EKÁER-kötelessé tette a kormány az építőanyagok, építési nyersanyagok egy részét. A megjelölt termékek szállítását be kell jelenteni, de kockázati biztosítékot nem kell utánuk fizetni.  

Ez év eleje óta olyan mértékű áremelkedés volt tapasztalható az építőiparban, ami még a szakembereket is meglepte. Egyes nyersanyagok ára fél év alatt a duplájára nőtt. Az áremelkedés szinte naponta érzékelhető volt. A kivitelezők képtelenek érvényes árajánlatokat adni, mert azok napok alatt érvényüket vesztik. 

Június végére nyilvánvalóvá vált, hogy kormányzati beavatkozás nélkül nem lehet megállítani a túlfűtött építőipar miatt felfelé száguldó árakat. A kormány lépett, s július elején meg is jelentek az építőipari nyersanyagok piacát szabályozó jogszabályok. Egyes termékcsoportokra kiviteli korlátozást akarnak bevezni ősztől (azért akkortól, mert erre még az Uniónak is rá kell bólintania). Azt azonban már most is előírták, hogy be kell jelenteni egyes termékeknek a külföldre szállítását. Ilyen például a kavics, sóder, cement, vastermékek. Az államnak elővásárlási joga lett ezekre a termékekre. Sőt még a saját áru külföldre szállítása esetén is lecsaphat az állam az adott árura (az államnak itt vételi joga van). Azaz teljes ellenőrzés alá veszik ezen termékek piacát. 

EKÁER-kötelesek lettek egyes építőipari anyagok

Az intézkedés része, hogy követhetővé tegyék ezeknek a termékeknek a nemzetközi mozgását és belföldi értékesítését. Ennek érdekében kibővítették az EKÁER-kötelezettséget. A fő építőipari nyersanyagok bekerültek a bejelentésköteles termékek közé. 

Az eddig megszokott termékkörök mellett mostantól az alábbiak közúti fuvarozását is be kell jelenteni a megszokott esetekben (belföldön az első adóköteles értékesítés, EU-országokba vagy onnan Magyarországra szállítás – a szabályokat lenti cikkünkben foglaltuk össze):

– kavics, sóder, zúzott kő (vtsz 2517)

– cementfélék (vtsz 2523, 3816)

– egyes faanyagok, rostlemezek, rétegelt lemezek, asztalosipari termékek (vtsz 4407-4415, 4418, 4421)

– szigetelőanyagok (vtsz 686)

– vasból, acélból készült építkezési alapanyagok, huzalok, csövek, alumíniumtermékek (vtsz 7208-7214, 7216-7217, 7219-7223, 7225-7229, 7301, 7408, 7411-7413, 7608-7609)

– fából készült előre gyártott épület (vtsz 9406).

A részletes terméklistát az 51/2014-es rendelet mellékletében találjuk meg. 

A felsorolt termékek bejelentése annyiban tér el a többi bejelentésköteles szállítástól, hogy ezek szállítása esetén nem kell kockázati biztosítékot letétbe helyezni. Bejelentésre tehát szükség van, biztosítékra azonban nincs ezeknél a termékeknél.   

Az EKAER mellett másik bejelentés is kötelező lett

Vigyázzunk, hogy a kibővített EKAER-kötelezettséget ne keverjük össze az építőanyagokra bevezetett új bejelentési előírással! Mint írtuk, az állam elővásárlási jogot kötött ki egyes építőanyagokra. Ha valaki például acélárut akar külföldre eladni, vagy ha saját termékét szállítaná más országba, akkor azt be kell jelentenie az államnak. A bejelentés után két minisztérium vizsgálja, hogy az állam akar-e élni az elővásárlási vagy vételi jogával. Erre összesen 10 munkanapjuk van, s csak ezt követően kapja meg az építőanyagot külföldre kivinni akaró vállalkozás a bejelentés tudomásul vételét. Addig a szállítás nem engedélyezett. Magyarul: egy gyártó külföldre akarja értékesíteni az építőanyagot. Megkötik a szerződést a vevővel, majd várnak 2 hetet a szállítás megkezdése előtt az állami döntésre. Ha az áru az államnak is kell, akkor a megkötött szerződés ellenére az államnak kell azt eladni, ami azt később árverésen fogja értékesíteni.  

Ez a bejelentési kötelezettség teljesen független az EKAER-től. A termékek nagyrészt azonosak, de vannak eltérések – például a legtöbb faanyagra a kiviteli korlátozás nem vonatkozik, de az EKAER-be bekerültek. 

A kiviteli korlátozás alá az alábbi termékek esnek (ez nem egészen ugyanaz a lista, mint ami július elején megjelent. A kapkodva kiadott jogszabályokat ugyanis július végén már pontosította is a kormány, és változott a bejelentésköteles termékek köre is): 

– kavics, sóder ( 2517)

– cement, tűzálló cementek (2523, 3816)

– salakgyapot, ásványi gyapotok (6806)

– gipszből készült termékek (6809)

– többféle hengerelt vas- és acéltermékek (7212, 7213, 7214, 7216,7217, 7301)

– vas- és acéltörmelék, hulladék, újraolvasztott hulladék (7204)

– hosszában fűrészelt vagy szélezett, vágott vagy hántolt, 6 mm-nél vastagabb fa (407)

A pontos listát a 402/2021-es kormányrendelet mellékletében találjuk. 

A regisztrációs felületet a kiviteli szándék bejelentéséhez az epito.emi.hu oldalon lehet megtalálni.

A visszaigazolásnak a sofőrnél kell lenni

A bejelentésre kapott visszaigazolásnak követnie kell a kiszállított árut. Ezt tehát meg kell kapnunk. A rendőrség és a vámhatóság az ország egész területén ellenőrizheti. A hatóságok közvetlenül hozzáférhetnek a bejelentéseket tartalmazó adatbázishoz, onnan veszik le az adatokat. 

A bejelentés elmulasztása esetén az áru értékének 40 százalékát kell bírságként kifizetni. A bírság kiszabásához az is elég, ha valaki megteszi ugyan a bejelentést, de a visszaigazolást nem várja meg, és elindítja külföldre a szállítást. 

Előfordulhat az is, hogy egy árut több alkalommal, több rendszerben is regisztrálni kell. Például megveszi valaki a vasat Dunaújvárosban, s elszállítja Várpalotára, ahol egy telephelyen raktározzák. Ez az első adóköteles értékesítés belföldön, amit regisztrálni kell. Majd értékesítik egy szlovák cégnek, és ki akarják szállítani az országból. Ehhez előbb be kell jelenteni a kiviteli szándékot, s ki kell várni a 2 hetet a hozzájárulásra. Ha az állam nem él elővásárlási joggal, akkor el lehet adni az árut a szlovák vevőnek. A közúti mozgatást ekkor ismét be kell jelenteni az EKAER-be is a külföldre szállítás miatt.     

Forrás: 402–403/2021 kormányrendelet

Nagy Csaba