Felbolydultak a fuvarozók: csődhullámtól, az egész ágazatot érintő válságtól tartanak a kormány legújabb intézkedései nyomán. Tiltakoznak a fuvarozószervezetek, s egyre több vállalkozás is hallatja hangját a sajtóban a hátrányos intézkedésekkel szemben.
December elején a kormány váratlanul megváltoztatta a 2026-os útdíjakkal kapcsolatos, érvényes szabályokat. Az érvényes előírások az inflációhoz kötötték az útdíjak emelését. Ez maximum 4,3 százalékos díjnövekedést hozott volna minden kategóriában. Az emelés módja ismert volt, jó ideje kalkulálhattunk ezzel a változással.
Útdíjemelés, ami tönkreteszi a vállalkozásokat
A kormány azonban váratlanul félredobta a korábbi módszert. Inflációkövető emelés helyett direkt módon határozták meg a díjakat. Az gyorsforgalmi utaknál maradt a 4,3 százalékos növekedés, a főutak esetében viszont átlagosan 54 százalékos díjemelést határoztak el. A cél az volt, hogy a teherforgalmat a gyorsforgalmi utakon tartsák, ne legyen vonzó az autópályák helyett a főutak használata.
Az intézkedést a külföldi, főleg a tranzit járművek magatartásával indokolták. Elsősorban őket akarja a kormány az autópályán tartani a főutak használata helyett. Csakhogy a díjnövekedés nem csak a tranzitnak szól. Azt minden fuvarozó megérzi, az ország minden pontján. A helyközi, regionális szállítások során fel sem merül az autópályák használata, hiszen két szomszédos város között általában csak főutakon tudunk közlekedni. Tehát miközben a kormány azt kommunikálja, hogy a külföldi fuvarozók működését szigorítja a hazai lakosság védelmében, valójában a hazai fuvarozókon ütött egy akkorát, amit már nem biztos, hogy minden vállalkozó el tud viselni.
Év végén bedobva, kalkulátor nélkül
Az intézkedés minden előzetes jelzés nélkül, az év végén született meg. Egy olyan időszakban, amikor a fuvarozók egy része már rögzítette a 2026-os szállítási szerződéseit, kiszámolta várható költségeit. Erre jött az egyik legjelentősebb fuvarozói költség 50 százalék körüli emelése. Ezt a terhet ilyenkor, december végén már nem biztos, hogy át lehet hárítani a megbízókra. A költségnövekedés tehát a fuvarozók amúgy is szűkös hasznát faragja még soványabbra.
A fuvarozókat ért csapás részben a két érdekvédelmi szervezet tevékenysége nyomán áttörte a szakmai viták felületeit, és megjelent a nyilvánosság előtt is. December közepén egyre több sajtótermék foglalkozott a kérdéssel. Az Economx cikkét idézve: „a vállalkozások egy része akár már idén fizetésképtelenné válhat a jövő évtől életbe lépő, drasztikus útdíjemelés következtében“. Az RTL riportja szerint a díjemelés többletköltségét a fuvarozók még csak ki sem tudják számítani, mert a hivatalos útdíjkalkulátor már hetekkel ezelőtt elérhetetlenné vált. A 24.hu az MKFE főtitkárát, Árvay Tivadart idézi, aki szerint a magyar útdíjrendszer eleve a legdrágábbak között van az egész EU-ban, mellette pedig a legbonyolultabb is. A külsőköltség-díjak bonyolult meghatározása miatt általánosságban ki sem lehet számolni, mennyibe kerül egy kilométer megtétele egy adott járműkategóriának. Hivatkozott arra is, hogy a kormány megszegte korábbi ígéretét. A 2022-es 15,6 százalékos, majd a 2023-as 17,6 százalékos díjemelés, illetve a külsőköltség-díjak okozta 2024-es közel 30 százalékos növekedés után ugyanis a fuvarozók ígéretet kaptak arra, hogy további drasztikus emelésekre nem kerül sor.
A mostani díjemelés nyomán az útdíj lett a fuvarozók legjelentősebb költsége – az üzemanyagot és a béreket is megelőzve. Az emelés hatását a fuvardíjak 2-7 százalékos emelésével lehetne kompenzálni. De még ez is kevés: legalább 8-9 százalékos emelés kellene ahhoz, hogy az összes költség növekedésével lépést lehessen tartani. Erre viszont aligha van mód.
A kormány szerint tárgyalnak
Az érdekvédő szervezetek fellépésének hatására a kormány bejelentette, hogy tárgyalnak, asztalhoz ülnek a fuvarozókkal. Legalább is az Építési és Közlekedési minisztérium ezt szeretné láttatni. A tárca honlapján megjelent közlemény szerint az ÉKM nyitott a szakmai egyeztetésekre, s még karácsony előtt tárgyalóasztalhoz ül a fuvarozók képviselőivel. Az egyeztetés tárgya néhány módosító javaslat, melyet a fuvarozók tettek a bevezetett vagy még előkészület alatt álló intézkedésekkel szemben.
A fuvarozószakma képviselői azonban némileg máshogy látják ezt a kérdést. A NiT és az MKFE közös közleményben reagált a tárca hírére. A fuvarozók nem néhány módosítást szeretnének elérni, hanem alapjaiban hibásnak látják a kormány döntését. Szerintük a minisztérium intézkedései alapjaiban rendítik meg a hazai közúti áruszállítási piacot. A váratlan döntésekkel, az előre tervezett, infláció alapján történő emeléstől eltérő, 54 százalékos drasztikus útdíjemelés nem fogadható el. Szerintük ezzel a tárca aláássa a jogbiztonságba vetett bizalmat, ellehetetleníti az ellátási lánc szereplői között a korrekt üzleti kapcsolatok fenntartását és olyan költségekkel sújtja a cégeket, amelynek kitermelése irreális elvárás a jelenlegi gazdasági környezetben – olvashatjuk a közleményben.
A fuvarozói szervezetek nem ellenzik a nemzetközi tranzitforgalom autópályára terelését, de elutasítanak minden további, a szakmai szempontokat mellőző intézkedést. Úgy vélik, ketté kell választani az intézkedéseket. A tranzitútvonalak kijelölésével eleve jelentős forgalom tűnik el a főutakról. Ez érezhetően csökkenti majd a lakosság terhelését, többletbevételhez juttatja a költségvetést. A fuvarozók szerint a többi intézkedésről csak akkor szabadna dönteni, ha ennek az első módosításnak már felmérhető a hatása. Úgy vélik, a főútvonalak díjának váratlan, drasztikus emelése mindenképpen indokolatlan lépés. Ez a gazdaság minden szereplőjére káros, árfelhajtó, inflációt gerjesztő intézkedés. Végső soron nem a fuvarozók, hanem a lakosság fizeti majd meg az intézkedések az árát. A fuvarozók ugyanakkor kifejtették: üdvözlik az ÉKM tárgyalási szándékát, ám elvárják, hogy javaslataikat a tárca beépítse további döntéseibe.
Nagy Csaba
