A sikeres fuvarozók szakmai lapja

Ügyfélszolgálat: +36/20-42-300-42
E-mail: info@ujmedia.eu

Szeptembertől új kötelezettség terhel minden munkaadót,amely képzést szervez dolgozóinak. A legkisebb tanfolyam szervezése esetén is be kell jelentkezni a felnőttképzők nyilvántartásába, és a képzések csak bejelentés alapján indíthatók. Ez regisztrációs díjat, seregnyi adminisztrációt és állami felügyeletet jelent egy céges továbbképzés, sőt akár egy munkavédelmi oktatás esetén is.

Szeptemberben megváltozott a felnőttképzésről szóló törvény. A felnőttképzőknek kötelezően be kell regisztrálniuk egy nyilvántartásba, s külön-külön be kell jelenteni minden képzés adatait. A résztvevőkkel felnőttképzési szerződést kell kötni. Meg kell adniuk adószámukat, TAJ számukat, amiket más személyes adataikkal együtt a képzőnek 8 évig tárolnia kell. S hogy miért fontos ez nekünk? Azért, mert a törvény megfogalmazása miatt minden vállalkozás felnőttképző szervezetté válik, amelyik képzést, tanfolyamot tart dolgozóinak vagy másoknak. Márpedig ha legalább egy alkalmazottunk van, akkor már munkavédelmi felkészítést kell tartanunk. Ez pedig felnőttképzővé teszi vállalkozásunkat – fizethetjük a regisztráció díját és bosszankodhatunk a részletes és felesleges adminisztráció, meg a nyomában járó ellenőrzések miatt. 

A módosított felnőttképzési törvény szövegezése rendkívül nehézkesre, érthetetlenre sikeredett. A hatóságok is magyarázkodnak miatta, és hosszas tájékoztató anyagot állítottak össze arról, hogy mi tartozik a törvény hatálya alá és mi nem. Még így sem tiszta a kép. Arról például csak egy parlamenti kérdésre adott minisztériumi válasz ad tájékoztatást, hogy ide kell sorolni a munkavédelmi és tűzvédelmi munkahelyi képzéseket is. S ha ezek ide tartoznak, akkor minden más belső képzés is ide sorolandó, ami a munkahelyen előfordulhat. Ha veszünk egy új gépet, szerszámot és nemcsak odaállítjuk mellé az embereket, hanem be is tanítjuk a használatát, az is felnőttképzésnek minősül. 

Mi tartozik a törvény hatálya alá?

A felnőttképzési törvény határozza meg, hogy milyen tanfolyamokat, képzéseket kell a felnőttképzési szabályokhoz tartozónak tekintenünk. Ez a 2013. évi LXXVII törvény, amit mostantól sokat kell forgatnunk. 

Az új előírások szerint a törvényt akkor kell alkalmaznunk, ha képzésünk, oktatásunk

– szervezett (pl.: előre bejelentjük munkatársainknak, hogy október 7-én 8-10 óra között munkavédelmi képzést tartunk, amin meg kell jelenni) és

– célirányosan az ismeretek, a szakmai képességek, készségek fejlesztésére irányul (Pl.: célja, hogy a dolgozók megtanulják egy új munkagép szabályos használatát).

Ennél pontosabb útmutatást nem kapunk, így mindenki igyekszik megfejteni, hogy mit kell szervezett, célirányos és készségfejlesztő képzésnek tekinteni – ez a három fő feltétele a felnőttképzéshez való besorolásnak. 

Segít a minisztérium

A döntés megkönnyítéséhez az Innovációs és Technológiai Minisztérium készített egy összefoglaló magyarázatot, példákkal kiegészítve. Arra hívják fel a figyelmet, hogy a fenti három elvárásnak egyszerre kell teljesülnie ahhoz, hogy felnőttképzésről beszélhessünk. Akkor kell tehát felnőttképzésnek tekintenünk azt az eseményt, amin a dolgozók rész vesznek, ha az egyszerre 

– szervezett, 

– célirányos (van egy képzési cél, amit el kell érni)

– és ismeretet  fejleszt.

Ha valamelyik nem fedezhető fel, akkor az másfajta rendezvénynek számít. 

Nem célirányos: NEM lesz felnőttképzés például a tanácsadás, az iskolás gyermek korrepetálása, a konzultáció, mert ezeknek nincs előre meghatározott képzési célja, időkerete, a fejlődés irányát sok esetben maga a résztvevő határozza meg. Nem tartozik ide egy hobbiklub, szakkör vagy táncklub sem, mert bár ezek is ismeretet fejlesztenek, de nem célirányosak.

Nem szervezett: Ugyancsak nem felnőttképzés az sem, amikor valaki hozzáférést kap egy online videótár letölthető anyagaihoz, melyeket oktató közreműködése nélkül megnéz és feldolgoz. Nincs számonkérés, nincs teszt a végén. Ezek nem célirányos és nem szervezett alkalmak, tehát nem lesz felnőttképzés.

