A sikeres fuvarozók szakmai lapja

Ügyfélszolgálat: +36/20-42-300-42
E-mail: info@ujmedia.eu

Most is vannak fuvarozók, akik kényszerűségből elfogadják, hogy csak 60 nap múlva, vagy annál is később kapják meg a pénzüket. Pedig ez törvénysértés, ilyen hosszú fizetési határidőt a belföldi fuvarozásban már évek óta tilos kikötni. Akit belekényszerítenek ilyen feltételek elfogadásába, bírósághoz fordulhatna jogorvoslatért.

Néhány évvel ezelőtt még a bántóan hosszú fizetési határidők voltak az általánosak. Minél nagyobb volt egy vállalkozás, annál nehezebben fizetett. A legnagyobb, erőfölényben lévő cégek 90-120 napokra fizettek. A fuvarozók nem tudtak mit tenni: vagy elfogadták, vagy máshol kerestek megbízást. Még rosszabbul járt, aki az állammal üzletelt: állami cégeknél, önkormányzatoknál előfordult 270 napos fizetési határidő is. A közbeszerzések elbírálásánál az kapott több pontot, aki hosszabb fizetési határidőt vállalt.

A helyzet a határon kívül sem volt más. Nem is itthon kezdeményezték, hogy törvényekkel rövidítsék a fizetési határidőket, hanem az EU-ban. Az Európai Parlament még 2010-ben fogadott el egy olyan javaslatot, mely szerint 30 nap az általánosan elfogadott fizetési határidő az egész Unióban. Ettől el lehet térni, de csak akkor, ha az eltérést mindkét fél elfogadja, s nincs arra utaló jel, hogy az egyik fél erőfölénye alapján rákényszeríti a másikra az akaratát. Különösen az államokat kellett kordában tartani, hiszen 270 napos határidők a vállalkozások között nem nagyon fordultak elő.

Ez a javaslat irányelvként született meg. Egy uniós irányelv nem önmagában lesz kötelező, hanem csak akkor, amikor a tagállamok azt saját törvényeikbe beillesztik. Ezért a fizetési határidőre vonatkozó szabályok valamennyire eltérhetnek az egyes országokban.

A szabályok itthon

Magyarországon az új szabályt két jogszabály dolgozta fel: az új Polgári törvénykönyv és a 2016-ban megjelent új KÁSZ (a közúti árutovábbítási szerződések szabályait meghatározó rendelet).

A kettő közül a Polgári törvénykönyv az engedékenyebb. A Ptk. két fontos szabályt tartalmaz:

Az első szabály szerint, ha a szerződésbe nem írnak bele fizetési határidőt, akkor 30 napon belül kell a számlát kifizetni.

A második szabályt alaposabban kell értelmezni. A törvényszöveg azt írja elő, hogy ha a vállalkozások közötti szerződés 60 napnál hosszabb határidőt tartalmaz és ez egyoldalúan és indokolatlanul került a szerződésbe, akkor ezt tisztességtelen kikötésnek kell tekinteni.

A törvény tehát nem tiltja a 60 napnál hosszabb fizetési határidőt, de csak akkor tekinti törvényesnek, ha azt mindkét fél elfogadja, indokoltnak tartja. Ha egy nagy cég a kicsi alvállalkozójára rákényszeríti a hosszabb határidőt, akkor ez egy tisztességtelen feltétel.

De vajon megszűnik-e a kikényszerített, a törvénnyel szembe menő szerződés? Magától nem, viszont bírósághoz lehet fordulni miatta. A törvény nem azt írja, hogy érvénytelen, semmis lenne az így kötött szerződés. Csak arra hatalmazza fel a jogosultat, hogy megtámadhatja a szerződést, ha az indokolatlanul túl hosszú fizetési határidőt tartalmaz (2013. évi V. tv. 6:130. §).

A fuvarozási szerződéseknél 30 napnál nem lehet több

A Ptk. fenti szabályai minden vállalkozásra egyformán érvényesek. A fuvarozásnak azonban vannak ennél szigorúbb, saját szabályai is. Régebben, még az előző KÁSZ alatt az volt a szabály, hogy a fuvardíjat 30 napon belül kell kiegyenlíteni. Ettől a határidőtől csak akkor lehetett eltérni, ha a hosszabb határidőt valami más előny ellensúlyozza (például magasabb árat kapott a fuvarozó, ha hosszabb határidőt vállalt). Csakhogy ezt a kivételt a 2016-tól érvényes rendelet már nem tartalmazza. A KÁSZ ma 30 napos fizetési határidőt tesz kötelezővé.

Ami nem mindig egyértelmű: mikortól számítjuk a 30 napot?

Két számítási mód van:

  • Ha a helyesen kiállított számla és minden elvárt dokumentum az áru átadásától számítva 15 napon belül rendelkezésre áll, akkor az áru átadásától kell számolni a 30 napos határidőt.
  • Ha a számlát 15 napon túl állítjuk ki, akkor a fizetési határidő a számla kiállítását követő 15 nap (120/2016 kormányrendelet 4.§).

Figyeljünk arra is, hogy júliustól már nem 15, hanem 8 napon belül kell a számlát kiállítani. A 2016-tól érvényes KÁSZ-ban még nem írták át ezt a szabályt, ezért találjuk benne még a régi, 15 napos határidőket.

A lényeg: 2016 óta már nincs lehetőség arra, hogy valami más előnyért cserébe vállaljuk a hosszabb fizetési határidőt. A 30 napot nem lehet hosszabbítani.

Mi történik a hosszú távra szóló, régi szerződésekkel, melyek ennél hosszabb határidőt tartalmaznak? Azt láttuk, hogy a szerződés nem szűnik meg nem válik érvénytelenné attól, hogy egy tisztességtelennek minősített feltételt tartalmaz. Legfeljebb a bírósághoz fordulhatunk, hogy így kényszerítsük ki a szerződés megváltoztatását.

Nemzetközi fuvarozás: nincs egyértelmű szabály

A KÁSZ egy magyar kormányrendelet, ami csak a belföldi fuvarozásra érvényes. Akkor lehet használni, ha a felrakó és a lerakó is Magyarországon van. A nemzetközi fuvarozást szabályozó CMR Egyezmény pedig ezt a kérdést nem érinti.

Nemzetközi fuvarozásban az EU által a kifizetésekről kiadott irányelvet kell irányadónak tekinteni, hiszen ezektől az általános szabályoktól egyik tagállam sem térhet el. Az általános határidő tehát 30 nap lehet. Ettől azonban el is lehet térni, ha nincs arra utaló jel, hogy az egyik fél erőfölénye alapján rákényszeríti a másikra az akaratát. Bármekkora fizetési határidő kiköthető, ha a felek azt nem tekintik tisztességtelennek és mindketten elfogadják.

Nagy Csaba

Cikkünket teljes terjedelmében a Fuvarlevél 2020. szeptemberi számában olvashatják.