Soha még ennyire zűrzavaros és átláthatatlan nem volt egy új hatósági rendszer bevezetése, mint ahogyan a BIREG megérkezett. December végén jelent meg a rendelet, ami szerint a nemzetközi fuvarozóknak regisztrálniuk kell minden egyes Magyarországot érintő szállítás minden mozzanatát. A rendelet 800 ezer forintos bírsággal fenyegette azt, aki ezt nem teszi meg. Január elsejétől már kötelező is volt a regisztráció, ám maga a felület, ahol ezt meg lehetett volna tenni, csak január 23-án indult el. Ám hivatalos tájékoztatók még ekkor sem voltak, így aztán egy hónappal a rendszer hivatalos bevezetése után sem tudhatták az érintettek, hogy mit is kellene csinálniuk. A BIREG első négy hete teljes csőd volt, majd az éles működés előtt pár nappal a kormány átírta az egész jogszabályt.
Fél évvel ezelőtt még arról szóltak a hírek, hogy hamarosan jön majd egy olyan kötelező engedélyregisztráció, ami egy csapásra kifehéríti a fuvarpiacot, s valós előnyt jelent majd a hazai vállalkozásoknak. A 2020-as őszi sajtóhírek szerint a kormány végre elfogadta, hogy szükség van egy kötelező fuvarregisztrációs rendszer bevezetésére. Az EU-n kívülről érkező, például szerb vagy török fuvarozók szigorított ellenőrzése elsősorban piacvédelmi célokat szolgál. Arra lesz jó az egész, hogy a harmadik országból érkező fuvarozók ne tudjanak csalni a CEMT vagy kétoldalú engedélyeikkel, például ne lehessen többször is felhasználni egy engedélyt a magyar fuvarozók kárára. A szakma örült, s várta, hogy a BIREG mennyit fehérít majd a hazai fuvarpiacon.
Fehérítés helyett feketeleves érkezett. Az őszi hírek még arról szóltak, hogy egy októberi próbaidőszak után idén év elejétől indul majd élesben az új regisztrációs rendszer. Aminek – ismételjük sokadszorra – a hazai fuvarozók csak külső szemlélői lesznek, hiszen nem ránk vonatkoznak majd az új előírások. Ehhez képest valami egészen más érkezett. December utolsó napján jelent meg a másnaptól hatályos rendelet a BIREG kötelező bevezetéséről. Próbaidőszak nem volt, vagy ha igen, azt titokban végezték. A harmadik országos fuvarozókat érintő piacvédelmi intézkedés helyett pedig érkezett egy katonás rendszabály, ami sokkal szigorúbb kötelezettséget jelent, mint például az éppen valamennyit enyhített EKAER. A szigorúságáról sokat elárul az, hogy a regisztráció elmaradása ugyanolyan súlyú szabályszegésnek minősül, mint a fuvarozói engedély nélküli fuvarozás. 800 ezer forint a büntetési tétele.
Totálisan elszúrva
A meglepetésként érkező és nem várt módon elképesztően széles kört érintő BIREG bevezetése ráadásul nem is sikerült. Ma már nyugodtan leírhatjuk: teljes kudarc volt, úgy elrontották, ahogyan csak lehetett. Módosítottak egy rendeletet, ami január elsejével kötelezővé tette a rendszer használatát, s februártól már 800 ezer forintos bírsággal fenyegetett. Miközben január 23-án, szombat este jelent meg az a felület, ahol egyáltalán regisztrálni lehetett. A regisztrációs oldal hétvégén még csak magyarul volt elérhető, az idegen nyelvi változatok hétfőn, január 25-én voltak először láthatók. Bár a külföldről érkező fuvarozókat is érinti a kötelezettség, január végéig sehol nem jelent meg hivatalosan semmilyen idegen nyelvű tájékoztató anyag.
