Felszólította az EU Dániát a kamionparkolókra vonatkozó szigorú szabályok eltörlésére. Dánia harcol a fuvarozókkal: két éve 25 órára korlátozták a kamionparkolókban tölthető időt. Az üzenet egyértelmű: rakodás után azonnal távozzunk az országból és eszünkbe se jusson a heti pihenőt dán területen tölteni. Csakhogy ez uniós szabályokat is sért, muszáj közbeavatkozni.
Dánia és az EU vitája azért tanulságos, mert ritkán látjuk az EU vezetését ilyen mértékig beavatkozni egy ország belső szabályozásába. Úgy tűnik, Dánia esetén nem tehetnek mást: az ország olyan szabályokat hozott, amik a fő uniós alapjogokat sértik meg.
Dánia két éve hozott egy olyan jogszabályt, ami 25 órára korlátozza a kamionparkolók igénybevételének lehetőségét. Ez az autópályák melletti parkolókra is vonatkozik, összesen 90 létesítményre. A parkolókban 25 óránál hosszabb ideig nem tartózkodhatnak a járművek. Még akkor sem, ha a sofőr szállodában pihen, tehát maradéktalanul betartja a pihenőidőkre vonatkozó előírásokat. Az üzenet egyértelmű: Dánia nem akarja, hogy a kamionsofőrök az országban töltsék a pihenőjüket. A 25 órás korlátozás ugyanis betarthatatlan a 45 órás pihenőidő alatt.
Hatalmas büntetéseket is társítottak hozzá
A 2018 óta érvényben lévő szabályt a dánok azzal is megfejelik, hogy egyre magasabbra emelik a büntetéseket. A kabinban töltött pihenőért egy sofőr ma 10 ezer dán koronás bírságot kaphat – ez átszámítva ma 470 ezer forint. A sofőrt foglalkoztató céget ennek a duplájára, 20 ezer koronára büntetik egyetlen sofőr szabálytalan pihenőideje miatt is. Dánia ezen túlmenően is vasszigort szeretne életbe léptetni a fuvarozókkal szemben: tervezik a dán minimálbér kötelező életbe léptetését az országba belépő sofőrökre, továbbá előírnák az országban teljesített kabotázsfuvarok regisztrálását is (mindkét tervezet közvetlenül a járvány előtt született, s várhatóan nem fog életbe lépni egyik intézkedés sem).
Valójában a bírságok mértékének a meghatározása az ország belügye, a parkolóhasználat 25 órás korlátozása azonban már uniós jogot is sért. Az EU a szabály 2018-as bevezetése óta hadakozik Dániával az eltörléséért. Úgy tűnik, most megelégelték az egyezkedést és kötelezettségszegési eljárást indítottak Dánia ellen.
A szabályok nem hozhatják hátrányba más tagállamok fuvarozóit
Az EU Bizottság érve szerint a dán intézkedés akadályozza a szolgáltatások szabad áramlását, amit az EU egyik alapértékének tekintenek. Konkrétan a 1072/2009-es rendelet fogalmazza meg, hogy egyik ország sem hozhat olyan korlátozó intézkedéseket, ami hátrányos helyzetbe hozná egy másik tagállam fuvarozóit. Márpedig, ha egy állam olyan szabályokat alkot, hogy a kötelező pihenőt csak az adott országban telephellyel rendelkező vállalkozások sofőrjei tudják szabályosan eltölteni, az korlátozó intézkedés. Az EU Bizottság elfogadja a célt, hogy Dánia a pihenőre vonatkozó szabályok betartására akarja rászorítani a járművezetőket, csakhogy ez az eszköz szerintük se nem megfelelő, se nem szükséges, se nem arányos az elérni kívánt céllal.
Sajnos az EU most megindított eljárása inkább szimbolikus értékű, sok konkrét, azonnali haszon nem várható tőle. Az EU Bizottsága felszólította Dániát az intézkedés visszavonására. Az országnak most 4 hónapja van a válaszra. Ha erre nem kerül sor, akkor kerülhet az ügy az Európai Bíróság elé, ami elmarasztalhatja az országot a jogsértő törvény miatt.
Magyarország ellen is folyik eljárás
Uniós szabályok megsértése miatt már Magyarország ellen is indult, sőt, most is folyik kötelezettségszegési eljárás. Magyarországnak több mint egy évvel ezelőtt csatlakoznia kellett volna a fuvarozók új, nemzetközi nyilvántartásához. Ez a rendszer lehetővé teszi a tagállamok közötti információcserét az EU-ban székhellyel rendelkező közúti fuvarozó vállalkozásokról. Ha ehhez a rendszerhez minden állam csatlakozna, akkor az egész EU területén a hatóságok értesülnének a szabálytalanságokról. Ha például egy spanyol céget Franciaországban elmarasztalnak a tachográf manipulálásáért, akkor azt a magyar hatóság is láthatná egy ellenőrzés során. Ám ha nem csatlakozik minden ország a rendszerhez, akkor lyukas marad az információs háló. Magyarország egyelőre kimaradt. Nem tudni miért, de nem kapcsolták össze a hazai nyilvántartást az uniós rendszerrel. Így Magyarország ellen most ugyanolyan kötelezettségszegési eljárás indult, mint a dánok ellen – a kormánynak itt is négy hónapja van arra, hogy válaszoljon az EU Bizottság felszólító levelére.
Nagy Csaba
