Január 31-e óta az Egyesült Királyság már nem tagja az Európai Uniónak. A hétköznapi életben, beutazásban, kereskedelemben azonban nem kell változásokra számítanunk, mert egy átmeneti időszak kezdődött februártól, ami az év végéig tart.
Három év kellett ahhoz, hogy a brit törvényhozás megbirkózzon a népszavazáson hozott döntéssel és végre tető alá hozzon egy megállapodást az ország uniós kilépéséről, a Brexitről. Az Egyesült Királyság 2016 nyarán a szavazók alig 51,9 százalékának döntésével határozta el, hogy kilép az Európai Unióból, de a brit és az uniós polgárok is csak 2021-től fognak bármit is érezni a távozás hatásaiból.
Hosszú és nehezen követhető szappanopera a brit uniós kilépés története. A brit parlamenti képviselők éveken át elutasították az egymás után születő megállapodás-tervezeteket és azt is, hogy megállapodás nélkül lépjenek ki az EU-ból. Eddig azért volt szinte lehetetlen felkészülni a britek távozására, mert senkinek fogalma sem volt arról, hogy ez pontosan mit fog jelenteni és hogyan is fog történni. Most sincs még tiszta menetrend, de legalább egy megállapodást tető alá hoztak, és immár visszavonhatatlanul elindult a folyamat.
Mikor lép ki az Egyesült Királyság?
A kilépés utáni szabályokat még csak most kezdik kidolgozni a felek, arról tehát fogalmunk sincs, hogyan lehet majd beutazni vagy a fuvarozóknak dolgozni az Egyesült Királyság területén jövő évtől. Az egyetlen, ami ma már biztos, azok a határidők (és ez sem kis eredmény az elmúlt 3 év téblábolása után).
A megállapodásról hírt adó sajtócikkek legtöbbször a január 31-i dátumot említik. Hivatalosan ezen a napon távozott az Egyesült Királyság az EU tagállamai közül, amit azonban egy év végéig tartó átmeneti időszak követ. A mindennapi életben tehát ez a nap nem hoz még változásokat, ez most elsősorban csak a politikusokat érinti.
A január 31-i kilépés azt jelenti, hogy ettől a naptól kezdve az Egyesült Királyság nem szólhat bele az EU ügyeibe. A kormánytisztviselők, parlamenti képviselők nem vesznek már részt az uniós döntéshozatalban, s nem is kapnak információkat a tervezett intézkedésekről. Az uniós szabályok azonban éppen úgy, mint eddig, érvényesek és kötelezőek lesznek. Vagyis az ország nem vehet részt a döntésekben, de azok a döntések továbbra is kötelezőek az Egyesült Királyság számára is. Az átlagember tehát egyelőre semmit nem érzékel a változásokból. A ténylegesen új gyakorlat majd 2021. január elsején kezdődik.
Már nem EU, de ez nem érezhető
A teherforgalomban tehát semmiféle hivatalos fennakadásra nem kell számítani. Idén még nem lesz az eddigitől eltérő határellenőrzés, nem lesz vámvizsgálat az EU-brit határon. Bár az ország már nem EU-tag, EKAER szempontjából sem változik semmi, azaz továbbra is közösségen belüli szállításként be kell jelenteni a brit szállításokat.
Egészen biztos azonban, hogy valamilyen fennakadások már ebben az időben is lesznek a határforgalomban. Egyrészt azért, mert elkezdik építeni a későbbi működéshez szükséges új infrastruktúrát, másrészt gyakorolni kezdik a későbbi eljárásokat.
Mi várható jövő januártól?
Azt ma még nem tudjuk, hogy a tényleges kilépés utáni eljárások hogyan fognak alakulni. A kilépés számos területet érint:
– beutazás, utazási okmányok,
– vámvizsgálat,
– fuvarozókra vonatkozó szabályok, vezetési és pihenőidők, tachográf,
– adózási változások, áfa stb.
A korábbi években több olyan tájékoztató anyag is készült, amik egy esetleges megállapodás nélküli kilépés esetén bekövetkező változásokat igyekeztek összefoglalni. Ezeket ma mind aktualitásukat vesztett anyagoknak kell tekintenünk, hiszen megszületett a kilépéséről szóló megállapodás. A korábbi tájékoztató anyagok tehát nem érvényesek, újak pedig csak idén, év közben fognak majd megszületni az újonnan hozott szabályok alapján. Az aktuális, hivatalos információkat mindig a brit kormány weboldalán keressük. Ezen a címen találhatók meg a friss tájékoztatók a közlekedéssel és fuvarozással kapcsolatban: bit.ly/britszállítás.