Az éles bevezetés dátuma elvileg február 1. E cikk írásakor még nem tudjuk, hogy valóban 800 ezer forintos bírsággal honorálják-e a regisztráció elmulasztását például annak a külföldi fuvarozónak, aki még csak értesítést sem kapott arról, hogy egyáltalán tennie kéne valamit. Igaz, a korábban fenyegetett körnél ma már jóval kevesebb az érintett, akinek egyáltalán dolga akad az új fuvarregisztrációs rendszerrel.
Nem csoda, hogy a BIREG ellen az első pillanattól kezdve tiltakozott az MKFE és a NiT Hungary is, holott éppen ők szerették volna bevezetni ezt a piacvédelmi intézkedést. A BIREG részben az MKFE kezdeményezése, de annyira elborzasztotta őket a megvalósult rendszer, hogy azonnal elhatárolódtak tőle. Néhány nap alatt összeállítottak egy javasolt új rendeletszöveget, konyhakészen, csak ki kellett volna hirdetni. Végül január 27-én éjjel megjelent a Magyar Közlönyben a rendelet módosítása. Nem az MKFE által írott szöveget emelték be a rendeletbe, hanem egy huszárvágással kivonták a hatálya alól az uniós szállításokat.
A történések okát nem tudjuk. Nem tudni, hogyan lett a csak EU-n kívüli fuvarozókat érintő kötelezettségből előbb átfogó, minden magyar és külföldi fuvarozót, mellette pedig raktárak, logisztikai központok, gyárak dolgozóinak ezreit érintő szörnyeteg, majd hogyan tértek vissza a normál változathoz. Elképzelni nem tudjuk, milyen indokkal kellett egy ennyire széles körű ellenőrzési rendszert bevezetni. Indoklás persze most sincs, talán soha nem tudjuk meg, hogy a kormány a szándékát változtatta meg a tiltakozás hatására, vagy csak rájöttek, hogy mekkorát hibáztak a szöveggel.
Négy hét után kuka
Ma már leírhatjuk: a kormány vagy visszavonult és úgy ahogy van, kukázták az eredeti terveket, vagy rájöttek mennyire elrontották, és hajlandók voltak végre korrigálni. Egy a biztos: nem egészen négy héttel a rendszer eredeti bevezetése után a BIREG okozta sokk elmúlhat, mert a feladatok 90 százalékát törölték. A széleskörű alkalmazás helyett az uniós fuvarokat kivették a hatóköréből. A BIREG tehát az lett, aminek tervezve volt: az EU-n kívüli fuvarokat ellenőrző rendszer.
Az már korábban is majdnem biztos volt, hogy a BIREG nem marad meg eredeti formájában. Egyesek szerint egyenesen sértette az EU alapszabályait, mert gátolta az áruk és szolgáltatások szabad mozgását. Éppen úgy, mint az EKAER, amit szintén uniós nyomásra kellett finomítani, idén pedig részben visszavonni. Nem tagadta senki, hiszen január közepe táján már a hatóságnál is a várható módosításokról beszéltek. Volt fuvarozó, akinek akkoriban sikerült felhívnia a BIREG információs telefonszámát – nem mindenki jutott el idáig, igen telített volt a vonal. Onnan is érkezett olyan tájékoztatás, hogy azért sem adnak ki végleges tájékoztatókat, mert úgyis változni fog minden. Aki pedig átverekedte magát a regisztráción és megpróbált uniós fuvart rögzíteni, azt a választ kapta a programtól, hogy a rögzített szállítás engedélymentes – mintha csak feleslegesen rögzítette volna az adatokat.
Egy hónapig teljes volt a pánik
Mindeközbenaz érintettek nagy része nem tudta, hogy mit kell vagy kellene csinálnia. A hírek hatására a belföldi fuvarozók is keresték a regisztrációt, hiszen elmondták a sajtóban, hogy az a magyaroknak is kell. Hiteles tájékoztatás persze nem volt.
