Szeptember 11. után nem vezethet teherautót az a hivatásos sofőr, aki nem rendelkezik GKI-kártyával. Az érintettek negyede, 25-30 ezer sofőr eddig még nem vizsgázott le. Az autósiskolák felpörgették a GKI-tanfolyamokat: az interneten olyan képzést is találunk, amelyik szeptember 8-án indul, és szeptember 12-én már vizsgát is tesznek a hallgatók.
Az egységes európai uniós szabályok alapján tette kötelezővé egy 2009-es rendeletmódosítás nálunk is a hivatásos sofőrök alap- és továbbképzési tanfolyamait. 2009 óta egy fiatal sofőr csak akkor kezdheti meg a munkáját, ha a megfelelő jogosítvány után a GKI-kártyát is megszerzi. Ez a Gépjárművezetői Képesítési Igazolvány, ma ez a hivatásos sofőri munka fő kelléke. Aki még 2009 előtt szerezte a jogosítványát, elég sok haladékot kapott. A buszsofőrök számára 2013, a teherautót vezető hivatásosok számára 2014. szeptember 11. a határidő. Ettől a naptól kezdve csak az vezethet, aki rendelkezik a GKI kártyával, azaz részt vett a kötelező képzésen és sikeresen le is vizsgázott.
Az aetr.hu internetes oldal kikérte a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól az eddigi vizsgák adatait. A közreadott dokumentumokból kiderül: 2009 és 2013 között körülbelül 70 ezren vizsgáztak le, idén pedig január és június vége között további 21,5 ezren. Tehát nagyjából 91-92 ezer embernek van ma Magyarországon buszra vagy teherautóra érvényes GKI-vizsgája, miközben – szintén az aetr.hu adatai szerint – körülbelül 110 ezer teherautó-vezető és 25 ezer buszvezető dolgozik az országban.
Tény, hogy a képzés nem olcsó, s biztosan vannak olyanok, akiket eddig a tanfolyamok magas ára tartott vissza. Vizsgadíjjal együtt az alapképzés 100-120 ezer forintba kerül, az 5 évenként esedékes továbbképzések 50-60 ezer forintból jönnek ki. A kombinált, tehát buszra és teherautóra is érvényes igazolványok másfélszer-kétszer ennyibe kerülnek. Ezt a költséget sokan nem tudják vállalni.
Nincsenek könnyű helyzetben a munkaadók sem. A tanfolyam és a vizsga díja ugyan nem az ő költségük, hanem a sofőröké, azt azonban jól látják, hogy anyagi hozzájárulásuk nélkül ez nem fog menni. Azt nem tehetik meg, hogy egy az egyben a sofőrökre hagyják a tanfolyam kifizetését, hiszen jól látják, hogy az ő autóik állnak meg, ha a sofőr nem tudja kifizetni a költségeket.
Legnehezebb helyzetben ebből a szempontból a pályakezdők és az állást változtatók vannak. A sofőri álláshirdetésekben a GKI-kártya ma már éppen olyan követelmény, mint a jogosítvány. Fel sem merül, hogy a kezdő sofőrtől első munkáltatója átvállalná ezt a terhet. Ugyanez a helyzet a már pályán lévő, de munkahelyet változtató sofőrök esetén. Az álláshirdetésekben már alapfeltétel a GKI-kártya megléte.
Erre utaló jelek ugyan még nincsenek, de valószínű, hogy ez a helyzet enyhülni fog. A fuvarozók kénytelenek lesznek a zsebükbe nyúlni, s fizetni, ha sofőrt akarnak a kocsikra ültetni. Magyarországon ugyanis már ma is sofőrhiány van, a gépkocsivezető bekerült a hiányszakmák közé.
A sofőrhiány már a fuvarozó vállalkozások fejlődését is gátolja. Erről Karmos Gábor, az MKFE főtitkára beszélt egy július eleji könyvbemutató rendezvényen. Az MKFE a közlekedési hatósággal közösen adott ki egy könyvet a sofőrszakma népszerűsítésére. Ott elhangzott: a fuvarozó szakma évente 7 ezer munkahelyet tudna teremteni az országban, de csak akkor, ha sikerülne ki is képezni ezeket az embereket. Ahhoz, hogy valakiből hivatásos sofőr legyen, ma 7-800 ezer forintra van szükség, ezt pedig az érintettek – főleg a munkanélküliek – nem tudják vállalni. A fuvarozói érdekképviselet azt szeretné elérni, ha a terven felüli útdíjbevételből a kormány pénzt juttatna erre a célra.
Ha nem történnek ilyen intézkedések, a sofőrhiány tovább növekszik az országban. Az aetr.hu már idézett cikkében életkori adatokat is közöl. A cikk szerint egy elemzett GKI-képzésen részt vevő hallgatók fele 60 év feletti volt. Az is várható, hogy a vizsgát még nem tettek nagy része is a nyugdíjhoz közelítő korosztályokból kerül ki. Ők pedig már nem fognak saját pénzen új vizsgát letenni, inkább végleg abbahagyják a vezetést.
