Ha a műholdas jelek alapján nem tudják pontosan bemérni, hogy merre ment az autó, akkor a szolgáltató fogja megbecsülni a lehetséges útvonalat. Ez az ugrási menetillesztés, amiről minden esetben külön értesítést is küldenek.
„Tisztelt Útdíjfizető!
A Bevallási Közreműködőkre vonatkozó Általános Szerződési Feltételekben foglaltaknak megfelelően (2.4. pont) „Ugrási Menetillesztést” jelentettünk a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) felé a következő gépjármű(vek)re:
Rendszám: XXX123
Ugrás kezdő időpontja: 2014-02-17 07:25, koordinátája: XX.XXX.XX.XXX
Ugrás záró időpontja: 2014-02-24 11:28, koordinátája: XX.XXX.XX.XXX
Ugrás ára: 4221 FtUgrás kezdő időpontja: 2014-02-24 11:29, koordinátája: XX.XXX.XX.XXX
Ugrás záró időpontja: 2014-02-24 11:30, koordinátája: XX.XXX.XX.XXX
Ugrás ára: 41 FtA vásárolt jegyek összértéke: 4261 Ft
Azokban az esetekben, ahol pénzösszeg szerepel az adott rendszámnál, a NÚSZ úthasználatot vélelmezett, és jegytépés történt. Ha jegytépés nélküli feliratot lát, a NÚSZ nem vélelmezett úthasználatot, jegytépés nem történt.
Sok más fuvarozóhoz hasonlóan egy olvasónk is ugrási menetillesztésről szóló elektronikus levelet kapott az útdíjfizetési szolgáltatójától. Felháborodva küldte el nekünk a szöveget, hogy vajon mit jelent ez? Nem is tette meg azt az utat, aminek az árát most le akarják vonni tőle! Vagy azt hiszik, hogy ugrált az autó a levegőben?
Ez az „ugrási menetillesztés” egy új kifejezés, amit meg kell tanulnunk az útdíjjal kapcsolatban. Valójában pontosan arról szól, hogy egy autó nem ugrálhat ide-oda a levegőben.
Ilyen ugrásról csak az OBU-val felszerelt autóknál kell beszélnünk. Ezeknek az autóknak a mozgását a GPS figyeli, a mozgást műholdak segítségével követik. De mindig vannak olyan helyzetek, hogy a műhold nem látja az autót. Valamiért elveszíti a jelet, talán még a rossz időjárás is közbeszólhat. Vagy egyszerűen a sofőr kikapcsolja az OBU-t, vagy kicsúszik a töltője, s nem ad jelet a készülék a műholdnak. Sok oka lehet annak, hogy a rendszer nem látja, merre megy az autó.
Ilyen esetben a rendszer sokszor azt látja csak, hogy az egyik pillanatban az autó még itt volt, aztán pár perccel, vagy több órával később meg egy másik helyen. Ez az „ugrás”. Csakhogy az autó nem ugrál, tehát egyik pontból a másikba valamilyen úton kellett eljutnia.
A számítógépes rendszer ilyenkor megpróbálja saját maga kitalálni, hogy merre mehetett az autó a két pont között. Ez az „ugrási menetillesztés”. Felrajzolja a lehetséges útvonalakat. Azt a program külön kijelzi, ha úgy tűnik, hogy a két pont között csak fizetős úton lehetett eljutni. Ilyenkor feltételezik, hogy az autónak ezt a fizetős utat kellett használnia, s kiküldik ezt az értesítést, hogy ki kellene fizetni ennek az útvonalnak a díját. De ez még nem jelenti rögtön a pénz levonását is!
