A vírusok valójában nem élőlények. Legjobban talán úgy fogalmazhatnánk, hogy a vírus egy roppant sikeres túlélőgépezet, ami biológiai anyagokból építkezik. A vírusnak nincs élete, nincs célja. Éppen ezért elpusztítani sem lehet. Meg lehet viszont semmisíteni, darabokra szedni, mint egy káros gépezetet. Ma egy ilyen vírus körül forog a világ. A COVID-19 néven emlegetett koronavírus néhány hónap alatt örökre megváltoztatta környezetünket. Összefoglaltuk, mi történt az elmúlt három hónap során.

A vírusok működése

A vírusok nem élőlények. Biológiai anyagból épülnek fel és egy genetikai örökítő anyagot tartalmaznak, ugyanúgy, mint az emberek, de nem élnek. Ez az örökítő anyag a DNS, vagy a koronavírusnál az RNS. Egy hosszú és igen bonyolult fehérjemolekula, ami a szerkezet teljes leírását, kódját, programját tartalmazza. A vírusnál éppen úgy, mint az embernél. A vírus lényege ez az örökítőanyag, amit egy egyszerű burok vesz körül. Ez teszi sérülékennyé. Ez a burok könnyen oldódik olyan szerek hatására, mint a szappan. A szappan feloldja a burkot, az darabokra hullik, szétesik a benne lévő genetikai anyag. Ezért a szappanos kézmosás a legjobb ellenszer a vírusokkal szemben.

A vírusok működésének egyetlen célja van: saját maguk sokszorosítása. Erre önmagában egyetlen vírus sem képes. Ezért behatolnak egy élő szervezetbe, felhasítják annak a sejtjeit, s átprogramozzák a benne lévő genetikai anyagot. A fertőzött sejt  elkezdi vég nélkül lemásolni a vírust. Így szaporodik el a szervezetben.

Az új ellenség: COVID-19

Amit a világ ma COVID-19 néven ismer, az egy koronavírus. A koronavírusok a vírusok egy különleges csoportját alkotják. Abban különlegesek, hogy megtalálhatók rajtuk a jellegzetes kis tüskék, amikkel a vírus könnyebben be tud hatolni a sejtekbe. Ezekkel szakítja fel az egészséges sejtek falát.

Koronavírusok léteztek korábban is, nem a COVID-19 az első, amit ismernek a tudósok. Eddig 6 különböző koronavírust azonosítottak, a mostani a hetedik. Ilyen koronavírus volt a SARS, azaz a súlyos akut légzőszervi szindróma, vagy a MERS, a közel-keleti légzőszervi szindróma. Mindegyik légzőszervi szindróma volt – ez az a betegség, melyet a koronavírusok okoznak. Ezek nem járnak vérzéssel, kiütésekkel vagy más, hasonló tünetekkel, hanem azonnal és közvetlenül a légzőszerveket támadják meg.

Ilyen a COVID-19 is. Azonnal a tüdőt támadja. Egy sor légzőszervi tünetet okoz: száraz köhögés, láz, majd súlyosabb esetben vírusos tüdőgyulladás. A gyulladt tüdő elveszíti azt a képességét, hogy oxigént juttasson a sejtekbe. Így a beteg sejtjei végül elhalnak, gyakorlatilag megfulladnak. Ezért van szükség a lélegeztetőgépekre. A gép abban segít, hogy több oxigén jusson a tüdő még egészséges felületére, hogy az a kieső részek helyett is elegendő oxigént tudjon a sejtekbe pumpálni.

A COVID-19-et azért volt nehéz felismerni – főleg az első időkben –, mert sok embernél nagyon enyhék, szinte észrevétlenek a tünetek. Másoknál éppen olyan tünetek jelentkeznek, mint sok más betegség esetén. Ki ne köhögne télen? Az se ritka, ha valaki enyhén belázasodik. Rengeteg ember elkapta a vírust, de olyan enyhe tüneteik voltak, hogy nem fordultak velük orvoshoz.

A járvány kezdetei

Az első hivatalos jelzés Kínából érkezett, 2019. december végén, hogy egy eddig ismeretlen járvány kitörésével van dolguk a hatóságoknak. A betegség kezdeteit végül november elejére vezették vissza, de nem kizárt, hogy korábban is voltak már fel nem ismert esetek. A megbetegedések Vuhan városban történtek, s az első eseteket egy élő állatokat is árusító piachoz kapcsolták. Vuhan egy csaknem 12 milliós nagyváros, egész Kína számára fontos kereskedelmi és utazási csomópont.

