Január végén felemás végeredménnyel fejeződött be Szlovákia eddig legnagyobb fuvarozósztrájkja. A több részletben, összesen nagyjából két hétig tartó megmozdulások, és a határátkelők blokádja után a tiltakozó fuvarozók továbbra is azt várják, hogy a kormány csökkentse felére a gépjárműadót és vonja be a fuvarozókat az új útdíjrendszer kidolgozásába, miközben mások megegyeztek a hátuk mögött. Rövid körkép arról, hogy miért torlaszolták el a határátkelőket a szlovák fuvarozók január első felében.

Január 8-án Pozsonyban kamionosok eltorlaszolták a főváros egyik legforgalmasabb útvonalát. Útlezárások kezdődtek Kassán és Árván is, kilométeres kocsisorok alakultak ki a nagyvárosok bevezető szakaszain. Öt nappal később a tiltakozás már az egész ország logisztikáját veszélyeztette: a fuvarozók öt határátkelőt lezártak, megbénítva a nemzetközi kamionforgalmat. Alacsonyabb útdíjakat követeltek a kormánytól és az útadók eltörlését (az itthoni gépjárműadó megfelelője). Egyelőre csak ígéreteket kaptak, s majd kiderül, hogy a hamarosan következő választások után az új kormány mit tart be a fuvarozóknak tett vállalásokból.

10 éves hibák miatt alakult ki 

Az útdíjrendszer miatt éppen 10 évvel ezelőtt kezdődtek tiltakozó megmozdulások Szlovákiában. A mostani megmozdulást a tízéves évfordulóra időzítették. A fuvarozók kezdésként ultimátumot adtak a kormánynak: vagy teljesítik a követeléseiket vagy blokáddal megbénítják az ország teherforgalmát. Azt követelték, hogy csökkentsék felére az útadót és változtassák meg az útdíjrendszert.

Az útadó Szlovákiában a korkep.sk portál cikke szerint 540 euró évente egy kétéves kamion esetén. Minél idősebb autóról van szó, annál magasabb lesz az adó. Ez sokkal magasabb, mint a környező országok bármelyikében (Magyarországon 22-35 ezer forintra számolhatjuk egy vontató gépjárműadóját, ami 80-110 euró). Ráadásul a befizetett magas adó ellenére az utak állapota nem kielégítő, nincs nyoma annak, hogy a beszedett pénzt az útminőség javítására fordítanák.

Még nagyobb gondot okoz az útdíjrendszer. A szlovák útdíjrendszert a SkyToll működteti. A cég 10 évvel ezelőtt korrupciógyanúsan nyerte el a lehetőséget – úgy hirdették ki győztesként a pályázaton, hogy ők adták a legdrágább ajánlatot a díjfizetési rendszer működtetésére. 233 millió euróval kértek többet, mint a második helyezett. Az üzemeltető cég elviszi az útdíjbevételek 48 százalékát, s csak a bevétel 52 százaléka marad az államnál. Mellette az állam vállalta magára a díjfizető kapuk megépítésének a költségét is. A SkyToll 2010-2018 között 760 millió eurót keresett az üzleten, miközben akadozik az utak felújítása, és nem épülnek új autópályák, gyorsforgalmi utak az országban. A minisztérium pedig a pénzhiányra panaszkodik – foglalja össze a feszült helyzet hátterét a korkep.sk.

Az ujszo.com portál szerint a fuvarozók azzal lennének elégedettek, ha felére csökkentené a kormány az útadót és mai formájában eltörölné az útdíjrendszert, mert ezek a terhek súlyosan veszélyeztetik a szlovák fuvarozók versenyképességét. 

A kormány nem enged a fuvarozóknak

Csakhogy az útadó felének elengedése és az útdíj bevételek kiesése akkora hiányt jelentene a szlovák kormánynak, hogy nem tudnak lemondani erről a pénzről. Sőt, nagyon úgy tűnik, hogy egyetlen centről sem kívántak lemondani, nem akartak engedni a fuvarozók követeléseinek. Ez indította el a megmozdulásokat.

