Használt cikkek vásárlása esetén többnyire tudomásul vesszük, hogy az áru már nem tökéletes. Egy autó azonban használtan is milliós érték, így joggal várjuk el, hogy a korának megfelelő, mégis hibátlan darabot kapjunk a pénzünkért. Mit tehetünk, ha ez nem így sikerül? Milyen garanciális jogaink vannak, ha kiderül, hogy hibás volt a használtan vásárolt autó?

Használt autó vásárlása esetén az egyik legfontosabb kérdés, hogy ki volt az eladó. Más szabályok vonatkoznak a magánszemélytől és más a kereskedőtől vásárolt járművekre. Sokan azt gondolják, hogy ha magánszemélytől vásárolunk, akkor egyáltalán nincs garancia az autóra. Ez nem így van – a magánszemély eladónak is felelnie kell, ha egy rejtett hibás kocsit sózott ránk teljes áron. Csak rövidebb ideig felelős a hibáért és nekünk kell bizonyítani az igazunkat. Nézzük részletesen, kinek, milyen felelőssége van az adásvétellel kapcsolatban!

Garancia, szavatosság, jótállás

A garancia, szavatosság, jótállás szavakat a közbeszédben egymással felcserélhető fogalmakként használjuk, pedig nem azok, mást jelentenek. A garancia szót a jog nem ismeri, a törvények a jótállást és a szavatosságot különböztetik meg.

A jótállás teljes körű garanciát jelent. Ha felmerül egy hiba, bármilyen hiba, akkor a jótállási időn belül az eladónak azt ki kell javítania, vagy ki kell cserélnie a terméket. Csak akkor mentesül a jótállási kötelezettség alól, ha bizonyítani tudja, hogy a hiba a termék átadása után keletkezett.

Jótállási időt az új járművekre vállalnak a gyártók. Általában ezt hívjuk garanciális időnek. Ha a jótállási időn belül az autó tönkremegy, akkor a forgalmazónak ingyen ki kell javítani. Ez alól csak akkor mentesülnek, ha bizonyítani tudják, hogy a hiba a helytelen használat következménye volt, s ők egyáltalán nem lehetnek érte felelősek. Például igazolhatóan elmulasztottuk a kötelező karbantartást, s erre vezethető vissza a hiba.

Használt autóra nincs jótállási idő. Garancia azonban ezekre is kötelező, csak más szabályok alapján. Ez a kötelező szavatosság, hivatalos fogalommal a kellékszavatosság.

Kellékszavatosság

A kellékszavatosság kötelezettségét a Polgári törvénykönyv rögzíti. A szavatosság minden olyan szerződésre vonatkozik, ahol a feleket kölcsönös kötelezettségek terhelik – azaz az egyik fél elvégez egy munkát vagy átad egy terméket, a másik meg fizet érte. A kellékszavatosság kötelezettsége magánszemélyekre is érvényes. Ha magánszemélytől veszünk egy autót, neki is felelősséget kell érte vállalnia (csak rövidebb ideig, mint később ezt látni fogjuk).

A szavatosság és a jótállás abban különbözik, hogy szavatosság esetén megfordul a bizonyítási teher. Ha bekövetkezik valamilyen hiba, akkor a vásárlónak kell bizonyítania, hogy a termék már az átvételkor is hibás volt. Szavatossági igényt tehát csak olyan hibára lehet alapozni, ami már az átvételkor is megvolt, csak akkor még nem derült ki.

A törvény alapján a kötelező szavatossági idő egy év, ám fogyasztó és vállalkozás közötti adásvétel esetén 2 év szavatosságot kell vállalni. A „fogyasztó“ az esetek többsé­gében magánszemélyt jelent. Azaz, ha vállalkozásként másik vállalkozástól vásárolunk, akkor csak 1 év a kötelező szavatossági idő.

Használt autóra vonatkozó szabályok

A használt autóra is ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint más termék adásvételére. A kereskedőnek 1 év kötelező szavatossági időt kell betartania. Ez csak a rejtett hibákra vonatkozik. A szavatosság érvényesítése azért nehéz, mert a vevőnek kell bizonyítania, hogy az autó már eladás pillanatában is hibás volt, s ezt a hibát a kereskedő eltitkolta.

Csakhogy a korából adódóan egy használt jármű bármikor elromolhat. Akár egy órával azután is tönkremehet benne valami, hogy a kereskedőtől elhozzuk. Szavatossági igényt viszont csak akkor érvényesíthetünk, ha igazolható, hogy ez a hiba már a kereskedőnél is fennállt, és neki tudnia kellett volna róla.