December végén hét embert egyforma tünetekkel karanténba zártak egy vuhani kórházban. Kína ekkor még nem ismerte el a járvány létezését. December 25-én már azt is tudni lehetett, hogy a járvány az egészségügyi dolgozók között is terjed, de a kínai hatóságok sokáig ezt sem ismerték el.

Január elsején Vuhanban lezárták azt a piacot, ahonnan a járvány elindulhatott. Még mindig nem beszéltek ennek az okáról, a hivatalos magyarázat az volt, hogy fel fogják újítani a vásárteret. Pedig ekkor Vuhanból már tömeges tüdőgyulladásokat jelentettek az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO).

Január 11. Az első halálos áldozat. Ugyanezen a napon a Vuhani Virológiai Intézet feltöltötte a vírus adatait egy nemzetközi adatbázisba, ami azt jelentette, hogy ettől a naptól kezdve tudták a világ kutatói tanulmányozni az új kórokozót.

Január 13. Thaiföld is bejelentette az első koronavírusos esetet. Ez volt az első, Kínán kívüli megjelenése a vírusnak.

Január 22. Bejelentették, hogy Vuhan másnap reggeltől teljes karantén alá kerül. A lezárás hírére a 12 milliós város sok lakosa menekülni kezdett és elhagyta a települést.

Január 24. Ezen a napon jelent meg a betegség Európában. Egy francia férfi volt az első európai beteg. Kínában ekkor már majdnem ezer, világszerte elszórtan további 25 esetet ismernek. Kínában 13 várost zártak le.

Január 27. Az első intézkedések Magyarországon. Karanténba helyezték a Samsung gödi gyárában dolgozó kínai munkásokat. Másnap Kásler Miklós miniszter bejelentette, hogy a kórházak felkészültek a koronavírusos betegek fogadására. Ekkor már kimutatható volt a járványnak a turizmusra tett hatása: a kínai turisták sorban mondták le európai foglalásaikat. Bécsben egy légiutas-kísérő fertőződött meg, bár később kiderült, hogy nem ebben a betegségben szenvedett. Az eset kapcsán Müller Cecília, magyar országos tisztifőorvos azt nyilatkozta, hogy kicsi annak az esélye, hogy a járvány Magyarországon is kialakulhasson.

Január 30-án a WHO életbe léptette világszerte a járványügyi veszélyhelyzetet. Már látszott, hogy a járvány a világ egyetlen tájékát sem fogja megkímélni.

Február: egyre több európai beteg

Február első felében Kínában rohamosan nőtt a megbetegedések száma. Európában és a világ más tájain ekkor még csak elszórt esetekkel találkoztak az orvosok. A fertőzöttek mind vagy Kínában jártak, vagy kínaiakkal kerültek közvetlen kapcsolatba. Lassan nőtt az érintett országok száma, elsősorban Nyugat-Európában.

Aztán február közepe után valami hirtelen megváltozott. 21-én egy nap alatt 16 új beteget regisztráltak Olaszországban, olyan embereket, akik előtte nem jártak Kínában és nem érintkeztek kínaiakkal. Magyarország magatartását is ez változtatta meg: még nem következetesen, de már szűrni kezdték az Olaszorságból érkező utazókat, karantén alá helyeztek egy egész osztályt, akik olasz útról érkeztek haza.

Február 26-án hunytak el az első európai betegek, Észak-Olaszországban. Olaszországban leállították a nagyobb rendezvényeket, betiltották a velencei karnevált, vesztegzár alá helyeztek néhány települést.

Február végén találtak olyan betegeket több európai országban is, akiknél nem volt fellelhető semmilyen kínai kapcsolat, ellenben a megelőző hetekben Olaszországban jártak. Ausztria, Horvátország, Görögország, Románia területére is így jutott el a vírus.

Ausztriában megbetegedett egy alpesi kis falu bárjának csaposa, de tovább dolgozott. A tiroli Ischgl településről visszakövethetően tömegével hurcolták szét a vendégek a fertőzést több európai országba is.

