Az Európában is egyre terjedő koronavírus járvány számos gazdasági és jogi kérdést vet fel. Mi van akkor, ha a járvány miatt meghiúsul a szállítás? Hogyan kell eljárni, ha sofőrünk külföldön karanténbe kerül? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.

A fuvarozók részéről jogosan merül fel a kérdés, hogy ha a koronavírus miatt nem tudják teljesíteni a fuvarmegbízást, akkor az vis maior helyzetnek  tekinthető-e (előre nem látott kényszerítő körülménynek, elháríthatatlan akadálynak). Egyik olvasónk alvállalkozója például megtagadta, hogy a járvány által súlyosan érintett észak-olaszországi területre fuvarozzon, így nem tudták elszállítani az árut a megrendelőnek.

– Ha a szállítás helyszínét vesztegzár alá helyezik, a fuvarmegbízás eleve ellehetetlenül, amire sem a megrendelőnek, sem a vállalkozónak nincs ráhatása. Ilyen esetekben a fuvarszerződés lehet a kiindulópont. Ebben a felek kikötik az akadályozó tényezőket, hogy ha ezek miatt elmarad a fuvar, egymást ne lehessen hibáztatni. A szerződésekben érdemes kitérni arra, hogy ha a járványhelyzet miatt nem tud teljesíteni az egyik fél, hogyan járjanak el – fogalmazott lapunknak Dr. Göndös Gábor, ügyvéd, munkajogász.

Ha valaki megszeg egy szerződést és ezzel a másik félnek kárt okoz, a polgári törvénykönyv értelmében köteles azt megtéríteni. Ez alól akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy ezt olyan ok miatt tette, ami

– az ellenőrzési körén kívül esik,

– a szerződéskötés időpontjában nem volt előrelátható,

– és nem volt elvárható tőle, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.

Az számít az ellenőrzési körünkön kívül eső körülménynek, amit nem tudunk befolyásolni – teszi hozzá Dr. Göndös Gábor.  Ilyenek a vis maior hagyományos esetei: a természeti katasztrófák, a rendkívüli időjárás és a járvány. (Ugyanakkor nem tartoznak ide a saját működésünkből eredő zavarok, az alkalmazottak magatartása, a piaci beszerzési nehézségek stb.)

Fontos kérdés az is, hogy az adott körülményt mennyire láthattuk előre. Itt számít az, hogy mikor kötöttük a szerződésünket. – Nem lehet a felelősség alól mentesülni, ha a koronavírus-járvány kitöréséről szóló – hitelt érdemlő – híradások és közlések nyomán e körülmény a szerződés megkötésekor már látható volt – szögezi le a jogász.

Egy jogvita esetén tehát bizonyítani kell, hogy jogszerűen hivatkozunk a vis maiorra. Dr. Göndös Gábor szerint furcsa mód még az is segíthet, hogy a sajtó sokat foglalkozik a koronavírussal, így azt nem kell bizonyítani.

Elküldhetjük-e a sofőrt egy járvánnyal érintett térségbe?

Mérlegelnünk kell, hogy kockáztatjuk-e munkavállalónk egészségét azzal, hogy járványveszélyes területre küldjük. Ha ugyanis emiatt a sofőr megbetegszik, munkáltatóként kárfelelősség terhel minket, mivel ezzel a veszéllyel számolnunk kellett. A Munka Törvénykönyve előírja nekünk, hogy kötelességünk biztosítani az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit, ebbe pedig egy járványügyi helyzet kezelése is beletartozik.

Ami a munkavállalót illeti: a munkaideje alatt köteles a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni, a munkáltató rendelkezésére állni. Vannak azonban olyan esetek, amikor a munkavállaló megtagadhatja az utasítást, pl. a munka felvételét.

Ilyen eset, ha az utasítás végrehajtása:

– más személy egészségét vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné (például a gépkocsivezető a „négykezes” fuvarnál a váltósofőrt is veszélybe sodorhatja, ha járvány sújtotta területre megy),

– a munkavállaló saját életét, testi épségét vagy egészséget közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.

A sofőr tehát megtagadhatja a munkát, ha járvánnyal érintett területre kellene szállítania, de továbbra is köteles a munkáltató rendelkezésére állni. Kaphat tehát más feladatot, szállíthat árut más helyre.

Külföldi karantén: milyen ellátás illeti meg a járművezetőt?

A karantén egy hatósági egészségügyi zárlat. Munkáltatóként nem rendelhetünk el ilyet, nem korlátozhatjuk a munkavállalónk mozgását.

Ha a sofőrünk külföldön karanténba kerül, felmerülhet a kérdés, hogy őt vajon betegszabadságra vagy táppénzre kell-e kiírni. Az egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény értelmében keresőképtelen – többek között – az:

– akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek,

– aki járványügyi zárlat miatt nem tud megjelenni a munkahelyén és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.

Az a sofőr tehát, akit karantén alá helyeznek, keresőképtelennek minősül. Ha viszont nem beteg, akkor nem jár neki betegszabadság, de táppénzre jogosult. Ha pedig később kiderül róla, hogy beteg is, akkor ez az időszak betegszabadságnak minősül (ha a 15 napos betegszabadság keretét még nem merítette ki).

A külföldi karantén alatt számos költség merülhet fel, kérdés, hogy ezeket ki fizesse. Munkáltatóként azokat a költségeket kell megtérítenünk, amik a munkaviszony teljesítésével kapcsolatban merültek fel. – Bár a munkaviszony teljesítése és a vesztegzár közötti kapcsolat vitatható, általában a költségeket a dolgozó előlegezi meg, s a munkáltató utólag megtéríti neki. A cégnek pedig az állam nyújthat majd kártalanítást – mondja a munkajogász. Az is megoldás, ha előleget utalunk a sofőrnek vagy közvetlenül rendezzük a számlát. Ebben az esetben viszont a cég kártalanítása bonyolultabb lehet, mivel országonként eltérőek a szabályok. A karanténba került dolgozónak a biztosító is segíthet: megtéríti a kórházi ellátást, a kiesett kereset és a táppénz különbözetét, de csak akkor, ha van ilyen kitétel a biztosításunkban. Fontos, hogy a sofőr mindenképpen kérjen igazolást a karanténról, és mindenről legyen számlája, nyugtája.

Szilágyi Katalin