Alig néhány hónappal azt követően, hogy a kormány lehetővé tette a családi házak egyszerűsített bejelentés alapján történő építését, már módosulnak is a szabályok. Lényegében megszűnik a külön bejelentés, pontosabban az elektronikus építési napló készenlétbe helyezése jelenti a bejelentést. Hatályát vesztette a december végén született kormányrendelet, s teljesen újraírták az eljárási szabályokat. Az új eljárásrend július elsejétől hatályos.

A bejelentés a napló készenlétbe helyezése

Legfontosabb változás, hogy július elsejétől a 300 négyzetméter alatti házak építésének egyszerűsített bejelentését az elektronikus építési napló készenlétbe helyezésével kell teljesíteni. A kiviteli dokumentációt pdf-ben kell feltölteni. A visszaigazolás ugyancsak az ÉTDR-en keresztül, letölthető, kinyomtatható pdf-ben fog megérkezni.

A kivitelezésről szóló kormányrendelet új előírásokat tartalmaz a beadandó dokumentációra. Az új szabály előírja, hogy a bejelentés alapján induló építéshez kivitelezési dokumentáció kell. Ennek a dokumentációnak legalább az alább felsorolt munkarészeket kell tartalmaznia.
Nézzük ezt részletesen. A kivitelezési dokumentáció a rendelet melléklete szerint a következő részekből áll:

• aláírólap tervjegyzékkel (az építész tervező és a szakági tervezők – pl. statikus- aláírását tartalmazó lap, és egy tartalomjegyzék.)
• helyszínrajz
• kitűzési helyszínrajz (a tervezett épületek helyét a tervező meghatározza a helyszínrajzon)
• utcakép
• eltérő szintek alaprajzai
• metszetek
• homlokzatok
• tartószerkezeti tervek
• épület műszaki berendezéseinek rendszerterve (szakági tervek)
• műszaki leírás (lásd a kamara weboldalát)
• tervezői költségvetési kiírás.

A tartószerkezeti tervek és a műszaki berendezések rendszertervének az elkészítéséhez a Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Építész Kamara által kidolgozott együttes szakmai szabályzatokat kell figyelembe venni, a többi előíráshoz a Magyar Építész Kamara szakmai szabályzatát. Ez a szabályzat elérhető, letölthető az építészkamara honlapjáról, a www.mek.hu címről (a címoldalról elérhető).

A bejelentést nem kell külön megtenni az építési hatóságnak, arról a hatóság is a napló megnyitásából értesül. Az építésügyi hatóság a bejelentéstől számított 15 napon belül tájékoztatja a szakmai kamarát, a helyi jegyzőt, valamint a telek tulajdonosát is, ha nem ő jelentette be az építési szándékot. A bejelentés után az építést 15 nap elteltével lehet megkezdeni.

Bejelentés változtatása

Ha változás történik, azaz a kivitelezést a bejelentéstől eltérően akarják folytatni, akkor a változtatás szándékát külön be kell jelenteni és újra 15 napig várni kell a módosításokkal. A változás adatait fel kell tölteni a naplóba és külön is be kell jelenteni az építési hatóságnak abban az esetben, ha a változás a következő területeket érinti:

• az épület alaprajzi méretét
• az épület beépítési magasságát
• a lakások, önálló rendeltetési egységek számát
• az épület telken belüli elhelyezkedését
• az épület homlokzati geometriáját, anyaghasználatát, színét.

Tervezői művezetés

Új kötelezettség, hogy az építtetőnek kötelező egy tervezőt a tervezői művezetéssel is megbíznia. Erre a korábbi törvénymódosítás indoklása szerint azért van szükség, hogy a tervező kísérje figyelemmel a kivitelezést, s ő nyújtson garanciát a bejelentésnek megfelelő megvalósításra.