Megpróbáltak regisztrálni azok is, akik felrakóként vagy lerakóként érintettek. Nekik kell majd ellenőrizniük a bejelentéseket, de senki nem tájékoztatja őket arról, hogy mit kell tenniük. Márpedig nemcsak a néhány ezer fuvarozóról van szó, hanem százezernyi raktárosról, logisztikusról. Nem irodai dolgozókról, hanem rakodást végző kétkezi munkásokról, akiknek a nemzetközi engedélyek hitelességét kell vizsgálniuk. Regisztrálni persze nem tudnak, nekik nem is kell, de raktárosok és helyi logisztikusok tömege keresi kétségbeesve a nem létező engedélyszámot, amit a regisztráció első lépésénél kell megadni.
A BIREG szerkesztőségünk ügyfélszolgálatát is szinte felrobbantotta. Olvasóink a módosítás megjelenése óta is tömegesen érdeklődnek, hogy mit kell tenniük, kinek kell regisztrálnia, mi a dolguk ezzel az egésszel. Igyekszünk a ma rendelkezésre álló jogszabályok alapján csoportosan válaszolni a gyakoribb kérdésekre.
Honnan kaphatunk információt, tájékoztatást?
A BIREG-ről sokáig nem volt semmilyen hivatalos tájékoztató. A módosított 261/2011-es kormányrendelet 4/A paragrafusa írja elő az új kötelezettséget. Más információ nem volt. A hivatalos, bireg.gov.hu oldalon maga a főoldal nem működik, csak a regisztráció érhető el. A kormány oldalán, a minisztérium oldalán vagy a NAV lapjain egyetlen morzsa információt sem lehetett találni a BIREG-gel kapcsolatban. Még sajtóközlemény szintjén sem: a kormányzati honlap keresője a BIREG szóra 0 találatot adott.
Ne tévesszen meg senkit a hivatalosnak tűnő, a linkjeit egyenesen a kormányzati oldalra átvezető bireg.hu információs oldal. Ez NEM a hivatalos tájékoztató oldal. Bár adatait sehol nem tüntetik fel, a weboldalakon kötelező információk sem szerepelnek rajta, de az a domain-regisztrációból kideríthető, hogy tulajdonosa a budapesti Symbol-Tech Zrt. Tehát még ha helyesek is az itt szereplő információk, hivatalosnak ne tekintsük őket.
Február elején aztán megjelent egy három oldalas tájékoztató anyag (bit.ly/ITMtájékoztató). Ez a tájékoztató azonban véleményünk szerint hibás, talán egy korábbi állapotot tükröz. Azt sugallja ugyanis, hogy minden nemzetközi szállítást, beleértve az EU-n belüi szállításokat is regisztrálni kell a rendszerben, aztán majd a program megállapítja, hogy az engedélyköteles lesz-e vagy sem. Ez konkrétan ellentétes a kormányrendelet ma hatályos szövegével.
Ma tehát ez a tájékoztató és a jogszabály az, amire támaszkodhatunk. Az ügyfélszolgálatuk a bireg@itm.gov.hu címen érhető el e-mailben. Telefonon a +36 (1) 510 0505 számon kereshetjük őket.
Hogyan működik a BIREG?
A rendszer működésének 3 szintjét kell megkülönböztetni:
- regisztrálnia kell a vállalkozásnak, amelyik 3. országos nemzetközi fuvarokat vagy Magyarországot érintő kabotázst végez CEMT vagy kétoldalú egyezmény alapján,
- be kell jelenteni valamennyi, a fenti feltételeknek megfelelő nemzetközi szállítást érintő felrakást, lerakást, határátlépést,
- a feladónak és a címzettnek vizsgálnia kell az engedély meglétét, hatályát, az árutovábbítási feladatnak való megfelelését és a fuvarregisztráció érvényességét.