A szlovák fuvarozók felismerték, hogy miben rejlik az erejük. A kamionokkal előbb a nagyvárosok egy-egy fontos útvonalát vették blokád alá, majd a határátkelőket zárták le. Ez utóbbi nemcsak a közlekedőket zavarja, hanem az elakadó szállítmányok miatt az ipart is leállással fenyegeti. Márpedig Szlovákia gazdasága éppen úgy ki van szolgáltatva az autóipari nagyvállalatoknak, mint Magyarországé. Az elakadó szállítmányok eurómilliókban kifejezhető károkat okoznak. Január 12-én, vasárnap este 10 órától tehát a fuvarozók lezártak 9 határátkelőt, megbénítva ezzel az ország teherforgalmát (a személyautókat átengedték). Torlódások alakultak ki a magyar oldalon is, hétfő reggelre már 15 kilométeres sorban álltak a teherautók. A Szlovákia felé tartó kamionokat a hatóságok az M1-es autópálya leállósávján állították sorba, ott várakoztak.

Gyorsan kaptak ígéreteket

A blokád súlyát megtapasztalva a kormány gyorsan engedményeket tett, még ha csak szóban is. A megmozdulást nem csak az útdíjrendszer tízéves évfordulója miatt időzítették január elejére. Szlovákiában hamarosan választások lesznek, a választások előtti hetekben pedig egy kormány sem engedheti meg magának, hogy egy országos blokád miatt kezelhetetlen mértékűre nőjenek a feszültségek. A kormány tehát az első lépésektől számított egy héten belül meghátrált és komoly ígéreteket tett – kérdés persze, hogy a mostani kormány utódja mennyire tartja magát ezekhez a vállalásokhoz.

Mit ígért meg a kormány a fuvarozóknak?

Január közepére úgy tűnt, hogy a fuvarozók mindkét követelése sikerrel járhat. Abban állapodtak meg, hogy a kormánynak egy héten belül kell kidolgoznia javaslatát az adók csökkentésére. Pontos számok még nincsenek, a sajtóban 30 százalék körüli díjcsökkentés jóváhagyásáról lehet olvasni. A közlekedési tárca pedig azt vállalta, hogy az útdíj rendszer 2022-ben esedékes módosításának a kidolgozásában részt vehetnek a fuvarozók képviselői is. A kormányfő ígérete szerint olyan árakat szabnak meg, hogy a szlovák fuvarozók versenyképesek legyenek a többi közép-európai ország fuvarozóival.

Egy héttel később újrakezdték

Magyarországról már nehezen követhető, hogy melyik félnek van igaza, és hol tartanak az egyezkedések. Tény, hogy az állítólagos megállapodás után egy héttel a fuvarozók újra kivonultak a határátkelőkhöz és egy napra újra elkezdődött a blokád. Ezúttal rendőri fellépés vetett véget az útzárnak, nem a megegyezés hírére vonultak vissza. Január legvégén az utolsó hír a témában, hogy a fuvarozók továbbra is készültségben maradnak és adott esetben újra blokkolni fogják a határátkelőket.

Átverték a tiltakozó fuvarozókat?

Tény az is, hogy a szlovák fuvarozótársadalom sem egységes. A tiltakozást az UNAS nevű szervezet, a Szlovákiai Fuvarozók Uniója szervezte. A kormány viszont a Česmad nevű másik szervezettel kezdett tárgyalásokat. Hogy értsük: ez olyan, mintha nálunk a NiT Hungary támogatná a fuvarozók blokádját, és az MKFE egyezne meg a kormánnyal.  

Az UNAS szerint a Česmad ugyan valóban olcsóbb megoldási javaslatot vetett fel, csakhogy ennek pont a kis- és középvállalkozások lesznek a kárvallottjai, a nagyok pedig a haszonélvezői. A Česmad sietett is közleményben bejelenteni, hogy sikeresnek és lezártnak tekinti a kormánnyal folytatott tárgyalásokat. A siker egy olyan megállapodásnak szólt, mely elsősorban az új járművek adóját csökkenti, az útdíjat pedig a használat arányában visszatéríti. Azaz azok járnak a legjobban, akik a legújabb járműveket használják és a legtöbbet mennek velük. Például évi 10 ezer km alatt nem változik az útdíj, évi 50 ezer km felett pedig már 9 százalékos visszatérítést kaphatnak a fuvarozók.

Egyelőre tehát úgy tűnik, hogy a fuvarozók tiltakozása befejeződött, de egészen biztos, hogy azok, akik a blokádokon kint voltak, egyáltalán nem elégedettek az elért eredményekkel. Könnyen elképzelhető, hogy lesz még folytatása a történetnek 2020 tavaszán.

Nagy Csaba