A sofőr ki van szolgáltatva a tachográf adatainak. Ha ellenőrzik, teljesen mindegy, hogy mit mond. A közúti ellenőr vagy rendőr számára csak az a döntő, amit a menetíró mutat. Ha a tachográf adataiban nem bízhatunk, egész munkánk alapját veszítjük el. Nem véletlenül kell szigorú feltételeket betartaniuk a javítóműhelyeknek. De mit tehetünk, ha az igazolásuk ellenére mégis gond van a menetíróval?

Olvasónk ezzel a problémával  volt kénytelen szembesülni. Tachográfját nemrég cserélték, hivatalos műhelyben, minden papír rendben volt. Amikor azonban megállították a rendőrök, valamiért mégsem működött a készülék. Nem tudták kiolvasni az adatokat. A sofőr hiába hivatkozott a műhelyre, a nemrég történt cserére, ez nem hatotta meg az intézkedő rendőröket. Jókora bírság lett a vége.

Sajnos az ehhez hasonló esetekben nincs túl sok lehetőségünk. A tachográf a mi tulajdonunk, és mi vagyunk felelősek a megfelelő működéséért is. Ha elromlik, rajtunk kérik számon a jogszabály által előírt lépéseket. Csakhogy egy olyan eszközről beszélünk, aminek a működését a tulajdonosa semmilyen módon nem befolyásolhatja. Nem javíthatja, nem nézhet bele, nem szerelheti ki a helyéről. Mindezt csak az engedélyezett javítóműhely végezheti el. A tulajdonos talán azt sem tudja, hogy hibás az eszköz – főleg, ha az adatok rögzítése rendben levőnek tűnik (sem a kijelzőn, sem a kinyomaton nincs hibaüzenet), csak az adatok kiolvasásánál jelentkezik a hiba.

Súlyos büntetés a vállalkozásnak

A menetíróval kapcsolatos büntetések minden esetben a szállító vállalkozást terhelik. A bírságrendeletként is ismert 156/2009 kormányrendelet 4. mellékletének H6 pontja említi a hibás menetíró használatát. A jogsértés besorolása „nagyon súlyos“, büntetése 300 ezer forint, amit a szállító vállalkozásnak kell kifizetnie. Ez a tétele annak, ha a menetíró nem működik megfelelően, például nem került sor a megfelelő felülvizsgálatára, kalibrálására, plombálására. Szintén javítással kapcsolatos a J1 sor: eszerint 200 ezer forintot ér, ha a készülék javítását nem engedéllyel rendelkező szerelő vagy műhely végezte. Végül a J3 sor szerint 100 ezer forintos jogsértés, ha a hibás készülékkel a sofőr nem tért vissza az üzemzavar keletkezésétől számított egy héten belül és a javítást útközben sem végezték el. Ebben az esetben a szállító és a járművezető is büntethető. Mindhárom esetben látjuk, hogy a hibás működésért a jogszabály a járművezetőt és a szállító vállalkozást teszi felelőssé.

Így járjunk el, ha baj van a tachográffal

Ha hiba van, a jogszabály szerinti előírt eljárásrendet kell követni: ezt a 165/2014/EU rendelet írja le részletesen. A rendelet 37. cikke szerint a sofőrnek egy hete van arra, hogy a hibás készülékkel hazatérjen. Ha ennyi időn belül erre nem kerül sor, akkor a készüléket útközben kell megjavíttatni. Ha a készülék üzemképtelen vagy hibásan működik, akkor a járművezetőnek kézzel kell rögzítenie a vezetési és pihenőidőket.

Két dologra azonban nem kapunk választ a jogszabályból:

– mi a teendő akkor, ha a sofőr nem veszi észre a berendezés hibáját és

– felelőssé tehető-e a javítóműhely, ha  rosszul végezte a javítást?