A vállalkozások regisztrációja
A következő kategóriájú fuvarok esetén kötelező a vállalkozás előzetes regisztrációja:
- díj ellenében nemzetközi közúti árutovábbítást végző 3,5 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépjármű,
- a saját számlás nemzetközi közúti áruszállítást végző 3,5 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépjármű, továbbá
- a Magyarország területén kabotázs fuvarozást végző tehergépjármű,
- mindezek alól KIVÉTELT képeznek az uniós közösségi engedély alapján végzett fuvarfeladatok.
Az utolsó mondat alapján tehát nem tartozik a BIREG hatáskörébe egyetlen uniós szállítás sem (kétoldalú).
Az EU-n kívüli, a BIREG alá tartozó járművek viszont rakottan és üresen is csak előzetes regisztráció után közlekedhetnek.
Ide tartozik:
– az EU-n kívülről érkező külföldi fuvarozó
– az uniós, külföldi fuvarozó, aki CEMT engedély vagy kétoldalú engedély alapján Magyarországra hoz árut Unión kívülről vagy Magyarországról visz kifelé
– a Magyarországon kabotázst végző külföldi fuvarozó (ebben benne maradt az EU-s fuvarozók által végzett kabotázs is!)
– az a magyar fuvarozó, aki nemzetközi forgalomban Magyarországról visz EU-n kívülre árut vagy külföldről hoz haza CEMT vagy kétoldalú engedély alapján.
Kinek NEM KELL regisztrálnia?
Rengeteg kérdést kapunk azzal kapcsolatban, hogy kinek kell és kinek nem kell regisztrálnia. Sok a félreértés is ezzel kapcsolatban. A magyarok érintettségét például többen úgy magyarázzák, hogy az a belföldi szállításokra is érvényes, holott ez nem így van. A január végi módosítás törölte az érintettek legalább 90 százalékát, miközben a BIREG iránti felfokozott érdeklődés megmaradt. Szögezzük tehát le, kinek NEM kell regisztrálni:
- a belföldi fuvarozóknak
- a nemzetközi fuvarozást végző magyar vállalkozóknak az uniós fuvarok esetén
- az EU-n belüli külföldi fuvarozóknak, magyarországi fuvar esetén
- az EU-n kívül vagy belül nemzetközi fuvarozásban dolgozó, de 3,5 tonna alatti járművet használó vállalkozóknak
- az EU-n kívül vagy belül saját számlás szállítást végző, 3,5 tonna alatti járművet használó vállalkozóknak
- annak, akinek van CEMT nemzetközi engedélye, de magyarországi vagy uniós fuvart végez
- mindazoknak, akik maguk nem szállítanak, csak fuvaroztatóként, lerakóként vagy felrakóként lettek érintettek.
Az első hetek ijedtsége és felháborodása után tehát leszögezhetjük, hogy a fuvarozók túlnyomó többségének semmi dolga nincs a BIREG-gel. Nem kell regisztrálnia, s nem kell a raktárosoknak sem a fuvarozókat ellenőriznie. Csak annak kell a regisztrációval foglalkoznia, aki
- 3. országos fuvart végez CEMT vagy kétoldalú engedély alapján
- saját számlás áruszállítást végez 3. országba 3,5 tonna feletti járművel, vagy
- külföldiként kabotázst végez Magyarországon.
Jogos lehet a kérdés, hogy kell-e annak is regisztrálnia, aki rendelkezik CEMT engedéllyel, de csak belföldi fuvarokat végez. NEM kell. A rendelet úgy fogalmaz, hogy a megjelölt fuvarfeladatokat végző járművek csak regisztrációval vehetnek részt a közúti forgalomban. Tehát csak akkor kell a céget regisztrálni, ha a megjelölt kategóriákba tartozó járművel közlekedni is akarunk. Annak a vállalkozásnak nem kell regisztrálnia, amelyik rendelkezik az engedéllyel, de jelenleg nem végez ilyen tevékenységet.
