Soha nem gondoltuk volna, hogy Nagy-Britannia nevét a hiánnyal összefüggésben kell valaha is olvasnunk. Pedig ma ez már így van. Hiány van kétkezi munkásból, hiány van a boltokban, mert nincs elég áru és nincs elég áruszállító sem. Ez egy összetett probléma, ám minden része egyetlen közös okra vezethető vissza: Brexit. Nagy-Britannia mérhetetlen kárt okozott magának ezzel a lépéssel. Számunkra a fő kérdés nem is az, hogy a britek mennyire szenvedik meg saját korábbi döntésüket. Arról kell elgondolkodnunk, hogy vajon Nagy-Britannia problémái átjuthatnak-e a kontinensre is, kell-e majd hasonló gondokkal szembesülnünk?
Elég megdöbbentőek azok a képek, amelyek mostanában a nagy-britanniai üzletekről eljutnak a magyar sajtóba. Üres polcok, áruhiány – a rendszerváltást megelőző években láttunk ilyen jellegű képeket, akkor sem Magyarországról.
A britek fő problémáját ma a Brexit után kialakított új szabályok okozzák. Az ország még 2016-ban szavazott arról, hogy ki akar lépni az Európai Unióból. A kilépési folyamat fájdalmasan sokáig tartott. Képtelenek voltak megegyezni az EU-val a kilépés utáni új szabályokról. A végső megállapodás értelmében 2021-től él a végleges elkülönítés. Nagy-Britanniának idén már vámokat kellene alkalmaznia az EU-ból érkező szállítmányokkal szemben, s meg kellene követelni például az árubevitelhez egy minőségbiztosítási nyilatkozatot. Ezeket ugyan a járványra hivatkozva jövő év közepére halasztották, ma mégis gond van az áruellátásban.
Márpedig az Unióval folytatott kereskedelem, különösen az élelmiszer-bevitel kulcsfontosságú a britek számára. Tavaly decemberben Franciaország egy időre leállította a Nagy-Britannia felől érkező teljes teherforgalmat, hogy megakadályozza az akkor mutálódott vírus bejutását a kontinensre. A három napon át fennálló tilalom szinte azonnal üres polcokat eredményezett a boltokban. A határon, a Csatorna mindkét oldalán ezrével vesztegeltek a be- és kilépésre váró kamionok. Ez a lépés is megmutatta, mennyire az uniós behozataltól függ Nagy-Britannia ellátása. Becslések szerint az összes elfogyasztott élelmiszer mintegy 30 százaléka az EU-ból érkezik. Csakhogy ez nem arányosan oszlik el az évszakok között. A szigetország nyáron és ősszel nagyrészt biztosítani tudja az ellátást az alapvető zöldségekből, ősszel és télen azonban nem. December-januárban az elfogyasztott friss zöldség 80-90 százaléka az EU-ból érkezik, s csak nyárra válik belőle önellátóvá az ország. Kifelé pedig a hagyományos brit termékek, mint a whisky, lazac, csokoládé, sajt és gin mellett főleg marhahúst szállítanak.
Márpedig Nagy-Britannia hiába szigetország, a legolcsóbb és leghatékonyabb szállítási mód a közúti fuvarozás. A spanyol paradicsomot kamionra rakják, elfuvarozzák Calais-ig, ott kompra teszik, Angliába érve pedig szintén közúton fejezi be az útját. Lényegesen gyorsabb és egyszerűbb ez az út, mintha hajóra rakodnák a spanyol szállítmányt.
A közúti áruszállítás túlsúlyából következik a britek sérülékenysége. Két oldalról is fejükre omlik a mennyezet. Egyik oldalról a bonyolultabbá váló áruszállítás miatt, másik oldalról pedig a világszerte érezhető sofőrhiány miatt, melyet nem tudnak már érdemben tompítani a Kelet-Európából érkező bevándorlók. Harmadik problémának pedig itt a járvány is, mely minden területen megnehezítette a megoldáskeresést.
A nagykereskedelmi cégeknek nemcsak az a gondja, hogy nincs sofőr az autókra, hanem az is, hogy eleve megcsappant a Nagy-Britanniába szállító vállalkozások száma. Előbb az éveken át tartó bizonytalanság késztette arra a fuvarozókat, hogy a brit fuvarok helyett inkább más útvonalakon dolgozzanak. Később, a feltételek kialakítása után azok bonyolultsága tántorítja el a vállalkozásokat. Brit fuvart ma sokkal kevesebb cég vállal, mint korábban. Ez persze azt is jelenti, hogy aki vállalja a nehezített feltételek teljesítését, megtanulja, átlátja a rendszert, az biztos jövőképet találhat ezen a viszonylaton.