Nincs kibúvó a felelősség alól

Esetünkben a sofőr szerint a készüléken nem is látszott, hogy nem működik, az csak a hatósági letöltés kudarcából derült ki. Így a sofőr nem is tarthatta be a hibás működés esetére előírt szabályokat, hiszen nem tudta, hogy a készülék nem működik. Erre nincs válasz a jogszabályokban. Az uniós rendelet is magától értetődőnek tartja, hogy a sofőrnek észre KELL vennie a hibát, s alkalmazni az erre előírtakat. Ha nem ő veszi észre, hanem a hatóság, akkor nem bújhat ki a felelősség alól.

Hogy romolhat úgy el a menetíró, hogy a sofőr nem veszi észre?

Nagyon ritka, hogy a tachográf úgy romlik el, hogy azt a sofőr nem, csak az ellenőrzést végző hatóság veszi észre. Az eszköz minden letöltési, rögzítési hibát kiír a kinyomaton és a kijelzőn is. A tachográf illesztési eljárás egy olyan művelet, amikor a tachográfot beszerelő szerviz ellenőrzi, hogy a menetíró működik-e, rögzíti-e az adatokat és működik-e a szerviz, a vállalati és hatósági letöltési funkció. Ezt igazolja a mérési jegyzőkönyv.

Azonban a szerkezet érzékeny a feszültség ingadozására, a túláram vagy túl alacsony feszültség okozhat ilyen hibát. Ha például a járműben akkumulátort cseréltek, akkor előfordulhat, hogy a menetíró rögzít, de a letöltés nem működik. Ilyenkor valóban előfordulhat, hogy nem jelenik meg a kijelzőn hibaüzenet, ami a sofőrt figyelmeztetné.

Ha ez történne, akkor az akku sarukat le kell venni, majd újra csatlakoztatni, s ezzel az esetek többségében helyreáll az eszköz működése. Ezért tanácsolják a szakemberek, hogy érdemes akkucsere után kiolvasni az adatokat a menetíróból, s általában is gyakrabban letölteni, mint amit a jogszabályok kötelezővé tesznek. Így vagyunk gondosak, így vehetjük észre a hibát és kerülhetjük el a büntetést.

Felelős lehet-e a javítóműhely?

Az  áramfeszültségből eredő meghibásodásnál egyébként a tapasztalatok szerint nem érvényesíthető a szavatosság, hiszen a jármű elektronikus rendszere okozza ezt a hibát. Erről a tachográfszerviz nem tehet.

De a tachográffal kapcsolatos szabályok között amúgy sincs arról rendelkezés, hogy a javítóműhely miképp lenne felelős az általa végzett munkáért. Ha közúti ellenőrzés során a menetírót hibásnak találják, azért minden körülmények között a vállalkozás és a járművezető lesz a felelős akkor is, ha előző nap hozták ki a műhelyből a készüléket. Persze nincs ebben semmi furcsaság: ha egy személyautót vizsgál át a rendőr és életveszélyesnek találja, akkor is a tulajdonost vonja érte felelősségre, ha az autó egy nappal korábban ment át a műszaki vizsgán. Minden esetben a tulajdonos a felelős a megfelelő műszaki állapot fenntartásáért, neki kell biztosítania, hogy a jármű közlekedésre alkalmas állapotban legyen.

A bírságot tehát minden esetben a fuvarozó kapja, ám ha ez a műhely hibája lenne, akkor a megbírságolt tulajdonos kérhetné a kára megtérítését. Ehhez meg kell vizsgálni a hibás eszközt, hogy kiderülhessen, mi okozta a problémát. Van-e köze a közelmúltban elvégzett javításhoz? És meg kell vizsgálni a javítás garanciális feltételeit is. Vállal-e a műhely garanciát a beavatkozásra, és ha igen, az mire terjed ki?

Előfordulhatnak fatális véletlenek is, egy technikai eszköz elromolhat a szabályos javítás másnapján is. De ha felmerül a gyanú, hogy nem ez történt, hanem esetleg nem volt megfelelő az elvégzett munka, akkor utólag, a javítás dokumentumai és a feltárt hiba alapján akár bírósági úton is kérhetjük a kár megtérítését a javítást végző cégtől. A bírság alól azonban nincs kibúvó, azt nekünk kell kifizetni, még akkor is, ha nem mi felelünk a hiba előfordulásáért.

Nagy Csaba