Figyeljünk arra is, hogy a saját számlás áruszállítás regisztrációjának a feltétele változott. Az eredeti, decemberi rendelet 7,5 tonna felett írta elő a kötelezettséget, a módosítása már 3,5 tonna felett elvárja a regisztrációt.
Akinek kell: hogyan működik a BIREG?
A regisztrálók számát alaposan lecsökkentették, de a rendszer maga nem változott meg.
A céges regisztráció az első kötelezettség, ezzel csak egyszer kell foglalkozni. Az első felhasználó adhatja hozzá a rendszerhez a további felhasználókat, például a sofőröket, akik majd az eseményeket rögzíteni fogják.
A rendszer működésének a lényege, hogy minden mozgást rögzíteni kell. A sofőrnek, vagy bárki másnak rögzítenie kell előbb a szállítás adatait, majd a vele kapcsolatos eseményeket
– befelé és kifelé is az országhatár átlépése előtt
– lerakodáskor
– felrakodáskor a felrakás befejezése előtt.
Egy induló szállítmánynál tehát a sofőrnek rögzítenie kell indulás előtt az adatokat, majd ismét rögzíteni kell a határátlépést is. (Mindezt úgy, hogy nem tudunk telefonos alkalmazás létezéséről, tehát csak interneten, böngészőprogramból lehet ezt elvégezni.) Sajnos, a határátlépést is csak valós időben lehet rögzíteni – az időpontot nem mi írjuk be, hanem a rendszeridőt rögzíti a program. Ez azzal jár, hogy vagy ténylegesen a sofőr írja az adatokat, vagy bármilyen időpontban, akár éjszaka is el tud érni valakit a cégtől, aki elvégzi helyette a rögzítést.
Adatfeltöltés közben számoljunk azzal is, hogy a rendszer még számos hibát tartalmaz. Például a rendelet szerint a járművek üres futását is rögzíteni kell. Csakhogy több próbálkozó szerint nincs ilyen opció, a felrakás és lerakás helyét minden esetben rögzíteni kell. Ha üresen kimegy az autó egy bosnyák felrakóra, majd onnan rakottan jön vissza Magyarországra, hogyan rögzítsük? (Erre például ma megoldás csak az lehet, hogy ezt két fuvarként visszük fel: elsőben üres kifelé, lerakó Bosznia-Hercegovina, majd a következő fuvarnál bosnyák felrakó és magyar címzett.)
Problémás a több lerakót vagy több felrakót érintő szállítások rögzítése is. Egy fuvarhoz a program egy fel- és egy lerakót tud egyelőre rögzíteni, a gyűjtőfuvarokat végzők így egyelőre tanácstalanul állnak a kitöltés helyes módját keresve.
Importot és exportot is jelezni kell?
Igen, a kötelezettség minden 3. országos nemzetközi szállításra érvényes, ami érinti Magyarországot. Bejövő szállítmányok esetén az országba belépés előtt fel kell vinni a szállítás adatait, majd rögzíteni kell a lerakodást is. Kifelé induló fuvar esetén indulás előtt kell felvinni az adatokat, majd a kilépést is rögzíteni kell.
Kell-e regisztráció annak, aki alkalomszerűen, akár csak egyszer végez engedélyhez kötött nemzetközi szállítást?
Kell, neki is végig kell járnia az említett folyamatot. Aki nemzetközi szállítást végez, annak regisztrálnia kell, majd fel kell tölteni akár annak az egy szállításnak az adatait is.
Mi a helyzet a külföldiekkel? Ki regisztrál? A külföldi fuvarozó vagy a magyar fél?
Az EKAER-nél szokhattuk meg, hogy nemzetközi szállítás esetén nem a külföldi fél, hanem a magyar feladó vagy címzett köteles a regisztrációra. A BIREG-ben ilyen nincs. Minden esetben a fuvarozónak kell regisztrálnia, méghozzá import esetén az országba belépés előtt, kivitel esetén az itthoni indulás előtt. Azt egyelőre el sem tudjuk gondolni, hogy egy most Magyarországra induló külföldi fuvarozó honnan fog értesülni erről a kötelezettségéről.
