Megbízunk egy céget egy feladattal, meg is csinálják, kifizetjük. Nem sokkal később rájövünk, hogy jól átvertek. A munka olyan silány, hogy egy fillért sem érdemeltek volna. A vállalkozónak persze esze ágában sincs kijavítani, egy ideje már a telefont sem veszi fel. Mit lehet tenni ilyen helyzetben?
Telephelyét aszfaltoztatta le egy olvasónk, de a vállalkozó hanyagul dolgozott. A megbeszélt 4 cm-es aszfalt helyett csak 2,5 cm-t rakott le, amit a próbafúrás is igazolt. Olvasónk kérte a hiba kijavítását, de útépítő partnere eltűnt, mint szürke szamár a ködben. Vajon mit tehet? Álljon neki pereskedni?
Kérjünk segítséget a közjegyzőtől!
Nem feltétlenül kell perre vinni a dolgot. Ma már a közjegyzőknél is indíthatók olyan eljárások, amikkel bizonyíthatjuk, hogy egy vállalkozó nem a szerződésnek megfelelően végezte el a munkát. Olvasónk esetében például azt, hogy nem elég vastag az aszfalt. A közjegyzői eljárás gyorsabb és olcsóbb, mint a per, érdemes megpróbálni.
Először is a közjegyzőnél kérhetjük, hogy rendeljen ki igazságügyi szakértőt. Ő megállapítja majd, hogy valóban hibás-e a teljesítés, történt-e szerződésszegés, jogos-e a minőségi kifogás, történt-e károkozás stb. Olvasónk esetében az igazságügyi szakértő fogja megállapítani, hogy az aszfalt vastagsága megfelelő vagy nem megfelelő.
A szakvélemény alapján már bátrabban vághatunk bele egy perbe is, de ha szerencsénk van, akkor erre nem lesz szükség. Sokszor a puszta tények elegendőek ahhoz, hogy a felek barátságosabb hangnemre váltsanak.
Így indul az igazságügyi szakértői eljárás
Szóban vagy cégkapun keresztül indíthatjuk a területileg illetékes közjegyzőnél. Ügyvédre nincs szükség.
A kérelmünknek tartalmaznia kell:
– az eljárás indokait, a rövid helyzetleírást,
– az illetékes közjegyző megjelölését (ebben segít a www.start.mokk.hu oldal, ahol a település beírásával megtudhatjuk, ki az illetékes közjegyző. Esetünkben azt a települést kell beírni, ahol a telephely van.)
– az illetékesség megállapításához szükséges adatokat (például cím, telephely címe),
– a kérelmező nevét, lakóhelyét,
– a szakértői vizsgálat tárgyát és annak helyét,
– az egyértelmű kérdéseket, amikre a szakértőtől várjuk a választ (lényeges, mivel a szakértő ezeket válaszolja meg)
– a szakértő mely szakterületről érkezzen (műszaki, gazdasági, egészségügyi stb.).
A szakértőt a közjegyző jelöli ki. Tehát megküldjük a kérelmet, majd 8 izgalmas napnyi várakozás után értesítést kapunk a közjegyzői és a szakértői díjról. Utóbbit le kell rakni a közjegyzőnél, ő fogja őrizni. A szakértő a kirendeléstől számított 30 napon belül elkészíti a szakvéleményt. Ezt egyszer újabb 30 nappal meghosszabbíthatja, de még így is 60 napon belül értékelhető választ fogunk kapni.(Ez még mindig jóval rövidebb, mint egy bírósági eljárás). A szakvéleményt a közjegyzőtől fogjuk megkapni.
Mit tegyünk a szakvélemény beszerzése után?
Ha a szakvélemény a mi igazunkat támasztja alá, megnyugodhatunk, de a vágyott megoldáshoz picit több kell. Itt jön a képbe a közjegyző előtti egyezség.
A közjegyző nem bíró, nem dönthet vitás ügyekben. Viszont ha a szakvélemény alapján meg tudunk egyezni, és mindezt a közjegyző előtt tesszük, akkor az épp úgy végrehajtható lesz, mint egy bírósági döntés. Ilyen egyezségre addig van lehetőség, amíg nem indítunk pert. Az eljárás feltétele, hogy legalább az egyik fél Magyarországon lakjon vagy itt legyen a székhelye. Nem indítható viszont olyan ügyben, amiben a külföldi jogot kell alkalmazni.
Küldjük el tehát a szakértői anyagot a másik félnek olvasgatásra, és ajánljuk fel a közjegyző előtti egyezség lehetőségét! De a közjegyzőtől is kérhetjük, hogy idézze be a másik felet egyezség kötési kísérletre.
Kötelező erővel bír az egyezség
A végeredmény szerencsés esetben az egyezség lesz. Ez kötelező erővel bír, és közvetlenül végrehajtható. A közjegyző előtt kötött egyezség egyenértékű a bíróság által jóváhagyott egyezséggel. Ez azt jelenti, hogy ugyanebben a témában peres eljárást már nem indíthatunk.
Bikki Laura