Közben megjelent és ellenőrizhetetlen méreteket öltött a betegség a Közel-Keleten, elsősorban Iránban. Valószínű, hogy a gyenge egészségügy, az elégtelen tesztelések és a kormány titkolózása miatt nem kaptunk pontos képet az iráni fertőzöttségről. A hivatalos tájékoztatókban néhány ezer fertőzött és halott szerepel, miközben műholdelvételek tanúsága szerint tömegsírokat ásnak egyes falvak határában. Az iráni kormány több tagja is beteg lett. Matematikai becslések már ekkor is százezres nagyságrendűként becsülték a betegség kiterjedtségét Iránban.

Március: Európa az új gócpont

Márciusban egész Európában tömegesen jelent meg a fertőzés, de a helyzet Olaszországban vált a legsúlyosabbá. A sűrűn lakott, elöregedő népességű ország lakói nem vették elég komolyan a márciusban már érezhető fenyegetést. A karanténba zárt északi olasz települések kivételével az élet a megszokott mederben folytatódott. Közben a hatóságok elkövették azt a hibát, hogy előre bejelentették a települések karantén alá helyezését. Több tízezren szöktek meg a lezárás előtt a legfertőzöttebb városokból, s hurcolták délre a betegséget.

Olaszország mellett a másik legsúlyosabb európai gócponttá Spanyolország vált. Az igazoltan fertőzöttek száma mindkét országban március végére meghaladta a 100 ezer főt. Kínában a járvány alatt körülbelül 3200 ember halt meg összesen. Olaszországban a halálozások száma ezt március közepére meghaladta, majd a hónap végére elérte a 12 ezret. Spanyolországban 10 ezren haltak bele a járványba március végére.

Március közepére Magyarországon is megjelentek az első betegek. A kormány a hónap közepén vezette be korlátozó intézkedéseit: március 11-én elrendelték az országos veszélyhelyzetet, március 16-tól szünetel az iskolában történő oktatás, korlátozzák az üzletek nyitvatartását, betiltották a rendezvényeket és minden csoportos programot. Március 28-tól kijárási korlátozás van érvényben az ország egész területén.

Április: Amerika az új célpont

Április elejére a fertőzöttek száma világszerte meghaladta az egymilliót, a halottak száma pedig elérte az 53 ezret. A világjárvány a Föld 180 országát érinti. A járvány elképesztő sebességgel terjed az Egyesült Államokban, ahol korábban alig voltak azonosított betegek. Az amerikai vezetés sokáig nem vette komolyan a fenyegetést, nem állították le még az olyan nagy tömegeket vonzó rendezvényeket sem, mint New Orleans népszerű programja, a Mardi Gras. A felvonulásnak köszönhetően két hét alatt szökött fel nulláról ezerre a városban a betegek száma. Március végére itt már gyorsabban terjedt a fertőzés, mint a világon bárhol máshol. Április elején az Egyesült Államokban már 240 ezer feletti megbetegedést regisztráltak.

Kormányzati intézkedések

A koronavírussal szemben ma védekezés nincs, egyetlen ismert megelőzési módszer sem használható. A betegséget nem lehet gyógyítani. A védekezés egyetlen esélye, ha lelassítjuk annyira a járvány terjedését, hogy az egyes országok egészségügyi rendszere képes legyen fogadni a kórházi kezelésre szoruló tömegeket. Ezért a fő kormányzati intézkedések a terjedés lassítását célozzák. Igyekeznek elszigetelni egymástól az embereket, hogy nehezítsék a vírus terjedését. Ezt a célt szolgálja a határok lezárása, a kijárási korlátozások, a kereskedelem korlátozása, a munkahelyek leállítása. A fertőzöttség szintjétől függ, hogy az egyes államok mennyire súlyos intézkedéseket hoznak ennek érdekében.

Mit hoz a jövő?

A koronavírus-járvány nagyja néhány hónap alatt végigsöpör az egész világon. Optimista becslések szerint nyárra magunk mögött hagyhatjuk a legveszélyesebb időszakot. A következményei azonban évekig velünk maradnak. A járványnak és a korlátozásoknak köszönhetően a gazdaságot hatalmas sokk éri. Vállalkozások tömegei zárnak be hónapokra vagy végleg, emberek milliói veszítik el megélhetésüket. Maga a járvány talán hamarosan itt hagy minket, következményeivel azonban még évekig számolnunk kell az élet minden területén.

Nagy Csaba