Ilyen ugrási menetillesztés esetén tehát a rendszer azt figyeli, hogy amikor a kocsi nem adott jelet, akkor milyen útvonalon közlekedhetett. Vannak kivételek is, olyan esetek, amikor nem feltételezik, hogy díjat kellett volna fizetnie. Ezek a következők:
· a két pont között, ahol az autót regisztrálták, több mint 100 kilométer a távolság
· a két utolsó bejelentkezés időpontja alapján a két pont között 10 kilométer/óránál kisebb sebesség jönne ki
· az autó kilép Magyarország területéről, majd valahol máshol belép az országba.
Van olyan olvasónk, aki az autópályán egyáltalán nem használja az OBU-t. Reggel elindul, mondjuk Keszthelyről, s megy Szegedre. Otthonról megveszi a viszonylati jegyet az autópályán Budapest határáig. Ott bekapcsolja az OBU-t, nehogy egy hibás lehajtás miatt kelljen bírságot fizetnie. De amint kiér az M5-ösre, újra viszonylati jeggyel megy Szegedig. Ő például az OBU két bekapcsolása között jó nagyot „ugrik” az autójával. Mégsem kap ilyen értesítést, mert a két érzékelt pont között több mint 100 kilométert tesz meg az autóval.
Ha Keszthelyen kikapcsolja az OBU-t, aztán egy óra múlva Zalaegerszegen bekapcsolja, akkor biztosan érdeklődni fog a szolgáltatója, hogy hogyan és milyen úton került oda az autó. A két város között csak 50 kilométer a távolság, ez belül van a megfigyelt határon. Ha viszont Keszthelyen ma kikapcsolja az OBU-t, de Zalaegerszegen csak este kapcsolja be újra, akkor már nem fogják őt ezzel a kérdéssel zavarni. Ha ugyanis az 50 kilométert az adatok szerint 10 óra alatt teszi meg, akkor az 5 km/h sebességnek felel meg. Tehát megint csak kiesik abból a körből, amire figyelni kell.
Ha a szolgáltató úgy látja, hogy az ugrás alatt a kocsi fizetős úton közlekedett, akkor kiküldi ezt a jelentést a feltételezett útdíjakkal. Ugyanezt a jelentést az útkezelő is megkapja, s ez alapján vonják le az úthasználati díjat az előre feltöltött számláról. Az értesítés a szerződéstől függően érkezhet e-mailben, vagy sms-ben is.
Ha a fuvarozó tényleg arra ment, mint a szolgáltató által megbecsült útvonal, akkor nincs semmi dolga ezzel az értesítéssel. Ha viszont nem azon az úton közlekedett, mint amit a szolgáltató elképzelt, akkor panaszt tehet. Nem köteles elfogadni, amit leírtak az e-mailben! De fontos tudnia, hogy ebben az esetben neki kell bizonyítania, hogy nem azon az úton járt. Műszaki hiba is előfordulhat. Az is lehet, hogy lerobbant az autó, s tréleren tette meg azt az utat. Ilyenkor például a sérült autó szállításáról szóló számlával tudja igazolni, hogy nem kellett útdíjat fizetnie. Bármilyen bizonyíték jó tehát, de az a lényeg, hogy ebben az esetben neki kell bizonyítania.
Gond lehet akkor, ha nem azon az úton járt, mint amit a rendszer feltételezett, de ezt nem jelzi a szolgáltatónak. Ha ugyanis egy ellenőrző kapu valahol máshol bemérte a kocsit, akkor az olyan lesz, mintha nem vásárolt volna jegyet. Meg fogják büntetni érte. Tehát ilyen ugrási értesítésnél jó alaposan meg kell nézni, hogy tényleg arra jártunk-e, mint amit a rendszer feltételezett.
Hibát jelezhet, ha valakinek túl sok ilyen értesítése érkezik. Ha a kocsiban folyamatosan működik az OBU, akkor csak néha fordulhat elő, hogy ilyen ugrás miatt külön értesítést kap. Ha ez gyakori, akkor meg kell vizsgáltatnia a készüléket, mert lehet, hogy hibásan adja le a jelet, ki-kihagy a működése.
