres rakteret úgy raknak fel 4,5 méteres szálanyaggal, hogy a raktér vége és a rakomány között még van 2 méter, akkor sejthető, hogy az első tengelynél probléma lehet – mondja. – De ezt sokszor ránézésre nem lehet eldönteni. És az olasz magáncégeknél végzett mérések hitelességét is sokan megkérdőjelezik – teszi hozzá Johnny.
Ha túlsúlyra gyanakszik a sofőr, mindenképp jelezze a berakodást végzőknek, és ha lehetősége van rá, mérettesse le még a felrakóhelyen a rakományt! Túlsúllyal nem szabad(na) elindulni.
A szerződésben kiköthetjük, hogy a feladóé legyen a felelősség?
Kérdésünkre, miszerint egy szerződésben a megbízó és cégünk között rögzíthetjük-e, hogy a tengelytúlsúlyért ki milyen mértékben vállalja a felelősséget, jogászunk rutinból válaszol: a felek szabadon megállapodhatnak egymással. Ez azonban nem jelenti azt, hogy annak leírásával teljesen el tudnák maguktól hárítani a felelősséget. Másrészt mivel mind a hazai, mind a nemzetközi jog a fuvarozó felelősségét rögzíti, nem életszerű, hogy a másik fél átvállalná ezt. Pláne látatlanba, hisz előre nem lehet tudni, hogy tengelytúlsúlyért 10 ezer forintos vagy éppen százezres bírságot kéne megtérítenie.
Ám a gyakorlatban elő szokott fordulni, hogy egy-egy fuvar gyors lebonyolításáért a leírt szerződésen túl szóban megállapodnak a felek, hogy miként kezeljék a fentiekhez hasonló helyzeteket. Ha valamilyen okból nem egyértelmű, hogy ki miatt lett tengelytúlsúlyos a jármű, akkor szóbeli megállapodás alapján 50-50%-ban szokták a bírságot kifizetni, bár ez függ a bírság nagyságától is. Természetesen ilyenkor is a fuvarozó fizeti a bírságot, és egy későbbi fuvardíjban számolják el a megbízó részét – világít rá egy trükkre egy fuvarozó.
Sebestyén Szabolcs