Mi a feladata a felrakónak és a lerakónak?
Nagyon sok kérdés érinti a fuvaroztatók feladatait és felelősségét. Hallották, hogy érintettek, de nem tudják, hogy kell-e regisztrálniuk. Nem fuvaroznak, csak fuvarokat küldenek és fogadnak EU-n kívülről és uniós országokból is.
Ilyen esetben nem kell regisztráció. Ugyanakkor igen komoly felelősséget tettek rájuk a BIREG bevezetésével. A megfogalmazás ráadásul trükkös, nehezen érthető a pontos feladat.
A rendelet szerint a magyarországi felrakónak vagy lerakónak be kell mutatni a CEMT engedélyt vagy a kétoldalú szállításról szóló engedélyt, továbbá a fuvarregisztráció elvégzéséről szóló visszaigazolást. A feladónak vagy lerakónak meg kell vizsgálni a bemutatott engedély
– meglétét
– érvényességét (időbeli hatályát)
– az adott árutovábbítási feladatnak való megfelelését (érvényes-e az adott szállításra),
– továbbá ellenőrizni kell a fuvarozónak e-mailben küldött visszaigazolásból a fuvarregisztráció érvényességét.
Ennek az ellenőrzésnek tétje is van. Ha az engedély hiányzik, nem megfelelő, nem érvényes, vagy nincs visszaigazolás a regisztrációról, akkor a feladónak vagy lerakónak értesítenie kell erről a hatóságot (ez lehet a közlekedési hatóság, a vámhatóság és a rendőrség is). Ha ez az érvénytelenség felrakáskor derül ki, akkor a feladó jogosult az áru felrakását megtagadni.
Ha az engedély és a visszaigazolás rendben van, akkor a feladó vagy a címzett a fuvarnaplóra vagy az engedélyre ráírja a rakodás részletes adatait:
– felrakás, lerakás helyét, pontos idejét
– a jármű óraállását, majd
– lebélyegzi az iratot.
A fuvarnaplóról vagy engedélyről fénymásolatot készít, amit fuvarlevélhez csatoltan egy évig meg kell őriznie.
Júliustól ez a kötelezettség tovább bővül: akkortól már a felrakónak és lerakónak is hozzá kell férnie a BIREG-hez, s közvetlenül a rendszerben végzi el az adatok ellenőrzését.
E kötelezettséghez ma leghasznosabb segítség az MKFE-től érkezett. Készítettek egy engedélykeresőt, mely a származási ország, fuvarozó honossága és a címzett ország kiválasztása után megadja, hogy a fuvarozónak pontosan milyen engedéllyel kell rendelkeznie, és azon hol találjuk meg a szükséges adatokat. A kereső itt érhető el: www.mkfe.hu/hu/engedelykotelezettsegkereso.
EKAER és/vagy BIREG?
Hasonló valamennyire a két kötelezettség, ráadásul a BIREG akkor jött, amikor az EKAER éppen egyszerűbbé vált. Jogos a kérdés, kell-e BIREG, ha az EKAER is kötelező?
Valójában ennek a két rendszernek semmi köze nincs egymáshoz. Az EKAER az áruk ellenőrzésére, az áfa-csalások megelőzésére jött létre. A BIREG pedig a fuvarozókat ellenőrzi, az engedély nélküli külföldieket akarja kiszűrni. Az EKAER-t azonban csak az EU-n belüli, vagy belföldi szállítások esetén kell alkalmazni, ma már ott is csak a korábbi kockázatos termékek esetén. A 3. országos szállítások esetén tehát, ahol a BIREG-kötelezettség megmaradt, egyáltalán nincs EKAER-rel kapcsolatos feladat. A két kötelezettség tehát semmilyen esetben sem jelenik meg egyszerre.
Nagy Csaba
