Rengeteg olvasói kérés jött, hogy írjunk az egyszerűsített bejelentés aktuális menetéről. Nos, ennek a szabályozása olyan gyorsan változik, hogy sajnos a jogszabályok is sokszor “lemaradnak”. Ezért aztán sokszor sem az építészek, sem a hatóság emberei nem tudják követni, hogy most éppen mit, hova és milyen tartalommal kell beadni. Az építtetők részéről hatalmas az érdeklődés a CSOK miatt, azonban a hatóságok sorra szórják vissza a terveket. Miért?
Idén január elsejétől gyökeresen megváltozott a 300 négyzetméter alatti új építésű lakóépületek „építhetősége”: míg addig engedélyeztetni kellett ezeket is ugyanúgy, mint a többi épületet, azóta egyszerűsített bejelentés van. A törvényalkotó célja az volt, hogy a „CSOK-os házak” minél egyszerűbben és gyorsabban felépülhessenek. Az építészek részéről azonban hatalmas volt a felháborodás. Nem lesz engedélyezés? Nem kell megfelelni a helyi építési szabályzat nagy részének? Nem kellenek „rendes” tervek? Mi garantálja akkor, hogy normális műszaki tartalommal, megfelelő minőségű és a helyszínhez illő házak épüljenek?
Erre válaszul jogszabályt módosítottak. Május 13-ától az egyszerűsített bejelentéshez nem elég az a néhány tervlap, ami januártól eddig elég volt. A helyi építési szabályzatot megint figyelembe kell venni, valamint azóta komplett kiviteli tervek kellenek már a bejelentés megtételéhez is.
Csakhogy: azt sajnos nem tudják a hatóságok, hogy pontosan milyen szintű és kidolgozottságú kiviteli tervek kellenek, ezt ugyanis még nem tisztázta a jogszabály.
Az egyszerűsített bejelentésnél nem tud a hatóság hiánypótlást kérni, két döntés születhet: vagy közlik, hogy a bejelentést nem tekintik bejelentésnek, vagy pedig azt, hogy a bejelentéssel kapcsolatban a következő további teendőink vannak: e-napló megnyitása stb. Ezt most lefordítjuk: az első az elutasítás, a második pedig az oké. Mivel azonban a hatóságok nem tudják, hogy a tervezők által feltöltött kiviteli tervek megfelelően részletesek-e és megfelelnek-e a még ki sem dolgozott szabályoknak, ezért aztán sorra utasítják el a bejelentéseket. Volt olyan tapasztalt építész, aki csak nyolcadikra kapta meg a tudomásulvételt, tehát hétszer dobták vissza neki a terveket elutasítással, mire végre rájött, hogy mi is kellhet az adott építéshatóságnak, hogy elfogadják.
Információink alapján július 1-vel fog ez a faramuci helyzet megváltozni: az ÉTDR-en keresztül be kell majd adni az egyszerűsített bejelentési dokumentációt (ami január elseje óta változatlan). A megrendelőnek pedig át kell adni a komplett kiviteli terveket, pdf-A formátumban. Ezt aztán a megrendelőnek vagy a műszaki ellenőrének kell majd feltöltenie az e-naplóba, és amint megkapják a tudomásulvételt, kezdődhet is az építkezés.
Na de milyen kidolgozottságú tervek kellenek? Milyen szakági tervekkel? Ezt az építész tervezők az Építész Kamara honlapján, a szakági tervezők pedig a Magyar Mérnök Kamara honlapján nézhetik majd meg. Tehát nem jogszabályban fogják meghatározni és közzétenni, hanem a kamarák honlapján.
Július egytől várható, hogy végre tisztázzák azt is, hogy hatszor kell kimennie az építésznek tervezői művezetést tartani, valamint a legkisebb összeget is, amennyiért ezt elvállalhatja. Az összeg tehát úgy látszik, mégsem lesz fix, hatósági áras. Ennek árát azonban már a tervezési szerződésben tisztázni kell – ami jogos, hiszen a megrendelőnek jó, ha tud róla, hogy pontosan mennyi költsége is lesz. Az építész az utolsó tervezői művezetés alatt nyilatkozik róla, hogy az épület a terveknek megfelelően épült meg. Ezt eseti bejegyzésként teheti majd meg az e-naplóba. Ez a nyilatkozat a használatba vétel feltétele is lesz. Az építtetőnek és a kivitelezőnek sem lesz tehát jó, ha csak úgy, az építész tudta és beleegyezése nélkül változtat az épületen (amihez adott esetben a tervmódosítás is kellett volna) !
Végezetül tehát tanácsoljuk, hogy akár tervezőként, akár kivitelezőként szerződünk most egy egyszerűsített bejelentéssel épülő házra, ne határozzunk meg nagyon szoros határidőket, mert jó eséllyel nem fogjuk tudni tartani.
Sipos Anna