Az áruhiánynak is vannak persze más okai is. Például szeptember végén jelentős gondot okozott a gáz nemzetközi árának az emelkedése. A dráguló gáz visszafogta a brit műtrágya-gyártást. Márpedig a műtrágya-előállításnak az egyik igen nagy mennyiségben és olcsón keletkező mellékterméke a szén-dioxid. Hiánya azonnal érezhető volt a sör, az üdítő és az ásványvíz forgalmazásán. De megérezte szinte minden termékcsoport, merthogy a CO2 nélkül nem állítható elő az élelmiszereket frissen tartó védőgázas csomagolás.
A másik fő ok, hogy nincs elég ember. A britek ma égető sofőrhiánnyal küzdenek. A becslések szerint mintegy 90 ezer sofőrre lenne szüksége az országnak. Az európai munkavállalók ma már nem jönnek, mert a Brexit alaposan megnehezítette a brit munkavállalást. A kint dolgozók egy része hazatért, vagy másik EU-s országba költözött. Részben azért, mert nem akart EU-n kívüli országban élni, vagy mert nem felelt meg a brit bevándorlási feltételeknek. Sokan a járvány miatt tértek haza. A becslések szerint 2020-ban mintegy 14 ezer sofőr hagyta ott a szigetországot. Ráadásul ez a folyamat pontosan akkor játszódott le, amikor a járvány lehetetlenné tette a sofőrök tömeges képzését és munkába állítását – így a kieső kelet-európai járművezetőket nem tudták saját állampolgárokkal pótolni. Hiába fizetnek valamivel többet, mint amennyit a kontinensen egy sofőr meg tud keresni, ha az adminisztratív feltételek, a papírmunka bonyolultsága nem teszi lehetővé, hogy az uniós állampolgárok ide jöjjenek dolgozni.
Szeptember végére a sofőrhiány olyan méreteket öltött, hogy felmerült a bevándorlási szabályok időleges felfüggesztése is. A British Petrol szállítási nehézségei miatt üzemanyag-hiány alakult ki. Az átmeneti hiány miatt a britek ráadásul pánikszerűen vásárolni kezdték az üzemanyagot, ami még nagyobb készlethiányhoz vezetett. A kormány megoldásként azt vetette fel, hogy ötezer sofőrnek 3 hónapra szóló ideiglenes vízumot adna, hogy karácsonyig szabadon dolgozhassanak az országban. Kérdés, hogy lesz-e bármi foganatja ennek az átmeneti megoldásnak, mikor egész Európában a sofőrök bármikor el tudnak állandó jelleggel is helyezkedni.
Vajon Nagy-Britannia gondjaiból érezhetünk-e valamit itthon, Magyarországon is? Valószínűleg, hogy az áruhiánnyal nem kell foglalkoznunk. Magyarország sem önellátó élelmiszerből, de a logisztikai láncok teljesen máshogyan működnek. Az országnak nem egy közúti kapuja van, s gazdaságunk nyitott az EU felé. Nem kell vámolni, nincsenek különleges eljárások.
A sofőrhiány nálunk is érezhető probléma, ám annak oka és megoldási lehetőségei is mások. Nagy-Britannia sofőrhiánya azért alakult ki, mert az ország gazdaságát elzárták az uniós munkaerő-piac elől. Magyarországon szabad a munkaerő áramlása. Igaz, más EU-tagállamokból érkező beáramlásra nem nagyon számíthatunk. Ma már a romániai magyar sofőrök sem elsődlegesen ide érkeznek, ha rászánják magukat a külföldre költözésre. Felvevőpiacunk így inkább EU-n kívüli terület, Szerbia és Ukrajna lehet. A kormány hozott is több olyan könnyítő intézkedést, mely egyszerűsíti a munkavállalást a szomszédos országokból érkezők számára. Egy ukrán sofőrnek Magyarországon lényegesen kevesebb akadályt kell ma a munkavégzéshez leküzdenie, mint egy most kiköltöző magyarnak Nagy-Britanniában. Ezzel együtt egészen biztos, hogy a sofőrhiányt nálunk sem a külföldiek tömeges megjelenése fogja majd megoldani.
Nagy Csaba
