Sok országban, így nálunk is tabutémának számít a kereset, a sofőrök bérével kapcsolatban pedig amúgy is nehéz tisztán látni. Egyesek úgy vélik, azért nincs elég sofőr, mert nincs eléggé megfizetve a munka, mások úgy látják, irreálisan magasak az igények, amit a növekvő költségek és a csökkenő fuvardíjak mellett lehetetlen kigazdálkodni. Gyakorló munkaadók mondják el véleményüket.
Miért kevés sofőr?
A piacon köztudottan kevés az állást kereső sofőr, ha meg jelentkezik is valaki, akkor egyrészt kétséges a szakmai tudása, másrészt olyan horribilis fizetési igényeket támaszt, amit kevés vállalkozás képes kigazdálkodni.
Abban megegyezik a megkérdezett olvasóink véleménye, hogy napjainkban a fuvarozás megszűnt vonzó szakma lenni. Sokan megelégszenek azzal, hogy napi 10-15 ezer forintot úgy is meg tudnak keresni, hogy nem teszik kockára az életüket, nem kell elhagyni a családjukat.
Nincs olyan életpályamodell, ami bevonzaná a fiatalokat a szakmába. Ebből a korosztályból, még ha sofőrök is lesznek, a nagyobb pénz és a kaland reményében a legtöbben a külföldet választják. Azok maradnak itthon, akik valamilyen okból, például család vagy a saját ágyban alvás kényelme miatt megelégszenek az itthon elérhető lehetőségekkel. – Azért 8 általánost végzett, B kategóriás jogsijú sofőrökből valószínűleg sohasem fog kifogyni az ország. Ők azok, akik nyelvtudás híján nem próbálják ki a külföldet, ugyanakkor a furgonosként kapott keresetük még mindig könnyebb pénz, mintha az építőiparba mennének el segédmunkásnak – mondja egy furgonos olvasónk.
A fiatalok hiánya miatt egyre jobban öregszik a szakma. Sokan mentek, mennek nyugdíjba, tovább zsugorítva ezzel azoknak a „szabad” sofőröknek a számát, akik manapság egy álláshirdetésre jelentkeznének. Sajnos, a mennyiséggel együtt a minőség is csorbát szenved. „A mai sofőröket húsz éve még udvart söpörni se engedtem volna be. Dolgozni nem akarnak, csak a pénz kell nekik!” – fogalmazta meg a nem éppen hízelgő véleményét egyik olvasónk.
Mennyit keresnek a sofőrök?
A sofőrszakmában nem mindenkinek azonos a bére. Lényegesen többet kapnak azok, akik nagyobb szakmai tudással, nyelvtudással bírnak, több mindent vállalnak. Többet keres egy nemzetköziző kamionos, aki sokszor magára van utalva, mint egy hazai furgonos, aki mindennap a saját ágyában alszik.
Furgonos olvasóink szerint a kategóriájukban a reális bér nettó 255-300 e Ft lenne, ezt minden további nélkül ki tudnák termelni. Ezzel szemben nettó 400 ezret kénytelenek adni. A nagyobb autókon, belföldön dolgozó sofőrök kapcsán is 400-500 ezeres fiztetéseket említenek olvasóink. – Egy 8-9 órát dolgozó belföldi sofőrnél jó fizetés a 4-500 ezer forint – mondja egy billencses vállalkozó. Egy hazai tartályos cégnél pedig a munkától függően, 5-650 ezret kapnak a sofőrök. Ebből 90 ezer az üzemanyagmegtakarítás, és napi 3 ezer a kiküldetés, a többi beleszámít a nyugdíjba.
Nemzetközis olvasónk szerint, amíg ilyen alacsonyak a fuvardíjak és ennyire kevés a fuvar, hazaiban kb. 450 ezer forint lehet a reális sofőrbér, nemzetköziben (hétvége nélkül) 600-650 ezer. Akik nemzetköziznek, és „kétheteznek”, azoknak 7-8 százezret fizetnek.
És a kinti bérek?
– Hallani 3500 eurós nyugati fizetésről, de ez közel sem reális. Ott is inkább csak 2200-2500 eurót keresnek a sofőrök – mondja kamionos olvasónk, hozzátéve hogy neki a nyugati fuvardíj kevesebb, mint feléből kell kigazdálkodnia a nettó 800 ezres bért (kb. 2000 €).
Másik olvasónk Svájcban dolgozó ismerőse azt mondja, ott 3000 euró alatt nincs sofőr. Ám a legtöbben úgy látják, hogy kint sem kapják meg a sofőrök a 3000 eurót, inkább a 2500 a gyakori, de az is csak hétvégével. “Talán csak viszonylag távol, Angliában vagy Írországban lehet a 3000 euróban reménykedni, de Ausztriában vagy Németországban szerinte biztos nem. Másrészt el lehet ugyan menni „Uniózni”, megkeresni akár 900 ezret vagy egymilliót, de akkor nincs család, nincs hazajövetel…”
Csökkenő bevételből kéne kitermelni
Az egyre magasabb elvárt fizetéseket ráadásul csökkenő bevételekből kéne kitermelniük a fuvarozó vállalkozásoknak. Az infláció miatt visszaesett a lakossági fogyasztás, ami sajnos kevesebb fuvarfeladatot is jelent. A cégek is „szegényednek”, és sokszor takarékossági okokból maguk oldják meg a szállítási feladataikat. Ez erős túlkínálatot hozott létre a szállítási a piacon, ami csökkenti a hazai fuvardíjakat. Egyre gyakoribb az egymás alá ígérés, ahogy egyik olvasónk fogalmazott: elkezdődött az öldöklés a fuvarokért.
„Csak azért, hogy elvigyék a fuvart, mélyen alá mennek az áraikkal mindenkinek” – panaszkodik az „olcsó Jánosokról” egy speciális munkákat vállaló billencses. Ő ennek ellenére tudott árat emelni. Más annak örül, ha legalább a tavalyi fuvardíját tudja idén is érvényesíteni.
Sok cég befejezte a fuvarozást, olvasóink ismerősi köréből is több az ilyen példa. Egy furgonos olvasónk egyelőre nem húzza le a rolót, de úgy döntött, most nyáron szünetelteti a tevékenységét, és csak szeptemberben indul újra. Abban bízik, hogy ősszel sofőrt is könnyebben talál majd.
Nemzetköziben is nagyon lement a fuvardíj, ráadásul érzékelhetően kevesebb a fuvar is. – Az egyik legnagyobb magyar szállító cég, a Wáberer’s is nagyon olcsón dolgozik – jegyzi meg egy olvasónk. – Nekünk úgy kell versenyezni, és kitermelni a nem kevés sofőrbért, hogy míg egy ponyvás áruszállítónak nyugaton 2,2 eurót fizetnek, nálunk ez csupán 1 € – panaszkodik egy kamionos vállalkozó. A nemzetközi fuvarozóknak a forint erősödése is csökkenti a bevételeiket. – Tavaly 430 Ft volt az euró, most meg 370. Mivel a fuvardíj is csökkent, ez így együtt nekünk 20%-os veszteséget jelentett. Nekem minden héten az ötödik napot ingyen kell ledolgozni – mondja egy vállalkozó.
Őri András