Nem irányul készségfejlesztésre: Nem felnőttképzés a minisztérium szerint például egy konferencia, egy termékbemutató, mert nem irányulnak készségfejlesztésére. 

Ezek a példák nem vállalkozásokhoz tartozóak, de leszűrhetjük belőlük, hogy a törvényalkotók szerint mit kell a felnőttképzésekhez sorolnunk. Ha – nevezzük bárminek is – egy tanfolyamon, képzésen előre meghatározott tananyagot sajátítanak el az emberek, előre meghatározott keretben, szervezett módon, s még egy ellenőrzéssel meg is kell bizonyosodnunk a tanultak elsajátításáról, akkor az a felnőttképzés hatálya alá tartozik. Ilyen minden egyes munkahelyi tanfolyam, például a munkavédelmi képzés is. 

—————————————————————————————————————————————————————-

Nehezen értelmezhető jogszabály

Hogy az értelmezési nehézségeket megértsük, muszáj szó szerint idézni a törvény legfontosabb meghatározását. Az új előírások szerint a “szervezett célirányos kompetenciakialakításra és kompetencia-fejlesztésre irányuló (…) oktatásra és képzésre kell a törvényt alkalmazni.

Mi a kompetencia?

A kompetencia szó alatt ismeretek, készségek, képességek együttesét értjük. Ezek segítségével munkatársunk képes lesz valamilyen területen valamilyen eredményt elérni. 

—————————————————————————————————————————————————————-

Mit tegyünk?

A felnőttképzés szeptember elsejétől bejelentés vagy engedély alapján folytatható. Engedélyhez csak az állami támogatásból megvalósuló és szakképesítést adó tanfolyamokat kötötték (mint pl. a régi OKJ tanfolyamok). Az összes többi képzésekhez csak bejelentés kell.  

A bejelentés két lépésből áll: előbb regisztráljuk a képző vállalkozást, majd egyenként az indítandó képzéseket. Első lépés tehát a felnőttképzéssel foglalkozó szervezet regisztrációja a Felnőttképzési Adatszolgáltatási Rendszerben. Ezt a rendszert a Pest Megyei Kormányhivatal kezeli, oda érkezik a regisztrációnk. 

A bejelentést a far.nive.hu weboldalon kell elkezdeni, a felső sarokban lévő „Bejelentkezés” gombra kattintva. A rendszerbe ügyfélkapus azonosítással lehet bejutni. A regisztráció során a cégadatokat kell megadni. 

Regisztráció során tipikus hiba, ha valaki nem betűpontosan írja be az adatokat. Ha eltérés van a beírt és a hivatalos nyilvántartásokban szereplő adatok között, akkor hiánypótlás várható. Szintén hiba, ha a képzőként bejelentkező vállalkozásnak nincs a tevékenységei között oktatással foglalkozó TEÁOR szám (legalább a 8559 számú egyéb oktatás).  

A regisztráció végén jelenik meg a felszólítás a pénz befizetésére. A bejelentéshez 15 ezer forintot kell elutalni igazgatási szolgáltatási díjként, majd az utalásról szóló visszaigazolást fel kell tölteni a rendszerbe. 

Ha a pénzt befizettük és feltöltöttük róla az igazolást, akkor várni kell a nyilvántartásba vételre. Érdemes minden nap ránézni a felületre, mert ha hiánypótlást kérnek, arról nem fognak értesítést küldeni. A „Beadványok kezelése“ menüpontban láthatjuk az elküldött regisztrációt. Amikor elkészítjük, akkor előbb az látszik, hogy „Befizetésre vár“, majd a „Beküldve“ állapot látható, ha már a banki visszaigazolást is feltöltöttük. Ugyanitt jelzik majd azt is, ha hiánypótlást kérnek. Ha minden rendben van, akkor megjelenik a „Nyilvántartásba véve“. Ekkor le kell tölteni az erről szóló határozatot, mert a benne lévő nyilvántartási számot minden felnőttképzés során használni kell. 

Ettől kezdve a vállalkozásunk szerepel a felnőttképzők nyilvántartásában és jogosult lesz képzés indítására. 

Képzések bejelentése

Az előző lépés a vállalkozás regisztrációja volt. Minden egyes képzést a jövőben külön-külön be kell jelenteni lehetőleg indulás előtt, legkésőbb az indulást követő 3 napon belül. Ez egy adatszolgáltatás, melyben a képzés lényeges ismertetőjét le kell írni:

– a képzés megnevezése, jellege, helye, óraszáma, első képzési napja, befejezésének tervezett időpontja, valamint 

– a képzésben résztvevők személyes adatai, e-mail címük, adóazonosító jelük.

A résztvevők egy nyilatkozatban megtilthatják, hogy azonosító adataikat továbbítsuk a nyilvántartásba. Ekkor is be kell ezeket gyűjteni, s 8 éven át tárolni az adatvédelmi előírások figyelembevételével. Csak a központi rendszerbe nem kell továbbítani – állítólag. Kétkedésünk oka, hogy ekkor is be kell írni minden adatot, különben nem tudunk a résztvevőnek oktatási azonosítót adni. A rendszer tehát elvileg úgy működik, hogy fel kell tölteni minden személyes adatot, majd a program ezeket törli, ha a hallgató nem engedélyezte a továbbítást.