A szavatosság kizárása

Egy használt autó esetén nem várhatjuk el azt, hogy olyan hibátlanul működjön, mint egy teljesen új jármű. A már ismert hibákat ki lehet zárni a jótállásból. A kereskedő részletes műszaki állapotleírást készít az autóról, s az abban feltüntetett hibák miatt a vevő később nem élhet szavatossági vagy jótállási igénnyel. Erre nagyon oda kell figyelnünk: egyes kereskedők olyan trükkösen, annyira eldugva tüntetik fel ezt a hibalistát, hogy egyszerűen nem vesszük észre a szerződés aláírásakor. Később pedig joggal hivatkoznak arra, hogy minden probléma benne volt a leírásban.

Sok múlik az eladón

Amikor egy használtan vásárolt autó elromlik, sok múlik a kereskedő jóindulatán. Előfordul, hogy szó nélkül javítja a hibát, esetleg lehetővé teszi azt, hogy elálljunk a szerződéstől és visszakapjuk a gép árát. Ez lehet a kereskedő részéről egy jól átgondolt marketingfogás. A kötelezettsége ugyanis csak arra terjed ki, hogy az igazolható rejtett hibákért feleljen. Ha az eladó kevésbé együttműködő, akkor szükségünk lehet gépjármű műszaki szakértői véleményre is ahhoz, hogy a rejtett hibát igazolni tudjuk. Be kell bizonyítanunk, hogy a jelentkező hiba nem a jármű átvétele után keletkezett. Ehhez saját véleményünk nem elég, ezért kell a szakértő írásos megállapítása.

Egy olvasónk például egy használt Ford teherautót vásárolt egy kereskedésben. Már az átvételkor feltűnt neki valami furcsa, kopogó hang a motorból. Az eladó azzal nyugtatta, hogy nincs semmi gond, úgyis fél év garanciát vállalnak az autóra, ez alatt minden hibája kiderül. Ez a 6 hónap egy önként vállalt jótállás. Erre nem törvény kötelezi a kereskedőt, ezt saját maga vállalja, hogy jobb kiszolgálásban részesítse ügyfeleit. Ha viszont tényleg jótállást vállal, akkor már nem a vevőnek, hanem neki kell bizonyítania, hogy a hibáért nem ő a felelős.

Olvasónk azonban úgy tűnik, elkövetett egy hibát. A probléma jelentkezése után nem vitte vissza az autót a kereskedésbe. Érdeklődött telefonon, beszélt ezzel is, azzal is, de nem tette egyértelművé, hogy a hiba miatt élni akar a 6 hónapos jótállással. A kereskedésben pedig hitegették, hogy utánajárnak a dolognak, majd megnézik, hogy mit lehet tenni, de nem kapott érdemi választ sem a hiba lehetséges okáról, sem a javítás lehetőségéről. Elvitte máshoz a kocsit, megnézette több szerelővel is, s összességében már százezreket költött a hiba diagnosztizálására és javítására. Könnyen lehet azonban, hogy ezzel a lépésével elvesztette a jótállásra való jogosultságát. Egy új autónál is ugrik a garancia, ha más szerelő is belenyúl a motorba.

Ilyen esetben írásban kell jeleznünk a forgalmazónak, hogy élni akarunk a jótállási lehetőséggel. Ez azért fontos, mert lényeges lehet a bejelentés időpontja is. Az írásos bejelentést úgy tegyük meg, hogy annak átvétele igazolható legyen.

Ha a kereskedő nem akarja teljesíteni a jótállási kötelezettségét, akkor nincs más mód, mint a jogi út választása. Egy per azonban hosszan elhúzódik és költséges is lehet, ezért próbáljunk ki előtte más megoldásokat is!

Vegyük fel a kapcsolatot egy ügyvéddel és rajta keresztül küldjünk felszólítást a kereskedőnek! Sokan már a jogi út lehetőségére is úgy döntenek, hogy inkább teljesítik a jótállást, de nem akarnak bíróságra menni és veszíteni. Tehát már egy ügyvédi felszólító levél is megoldás lehet.

Sikeres lehet a peren kívüli megállapodás is. Vegyünk igénybe ügyvédet, hogy harcolja ki a lehető legelőnyösebb megállapodást – javítást, vagy az autó visszavásárlását. Ha viszont sehogy sem jutunk megállapodásra, akkor nincs más, mint a perindítás.

Nagy Csaba