Tavasz óta jóval 10% fölötti már a hivatalos infláció is Magyarországon, és az elkövetkező hónapokban még nagyobb drágulásra kell felkészülnünk. Az áremelkedés a gazdaság minden területét érinti– emelkedik az üzemanyagok, energiahordozók, szolgáltatások, élelmiszerek ára is. Mivel számoljunk az év utolsó negyedévében?
A statisztikai adatokból azt látjuk, hogy az éves inflációs adat hónapról-hónapra magabiztosan kúszik felfelé. Év elején az előző év azonos időszakához képest még „csak“ 7-8 százalékos növekedést tapasztalhattunk. A hivatalos adat májusban lépte át a 10 százalékot, júliusra 13,7 százalékon állt, augusztusra pedig 15,6 százalékra kúszott. Év végére a pénzromlás megközelítheti a 20 százalékot is, amire a kilencvenes évek óta nem volt példa.
A hivatalos árindexet úgy állítják össze, hogy a lakosság vagy a gazdaság egésze számára legfontosabbnak ítélt termékek és szolgáltatások árát figyelik a különböző időszakokban. Az inflációs adat ezek átlagából áll össze. Ha az élelmiszerek ára erősen növekszik, de a tartós fogyasztási cikkek ára alacsony marad, akkor bizony a hivatalos inflációs adat is alacsony lesz. Az augusztusban mért 15,6%-on belül például az élelmiszerek áremelkedése a legmagasabb, majdnem 31%-os. Valamivel a hivatalos infláció fölötti mértékben drágultak a járműfenntartási szolgáltatások. A járműjavítások és karbantartás áremelkedése 18% volt.
Ez még közel sem a vége…
Az előttünk álló hónapokban egészen biztos, hogy az energiahordozók ára fogja meghatározni az inflációs adatot . A tervek szerint október elsején véget ér az üzemanyag-árrögzítés, ami a lakosság számára is alaposan megemeli a közlekedési költségeket. Ehhez adódik hozzá az áram kétszeres és a gáz hétszeres emelkedése. Ennek a hatását már a szeptemberi számokban is látni fogjuk, az igazán nagy áremelkedést azonban a fűtési szezon kezdetén indítja majd be.
Az év utolsó hónapjaiban a szolgáltatások és valamennyi termék árának gyors növekedésére számíthatunk. Egyszerre emelkedik a közlekedés és a helyben használt energia ára, ami együttesen olyan hatást indít el, ami alól egyetlen vállalkozás sem tudja kihúzni magát. Tél elejére a gumicserék ára is várhatóan másfélszeresére fog növekedni, ha a műhely kénytelen lesz két-háromszoros rezsit fizetni a fűtésre, világításra és a gépek működtetésére.
Az előttünk álló hónapokban tehát a hivatalos infláció rakétaként fog emelkedni, a fuvarozás költségeire azonban ez csak kisebb hatással lesz. A legnagyobb sokk, az üzemanyagok 200-250 forintos emelkedése már tavasszal elérte az ágazatot. Ezen túl az energiaköltségek növekedése fájó lesz, de nem fogja a munkát ellehetetleníteni. Érezni fogjuk a szolgáltatások árának a változását, ez főleg a javítási és karbantartási költségekben lesz lemérhető. Drágulni fognak az alkatrészek és a műhely-óradíjak. Ezt legerősebben valószínűleg a téli gumik felszerelésekor fogjuk a közeljövőben megtapasztalni.
Jövő év elején is újabb költségnövekedés vár ránk
Az útdíjak emelésére januártól számíthatunk. Sajnos a tavaly bevezetett automatikus díjemelés hátrányait jövőre teljes mértékben kiélvezhetjük. A jogszabály szerint a jövő évi útdíjakat az idén augusztusi hivatalos inflációs adat fogja meghatározni. Márpedig az augusztusi infláció rekordmagas, 15,6 százalék volt, ilyet utoljára a kilencvenes évek végén láttunk.
A bérköltségek emelkedésére ugyancsak januártól kell majd számítani. Ha csak 15%-os inflációval és a minimálbér inflációt követő emelésével számolunk, akkor jövőre legalább 230 ezer forintos minimálbérre és 300 ezres forintos garantált bérminimumra kell felkészülnünk. Ezzel persze a fizetendő közterhek is növekednek: a garantált bérminimum szociális hozzájárulási adója ma 33.800 forint, ez jövőre 40 ezer forint is lehet. Egy vállalkozó minimális járulékterhe ma garantált bérminimum alapján havi 86 ezer forint, ez körülbelül 99 ezerre emelkedik – és akkor még csak a kevésbé rossz, 15%-os inflációt vettük alapul a jövő évi becslésekhez.
Fokozatosan kellene emelni a fuvardíjakat
Ilyen mértékű áremelkedéseket lehetetlen a fuvardíjak emelése nélkül kezelni. Ha a költségek egyik része emelkedik, azt a vállalkozás összes költségére szétterítve még lehet ellensúlyozni. Így például a 40%-os üzemanyag-áremelkedés kivédéséhez nem kell 40%-kal emelni a fuvardíjakat, ha a többi költség viszonylag változatlan marad. Csakhogy most olyan helyzetbe kerülünk, hogy minden költség egyszerre kezd növekedni. Ha eddig nem emeltünk jelentősen árat, kivédtük az üzemanyagok árának a növekedését, akkor jövő év elejére legalább 30-40%-kal leszünk elmaradva a kívánatos árszinttől. Ennyivel kellene majd egy lépésben emelni, hogy ne legyünk veszteségesek. Ez viszont akkora sokkot jelentene a megbízók egy részének, amit valószínűleg nem tudnának elfogadni.
Jobb megoldásnak tűnik, ha az árakat már most megpróbáljuk emelni, több részletben, elosztva az év hátralévő hónapjaira az áremelkedést. Elkerülni nem tudjuk, mert valamennyi költségünk növekedni fog. Ha nem emelünk, akkor év végén, legkésőbb jövő év elején veszteségesen fogunk működni. Addig pedig feléljük tartalékainkat, s amikor a veszteség ránk köszönt, akkor már nem lesz miből gazdálkodnunk. Az egyetlen járható út tehát az, ha már most megpróbálunk mérsékelten árat emelni, elfogadtatni a megbízókkal a szolgáltatás drágulását.
Nagy Csaba
