EKAER kockázati biztosíték – a kezdőknek mindenre fizetniük kell

Január elsejétől nem csak a kockázatos termékek szállítóinak kell kockázati biztosítékot fizetniük az EKAER-rendszerben. Azokra is kiterjesztették ezt a kötelezettséget, akik az elmúlt két évben nem kértek EKAER-számot és nem is adtak be áfabevallást. A szigorítás így elsősorban a most alakuló vállalkozásokat érinti.

Az EKAER-rendszerben kockázati biztosítékot kell annak fizetnie, aki a jogszabály által kockázatosnak minősített terméket hoz be az országba, vagy itthon most hoz forgalomba. A kockázati biztosíték a szállított áru értékének 15 százaléka. A tervezett szállítások biztosítékának megfelelő összeget előre fel kell tölteni a NAV számlájára. Az EKAER-rendszer addig ki sem adja az azonosítószámot, míg nincs a számlán a pénz, azaz a becsült kockázati biztosíték összegére nincs elegendő fedezet a rendszerben.

A kockázati biztosíték gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kockázatos termékek szállítói előre kifizetik az áfát. a később fizetendő adót a NAV ugyanis levonja majd a biztosíték összegéből. Az előre befizetett kockázati biztosíték a fedezete annak, hogy a termék forgalmazója meg is fogja fizetni majd az adóterheket. A kormány ezzel próbálja elejét venni az áfacsalásoknak – nem lehet trükközni az adóval, ha egyszer annak összegét előre le kellett tenni az adóhatóság számlájára.

A kormány az EKAER-rendszer szigorításával most azt a kiskaput igyekszik betömni, amit az új cégek alapítása jelenthet. Minden iparágban előforduló gyakorlat, hogy a tartozást felhalmozó céget a tulajdonosok magára hagyják, majd egy új, még adósság nélküli társaságban folytatják a munkát. A NAV számára az újonnan alakuló cégek ezért is jelentenek plusz kockázatot. Megalakul egy új társaság, behoznak az országba teljesen szabályosan néhány százmillió forint értékű árut, majd elérhetetlenné válnak, mielőtt még az áfát ki kellene fizetni. Ezt a trükköt küszöbölik ki azzal, hogy a fizetendő áfát kockázati biztosíték formájában már az áru behozatal előtt le kell tenni az asztalra.

Kik az új kötelezettek?

Az új szabályozás most január elsejétől azt írja elő, hogy aki ebben az évben és a megelőző két évben nem kért EKAER-számot (azaz új belépőnek számít), annak akkor is kell kockázati biztosítékot fizetnie, ha nem kockázatos terméket szállíttat és az adott időszakban (tehát két éven belül) nem volt érvényes áfabevallása, vagy az adószáma felfüggesztés alatt állt. Ez a szűkítés azt jelenti, hogy valójában a szabályozás két kört céloz: az újonnan alakuló cégeket és azokat a külföldi vállalkozásokat, melyek most jelentkeznek be magyarországi áfafizetésre. Őket nevezi a törvény mostantól új kötelezetteknek.

Új kötelezett tehát a hazai cégek közül

  • az frissen alakult vállalkozás, amelyik még nem adott le áfabevallás
  • az a meglévő vállalkozás, mely eddig alanyi adómentesként működött, most lépett be az áfakörbe és még nem volt áfabevallása
  • az a meglévő vállalkozás, melynek az elmúlt két évben fel volt függesztve az adószáma
  • az a meglévő vállalkozás, amelyik bármilyen ok miatt nem adott le áfabevallás az elmúlt két évről.

Mikor kell kockázati biztosíték az új kötelezetteknek

Az új kötelezettek közé tartozó vállalkozásoknak az első bejelentés alkalmával és attól számítva vagy 180 napig, vagy az első 10 bejelentésre kell kockázati biztosítékot adniuk. Ha tehát az első 10 bejelentés egy hónap alatt megtörténik, akkor csak arra a hónapra kell a biztosíték. De ha csak három bejelentésük van az első fél évben, akkor a fél éves időtartamot kell figyelembe venni.

Kockázati biztosítékot fizetni minden egyes szállítás után kell, amikor

  • EU-tagállamból árut hoz be Magyarországra, vagy
  • Belföldi, első adóköteles értékesítés esetén.

Abban az esetben nem kell kockázati biztosíték, ha valaki árut szállít ki külföldre Magyarországról.

Az EKAER-bejelentés szabályai nem változtak meg az érintett esetekben sem. Tehát továbbra is az egy címzettnek szállított, 2,5 tonnát vagy 5 millió forintot meghaladó áru útdíjköteles járművel történő szállítása, vagy a 3,5 tonna feletti, nem útdíjköteles autóval történő szállítása esetén kell bejelentést tenni. A változás annyi, hogy új belépők esetén 6 hónapon belül vagy az első 10 alkalommal minden bejelentéshez kötelező a kockázati biztosíték megfizetése is.

Mi a kockázati biztosíték sorsa?

Kockázati biztosítékként az áru értékének 15 százalékát kell egy letéti számlára előre befizetni. Nem csak a most szállítandó áru értékét kell számításba venni, hanem hozzá kell adni a megelőző 45 napban teljesített összes szállítás értékét is.

A rendszer csak akkor adja ki az EKAER-számot, ha ezen a számlán rendelkezésre áll a megfelelő összegű kockázati biztosíték. Ezt előre fel kell tölteni. Sokak tapasztalata szerint a befizetéstől több nap is eltelik, mire a számlán a kockázati biztosíték megjelenik, ezért erre a kötelezettségre jó előre gondolni kell.

A befizetett kockázati biztosítékot a NAV nem adja vissza. Csak akkor lehet visszaigényelni, ha a vállalkozás teljes egészében befejezi az adott tevékenységet, vagy megszűnik. Minden más esetben a kockázati biztosítékot előre befizetett adónak kell tekinteni. A NAV ebből vonja le a fizetendő áfa és más közterhek összegét. A kockázati biztosíték tehát egyfajta megelőlegezett áfafizetésnek tekinthető.

A Fuvarlevél szerkesztősége azzal foglalkozik, hogy újságai, szakkönyvei és honlapja segítségével támogassa a szállítmányozó vállalkozások működését. Újságcikkeiben, szakmai írásaiban könnyen érthetővé teszi a magyar jogszabályi előírásokat, bemutatja az új technológiákat és megadja a választ az összes olyan kérdésre, amivel olvasói hozzá fordulnak.

Ügyfélszolgálatunk segítségével előfizetőink gyors és pontos szakmai választ kaphatnak felmerült kérdéseikre.

Hirdetés

Hirdetés megrendelése:
Telefon: 30/628-9945
E-mail: hirdetes@ujmedia.eu