A

AETR egyezmény: 

A nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló, 1970. július 1-jén, Genfben létrejött Európai Megállapodás. Az AETR ma az 561-es rendelet hatálya alá tartozik, ezért ez az uniós rendelet mondja meg, mikor használjuk az egyiket, mikor a másikat. Amennyiben az EU-ban nyilvántartott járművel egy ún. harmadik országot is érintünk utunk során, akkor a teljes útra az AETR rendelkezéseit kell követni. Egy harmadik országban nyilvántartott járművel az EU területén, vagy az AETR tagországaiban történő szállításkor szintén az AETR rendelkezéseit kell alkalmazni.

CEMT engedély:

A 44 országot tömörítő CEMT egyezmény lényege, hogy a csatlakozó országok mindegyike egy éves fuvarengedély-keretet kap, amit feloszthat a saját vállalkozói között. Az engedély nem az autóra, hanem a vállalkozásra szól, és megfelelően kitöltött fuvarnaplóval együtt érvényes. (Ezt a zöld színű naplót a hatóság adja az engedéllyel együtt ). A fuvarnaplóban kell rögzíteni az engedéllyel teljesített rakott és üres fuvarokat. Az érvényességi időn belül az engedéllyel korlátlan számú fuvarfeladat végezhető, de legalább minden negyedik rakott járat után a kocsinak vissza kell térnie a saját országába. A kabotázs viszont tiltva van.

A CEMT engedélyeket 2024-ben az Építési és Közlekedési Minisztérium adja ki (ezen belül a Közlekedésért Felelős Államtitkárság Közúti Közlekedési Ellenőrzési Főosztálya). A kérelmet pályázati formában, az interneten kell benyújtani (bit.ly/CEMTPályázatiPortál). Itt először a vállalkozásnak regisztrálnia kell, majd fel kell tölteni a szükséges adatokat és iratokat (pl. NAV “0”-ás igazolást).

Magyarországon kétféle engedélyt adnak ki:

– egész évre szólót (ez zöld színű),

– egy hónapra érvényeset (ez sárga színű).

CMR egyezmény:

A CMR Egyezményt az 1971. évi 3. törvényerejű rendelet hirdette ki. Az egyezmény a díj ellenében végzett nemzetközi közúti árufuvarozásra vonatkozik, ha a feladási hely és a címzett két külön ország területén fekszik, és legalább az egyikük tagja a CMR Egyezménynek.

Nem tartozik a hatókörébe a saját számlás szállítás és a magánszemélyek általi szállítások sem. Ezen felül nem tartozik a CMR hatálya alá:

– a kishatármenti fuvarozás,

– a halottak szállítása,

– az ingóságok költöztetése,

– és a saját jármű mentése sem.

A CMR szerint az árut mindvégig CMR fuvarlevélnek kell kísérnie a szállítás során. Ennek kitöltése hasonló a magyar fuvarlevéléhez, és a kötelező adatok köre is nagyjából megegyezik.

EKAER

Az EKAER az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer rövidítése. A rendszer lényege, hogy az 51/2014 NGM rendeletben meghatározott termkékek közúti árumozgást be kell jelenteni. Minden szállítmány kap egy egyedi azonosítót. Ennek birtokában ellenőrizni lehet a szállítás főbb tulajdonságait: az áru típusát, értékét, súlyát, tulajdonosát. Az adatok hozzárendelhetők a szállító autó rendszámához. A NAV így mindig látja, hogy melyik autó milyen rakományt visz, annak ki a címzettje, ki a feladója. 

Az EKAER hivatalos weboldala az ekaer.nav.gov.hu címen érhető el. 

Első generációs okostachográf (Smart 1)

2019. június 15. és 2023. augusztus 20. között olyan menetíróval szerelték fel az új buszokat és 3,5 t feletti tehergépjárműveket, amely a beépített GPS segítségével rögzíti a jármű tartózkodási helyét a sofőr napi munkaidejének kezdetekor, a vezetési idő minden harmadik órájában és a napi munkaidő végén.

Második  generációs okostachográf (Smart 2)  

2023. augusztus 21-étől használják az új buszokban és a 3,5 t feletti tehergépjárművekben. A menetíró a beépített GPS segítségével automatikusan rögzíti a jármű tartózkodási helyét a sofőr napi munkaidejének kezdetekor, a vezetési idő minden harmadik órájában, a napi munkaidő végén, valamint a határátlépéseket is. A menetíró képes a be- és kirakodás idejének és helyének rögzítésére is. A Smart 2 tachográf  adatait a közlekedési hatóság távolról is “ellenőrizni tudja”, így könnyen kiszűrhetők a szabálytalankodók.

Nemzetközi Időszakos Vizsgálati Bizonyítvány:

A bizonyítványt a Közlekedési Hatóság állítja ki (megyei és fővárosi kormányhivatalok). A járművet először egy NKH műszaki állomásra kell vinni műszaki vizsgára. Itt egy minősítő vizsgálatot végeznek, s az alapján állítják ki a bizonyítványt. (Hogy pontosan mit néznek, a 101/2003. GKM rendelet mellékletében van részletesen leírva.) Pótkocsinál vizsgálat sincs: a műszaki érvényességi idején belül szemle alapján is kiadják vagy meghosszabbítják a korábban kiadott bizonyítványt.

A Nemzetközi Időszakos Vizsgálati Bizonyítvány érvényességi ideje a forgalmi engedély érvényességi idejével egyezik meg (511/2017. kormányrendelet).