A tervezői művezetés feltételeit írásba kell foglalni, ez a tervezési szerződés része. A tervezői művezetőnek legalább hat alkalommal a helyszínen kell ellenőriznie a kivitelezést. Erről az építési naplóba eseti beírásokat kell tennie. Az utolsó helyszíni tervezői művezetés alkalmával a naplóban rögzítenie kell a kivitelezési dokumentáció szerinti megvalósulást.
A kormányrendelet maximálta, hogy a tervező mennyi pénzt kérhet el a tervezői művezetésért. A hat alkalomra számított teljes munkadíj nem lehet több a minimálbér másfélszeresénél.

Hatósági bizonyítvány

Az egyszerű bejelentés alapján készülő épületeknek nincs használatba vételi engedélyük, helyette a hatóság egy hatósági bizonyítványt állít ki. A hatósági bizonyítvány kiállítása nem automatikus, azt a hatóság kérelemre fogja elkészíteni és feltölteni az építési naplóba. A hatósági bizonyítvány kiállításához a következő dokumentumokat kell feltölteni:

• az elektronikus építési napló összesítő lapját (a naplóból elérhető rövid kivonatot)
• az épületre elkészített energetikai tanúsítványt (ezt eddig nem az építési naplóba kellett feltölteni, hanem a használatbavételi engedély doksihoz becsatolni)
• ha az építési törvény alapján a hatósági bizonyítványért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, akkor a díj megfizetésének igazolását
• a kivitelezésről szóló rendelet szerinti statisztikai adatlapot

A hatósági bizonyítvány tartalmazni fogja az építtető elérhetőségét, az építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát, az épület megvalósításának tényét és az elektronikus építési napló azonosítószámát is.

Ki kell táblázni az építkezést

Megváltozott az építési kivitelezésről szóló rendelet néhány szabálya is, melyek a bejelentés alapján kezdhető építkezéseket érintik.

Fontos előírás, hogy lakóépület építése esetén ki kell táblázni az építkezés adatait. A táblát a munkaterületen kell elhelyezni, de közterületről jól látható helyen. Ki kell írni:

• az építtető nevét, ha nem magánszemély, akkor a megnevezését
• az építőipari kivitelezési tevékenység tárgyát, kezdési és várható befejezési időpontját
• a fővállalkozó kivitelező megnevezését és nyilvántartási számát
• az építészeti-műszaki tervező nevét, névjegyzéki jelölését
• a tervezői művezető nevét, névjegyzéki jelölését.

Tervezési szerződés

Az eddiginél részletesebben szabályozza a rendelet, hogy mit kell tartalmaznia a tervezővel kötött írásos szerződésnek. A szerződésnek tartalmaznia kell a következőket:

• a vállalt tervezési tevékenység (szakági tervezési tevékenység) pontos megnevezését
• a kivitelezési dokumentációra vonatkozó követelmények meghatározását (mennyiségi és minőségi mutatók, pl.: hány példányban kell a dokumentáció, CD-n vagy papíron, vannak-e az épületre vonatkozó különleges követelmények, mint pl. a közel nulla energiafogyasztás, különleges szerkezeti megoldások stb.), a kidolgozás részletezettségét, (részletrajzok, költségvetési kiírás szükséges körét)
• a készítendő kivitelezési dokumentáció példányszámát és annak elektronikus formában is történő átadási kötelezettségét
• a terv felülvizsgálatának, ellenőrzésének szabályait
• a szükségessé váló tervmódosítások szabályozását
• a tervezői művezetési feladatellátás részletes feltételeit, ha a tervező ilyen feladatot lát el.

A tervezőnek kötelező tájékoztatni a megrendelőt arról, ha valamelyik munkafolyamatba szakági tervező bevonása válik szükségessé. Ha a tervező tájékoztatása ellenére a megrendelő nem akar szakági tervezőt is megbízni, akkor az így jogosulatlanul, vagy szakszerűtlenül elkészülő tervekért a tervező nem lesz felelős.

Forrás: 155/2016 kormányrendelet a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről és 156/2016 kormányrendelet egyes építésüggyel összefüggő kormányrendeletek módosításáról