A fuvarozókra vonatkozó előírások jelentős változásától nem kell tartanunk. Az Egyesült királyság az EU-n kívül is része marad az AETR Egyezménynek, azaz a szabályok többsége változatlanul érvényben marad. Az EU-ban a mobilitási csomag néven most formálódó új kiküldetési előírások viszont már nem lesznek érvényesek. Egészen biztos, hogy saját szabályokat hoznak majd a pihenőidő eltöltésével vagy a kiküldetés díjazásával kapcsolatban, de ezek még nem ismertek.
Mi lesz a kint dolgozó magyarokkal?
Az átlagember számára jövő év elejétől válnak láthatóvá a kilépéssel kapcsolatos változások. A legfontosabb változás a kint élő külföldieket, köztük a magyarokat érinti, nekik rendezniük kell jogállásukat.
2021-től új bevándorlási rendszer lép életbe. Ez nem különbözteti meg az EU-ból és az Unión kívüli országból érkezőket. A szigetországban tartózkodó külföldiek számára három kategóriát különböztetnek meg:
– aki 2020. december 31-én már több mint 5 éve él az országban, arra csak egy egyszerű regisztráció vár. Nekik csak be kell jelenteniük, hogy maradni akarnak, s ezzel megkapják a regisztrált letelepedett jogállást.
– Aki még nem él 5 éve az országban, de maradni akar, annak ideiglenes tartózkodási engedélyt adnak. Ezzel töltheti ki az 5 évet, s indíthatja el az eljárást a regisztrált letelepedési jogálláshoz.
– Azt még nem lehet tudni, hogy mi lesz a teendője annak, aki 2020. december 31-e után érkezik az országba munkavállalási céllal. Ezt még ebben az évben kell tisztázni az EU-val folytatott megbeszélések során. Boris Johnson miniszterelnök korábbi szavai alapján egy meglehetősen szigorú, a szakképzettséget és a meglévő állásajánlatokat figyelembe vevő bevándorlási rendszert akarnak kidolgozni.
Anglia, Egyesült Királyság vagy Nagy-Britannia?
Magyarországról nézve nincs sok különbség a között, hogy valaki Angliáról, Egyesült Királyságról vagy Nagy-Britanniáról beszél. Pedig van: mindegyik mást jelent, s egyáltalán nem mindegy, hogy mikor, melyiket használjuk.
Anglia valójában a szigetországnak csak egy kisebb része, a Brit-sziget legnépesebb országrésze. Nevét egy germán népcsoportról, az angolokról kapta, akik az 5-6. században telepedtek le ezen a környéken. Az angolok a századok során uralmuk alá hajtották az itt élő népeket, így ma Anglia adja a királyság fővárosát, uralkodóját, nyelvét, pénzét, jogrendszerét és szokásait is. Északról Skócia határolja, nyugaton Wales, délről és keletről a tenger övezi a partjait.
A Nagy-Britannia név elsősorban földrajzi elnevezés. Földrajzi értelemben a legnagyobb Brit-szigetet jelenti, amin Anglia, Wales és Skócia helyezkedik el. Amikor a Nagy-Britannia nevet politikai értelemben használják, akkor is erre a területre utalnak az elnevezéssel. Azaz Nagy-Britannia Anglia, Skócia és Wales együttese, amibe nem tartozik bele az Ír-sziget.
Nagy-Britannia és Észak-Írország alkotja együtt az Egyesült Királyságot. Az Egyesült Királyság teljes neve hivatalosan Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága. Politikai értelemben ma ez jelenti a brit államot, aminek része Anglia, Wales, Skócia, Észak-Írország és néhány kisebb sziget. Az uniós tagsággal is az Egyesült Királyság rendelkezik, így a Brexit során is ez a szervezet lép ki az EU tagállamai közül. Csakhogy így Írország és Észak-Írország közé esne az új vámhatár. Ez pedig aláásná az északír békemegállapodást, aminek pont az a lényege, hogy nem lehet határellenőrzés a két ír terület között. (Többek között épp az ír probléma miatt nem sikerült megállapodni korábban a kilépésről.) Végül várhatóan egy vegyes és bonyolult megoldás születik: az EU vámhatára Nagy-Britannia és az Ír-sziget közé kerül, azaz vámeljárás kell majd Észak-Írország és Nagy-Britannia között. De visszatérítik a vámot, ha az áru északír területen marad, és nem megy tovább.
Meg kell még említenünk a brit Nemzetközösséget, melyet az egykori brit gyarmatokból kialakult független államok alkotnak 1948 óta. Ma 53 állam tartozik ide, köztük például Kanada, Ausztrália és Új-Zéland is. A Nemzetközösség vezetője a brit uralkodó, azaz II. Erzsébet királynő, de az Egyesült Királyság nem áll semmilyen alá-fölérendeltségi viszonyban a szervezet többi országával.
Nagy Csaba