Képzési szerződés

A törvény előírja, hogy a képzések résztvevőivel felnőttképzési szerződést kell kötni, azonban furcsa helyzetet teremt ezzel kapcsolatban. Írásos szerződést csak az engedély alapján indított képzéseknél tesz kötelezővé, a bejelentés alapján indítottakra nem. Itt elég a szóbeli megállapodás is. Azt viszont elvárják, hogy ellenőrzés esetén a képző igazolni tudja, hogy a képzési megállapodást megkötötték. Márpedig egy szóbeli megállapodásnál ez elég nehezen bizonyítható. 

A szerződésnek tartalmaznia kell a következőket:

– a képzés megnevezését és óraszámát

– napra pontosan a képzés kezdési és befejezési időpontját

– a haladás ütemezését (pontosan leírva, hogy mikor veszik az egyes tananyagegységeket)

– a képzés elvégzésével megszerezhető dokumentum megjelölését

– a tanultak ellenőrzésének, értékelésének módját

– ha a képzéshez vizsga kapcsolódik, akkor a vizsgára bocsátás feltételeit

– a megengedett hiányzás mértékét és ennek túllépése esetén a képzésben részt vevő személyt érintő következményeket (pl. kizárás)

– a képzési díjat, vizsgadíjat, s a megfizetésének módját, ütemezését

– ha a képzés támogatásból valósul meg, akkor a támogatás összegének hazai és uniós források szerint történő feltüntetését

– az esetleg nyújtott ösztöndíj mértékét és folyósításának feltételeit,

– a szerződés megszegésének a következményeit.

Tanúsítvány kiállítása

Nem kötelező, de a képzés hallgatójának kérésére tanúsítványt kell kiállítani. Régebben a tanúsítvány bármi lehetett: papírboltban vehettünk hozzá sablont, vagy saját készítésűt is használhattunk. Most a tanúsítványt a nyilvántartásból lehet majd letölteni. 

Adatkezelés

A felnőttképzéssel kapcsolatos adatkezelés is azoknak a lényeges újdonságoknak az egyike, amikkel eddig nem sokat kellett foglalkozni. Mostantól a törvény 8 éves időtartamra teszi kötelezővé az adatok kezelését. Aki felnőttképzésben részt vesz, attól a következő adatokat kell elkérni:

– neve

– születési hely, idő, anyja neve

– neme

– állampolgársága, ha nem magyar, akkor tartózkodásának jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat száma

– lakcím, levelezési cím, e-mail

– TAJ szám, adóazonosító jel

– a képzéssel összefüggő adatok.

Az adatkezeléssel kapcsolatban javasoljuk GDPR szakértő bevonását. A képzéssel kapcsolatos adatkezelés jogalapját törvény határozza meg, de a különböző adatkezelési tájékoztatókat frissíteni kell.

Munkahelyi belső képzések

Ha meg akarunk szabadulni a nyomasztó adminisztrációtól, logikus lépés lenne a  képzésekre külső céget hívni. Jó is lenne, ha egy munkavédelmi vállalkozás megoldaná a munkavédelmi képzéseinket, és ők intéznék az adminisztrációt is. 

A rossz hír, hogy az ITM állásfoglalása alapján akkor is belső képzésről beszélünk, ha azt egy másik, külsős vállalkozás biztosítja. Ebben az esetben is mi számítunk képző intézménynek, minket terhel a képzés teljes adminisztrációja. 

Véleményünk: Úgy tűnik, hogy a törvénymódosítás egy olyan kötelezettséget ró a vállalkozásokra, amihez a legtöbbünknek semmi köze nincsen. Nem akarunk felnőttképzők lenni, mégis kénytelenek leszünk a rendszer kötelező adminisztrációjával foglalkozni. Azt gondoljuk, egyszerűen túllőttek a célon. Valószínűleg a kétes minőségben dolgozó felnőttképző cégeket akarták szorosabb ellenőrzés alá vonni. Helyette az ország összes vállalkozását sikerült újabb költséggel és felesleges adminisztrációval terhelni. 

Néhány fontos segítség:

– az ITM tájékoztatója: ebben található meg az a példatár, melyben bemutatják, hogy mi tartozik és mi nem tartozik a törvény hatálya alá

– parlamenti állásfoglalás arról, hogy a munkavédelmi képzések is a törvény hatálya alá tartoznak: bit.ly/allasfoglalas-kepzes

– a felnőttképzésről szóló törvény: 2013. évi LXXVII. tv.

– a törvény végrehajtási rendelete, többek közt a képzési szerződés tartalmának leírásával: 11/2020 kormányrendelet

– a Felnőttképzési Adatszolgáltatási Rendszer: far.nive.hu

Nagy Csaba