Nem tudjuk Magyarország csatlakozott-e hozzá
Januártól akár az engedélyét is elveszítheti az, aki itthon vagy külföldön több súlyos jogsértést követ el két éven belül. Ez az új uniós információs rendszernek köszönhető, amiből mindegyik tagállam hatósága értesülni fog a másik országban elkövetett szabálytalanságokról is. Egyelőre még nem tudjuk, hogy Magyarország mit és hogyan fog alkalmazni az előírásokból.
Hosszú és keserves folyamat előzte meg a januártól elindult új uniós információs rendszer, az ERRU működésbe állítását. A rövidítés egy angol nyelvű kifejezést takar: European Register of Road Transport Undertakings, magyarul Közlekedési Vállalkozások Európai Nyilvántartási Rendszere. Működési elve egyszerű: minden ország regisztrálja a személy- és áruszállítók által elkövetett jogsértéseket, s ezeket feltöltik egy központi adatbázisba. Az egyes jogsértések büntetőpontokat jelentenek, s ha ezek száma elér egy meghatározott mértéket, akkor a vállalkozás elveszíti az engedélyét. A pontok két év alatt elévülnek, minden jogsértés csak ennyi ideig marad a rendszerben.
Ez az, amit ma az ERRU működéséről biztosan mondhatunk. A rendszer a sokadik haladék után elvileg elindult január elsején. Ugyanakkor nem tudjuk, hogy Magyarország része-e ennek az információcserének, s azt sem, hogy vajon hány szabálysértés kell az engedély bevonásához.
Az ERRU története a 2010-es évek elejére nyúlik vissza: még 2009-ben született az első olyan uniós jogszabály, ami a rendszer felállításáról szólt. Az első határidő 2014 lett volna, ez azonban tarthatatlannak bizonyult. Végül 2019-re kellett volna a tagállamoknak a feltételeket biztosítaniuk – Magyarország esetében ez sem sikerült, így nálunk kétséges a mostani indulás.
Magyarország ellen az ERRU bevezetésének késlekedése miatt kötelezettségszegési eljárás is indult 2020 nyarán. A kormánynak akkor a késlekedés okaira kellett választ adnia. Egyelőre ennek eredménye sem ismert, nem tudni, hogy a kormány teljesítette-e az EU elvárásait.
Besorolták a jogsértéseket
Az ERRU bevezetésének az első feltétele, hogy a különböző szabálysértéseket három csoportba sorolják: külön választják a súlyos, nagyon súlyos és rendkívül súlyos jogsértéseket. Ez nálunk is megtörtént. A fuvarozói és személyszállítói bírságrendelet, azaz a 156/2009-es kormányrendelet már ennek megfelelően sorolja be a szabálysértéseket. Ennek a besorolásnak az alapja a 2016/403-as EU-rendelet, ami megállapítja a jogsértések kategóriáit, s besorolja az egyes cselekményeket. Ez a rendelet eleve úgy tárgyalja a különböző súlyosságú jogsértéseket, hogy azok elkövetése a vállalkozás jó hírnevének elvesztésével járhat.
Jó hírnév elvesztése
Ahhoz, hogy egy vállalkozás elveszítse a személyszállítói engedélyét, egy eljárást kell indítani a jó hírnevének visszavonására. A jó hírnév megléte az engedély egyik alapkövetelménye, ezért ha ezt elveszti egy vállalkozás, akkor bevonják az engedélyét.
A jó hírnév elvesztéséhez az kell, hogy egy vállalkozás egy éven belül gépkocsivezetőnként legalább 3 nagyon súlyos jogsértést elkövessen (például nagyon súlyos jogsértés a korong vagy a sofőr kártya helytelen használata). 3 súlyos jogsértést egy nagyon súlyosként kell számításba venni. Ez csak az uniós minimum, a tagállamok ennél szigorúbbak is lehetnek.
A közös uniós pontrendszernek tehát az az értelme, hogy a számításba vehető jogsértéseket minden ország ugyanabba a közös adatbázisba tölti fel. Így ha egy magyar buszos akár itthon, akár külföldön szabálytalankodik, a listája ugyanúgy bővül. Elvileg a magyar közlekedési hatóságnak akkor is meg kell indítania a jó hírnév elvesztésével kapcsolatos eljárást, ha az érintett vállalkozást itthon egyszer sem marasztalták el a listában szereplő szabálytalanságok miatt.
Januártól gyűlnek a pontok
Az ERRU a hivatalosnak tekinthető jelzések alapján január elsejétől működik, mostantól gyűlnek a pontok a közös adatbázisba. A korábbi jogsértések tehát nem számítanak bele, csak a januártól rögzített események. Egy jogsértés utáni feljegyzés két év alatt elévül, utána már nem rontja a besorolást.
A magyar távolmaradás miatt egyelőre nem tudjuk, hogy a magyar hatóságok használják-e a rendszert, csatlakozunk-e hozzá egyáltalán akár az adatok feltöltésével, akár a külföldi adatokhoz való hozzáféréssel. Májusban Hollandia, Portugália és Ciprus mellett kapott Magyarország is elmarasztalást a kérdésben. Az akkori hírek arról szóltak, hogy az ország nem kapcsolta össze saját nyilvántartásait az uniós adatbázissal, így egyik irányba sem működik az információcsere.
Nagy Csaba
