A sikeres fuvarozók szakmai lapja

Ügyfélszolgálat: +36/20-42-300-42
E-mail: info@ujmedia.eu

Sokan  elcsábulva a kinti áraktól külföldön vásárolnak járművet vagy munkagépet. Ez azzal jár, hogy itthon nem kevés időbe és pénzbe kerülhet az üzembe helyezés. Egy dolog nagyon fontos: a papírjai nélkül ne hozzuk el a járművet!

A külföldön vásárolt járműve itthon forgalomba kell helyezni. Erre csak akkor nincs szükség, ha olyan munkagépet veszünk, amit nem akarunk közúton használni, mert csak a telephelyen fog járni. Nézzük, mi kell az itthoni forgalomba helyezéshez!

A nem uniós járműre vámot fizetünk

Ha a jármű az EU-ból származik, akkor nem lesz szükség vámkezelésre. Az unión kívülről behozott járművekre azonban vámot kell fizetni. Ez a gépjármű értékének 10%-a, plusz ehhez adódik az áfa, ami Magyarországon 27 %. Rossz hír, hogy a magyar vámhivatal nem köteles elfogadni a számlán vagy az adásvételin szereplő összeget. A vám az egész Unióban egységes, 10 %. Az áfa viszont országonként változik. Így pl. ha valaki az EU-n kívülről behozott járművét máshol, már az EU-ba történt belépés alkalmával levámoltatja, jobban jár (pl. az áfa Németországban 19%, Ausztriában 20%). Nem is beszélve arról, hogy ott általában nem is nagyon vitatják a számlán szereplő összeget…

Irány a Közlekedési Felügyelőség

A külföldi járművet el kell vinnünk a felügyelőség egyik megyei vagy budapesti vizsgálóállomására. Itt fogják kiállítani a Műszaki adatlapot, ami a forgalomba helyezéshez szükséges. Ehhez le kell folytatni egy vizsgálatot.

Honosítás (időszakos műszaki vizsgával vagy anélkül): ezt akkor kérhetünk, ha a jármű az unióból, Norvégiából, Izlandból, Liechtensteinből vagy Svájcból származik, és van érvényes műszakija és környezetvédelmi vizsgája. (A környezetvédelmi vizsga nem minden országban része a műszakinak, van, ahol a környezetvédelmi megfelelőséget egy külön papír igazolja. Pl. Ausztriában, Szlovákiában erre külön okmány van.) A hatóság megnézi a járművet, és ha nincs semmi gond, akkor átveszi a külföldi forgalmi érvényességének dátumait. Aki a meglévőnél hosszabb műszaki érvényességet szeretne, az kérhet egy hagyományos műszaki vizsgát is.

Az eljárás díja 8000 Ft/ gépjármű. Ehhez jön, a műszaki vizsga hatósági díja (ha megcsináltatjuk).

Egyedi eljárás (forgalomba helyezés előtti műszaki vizsgával): Erre akkor lesz szükségünk, ha a külföldi műszaki vizsga már nem érvényes vagy a jármű nem uniós. Ilyenkor egy teljes műszaki vizsgálatot kell végeztetni, ami drágább, mint a normál műszaki.

Az eljárás díja 22.800 Ft/ gépjármű, ehhez jön még a műszaki vizsga díja (itt az ár kategóriánként változik).

A honosítás vagy az egyedi eljárás végén a felügyelőség kiállítja a jármű Műszaki Adatlapját. Ez 90 napig érvényes.

Eredetiségvizsgálat

2018. január 1-től a külföldről behozott járműveket előzetes eredetiség vizsgálatra kötelezik. Az eredetvizsga a honosításhoz és az egyedi forgalomba helyezés előtti műszaki vizsgálathoz még nem kell.

A vizsgálatot eredetiségvizsgáló állomáson végzik. Célja, hogy megállapítsák a jármű azonosító adatainak és okmányainak valódiságát (pl. hogy nincs-e átütve az alvázszám, motorszám, nem “klónozott-e” az autó stb.) Majd kiállítják az eredetiséget igazoló bizonyítványt. Ezt az okmányirodában kell majd bemutatni az átíráskor. A bizonyítvány érvényessége 60 nap. Díja hatósági áras. (pl. 7,5 tonna felett 22 e Ft, az alatt, 3,5 t-ig 21 e Ft, lassú járműre 20 e Ft).

Származásellenőrzés

Erre a vizsgálatra általában akkor van szükség, ha

– a jármű az EGT-n kívülről érkezett (nem az unióból, Svájcból, Norvégiából, Izlandról vagy Liechtensteinből), vagy

– ha EGT-n belülről érkezett, de nincs forgalomba helyezési engedélye (pl. mert még soha nem helyezték forgalomba.)

A kormányhivatalokban lehet kezdeményezni. A vizsgálat célja, hogy ellenőrizzék az adott járművet nem körözik-e külföldön. Díja egységesen 10.900 Ft.

Csak a vizsgálat lezárultával lehet elmenni az előzetes eredetiség vizsgálatra (max. 21 nap).

Regisztrációs adó: teherautóra nincs

Regisztrációs adót a külföldön vásárolt személyautókra, lakóautókra és motorokra kell fizetni. Az áruszállításra tervezett járművekre nem.

Kötelező felelősségbiztosítás

Ahhoz, hogy az autót forgalomba helyezhessük, rendelkeznünk kell kötelező felelősségbiztosítással. Ezt rendszám nélkül is meg tudjuk kötni. „A külföldön vásároltam autót” lehetőséget kell bejelölni, és utólag majd megtörténik a „rendszámosítás”. A kötelezőt az okmányirodai eljárás megkezdéséig kell megkötni.

A jármű forgalomba helyezése az okmányirodában

Az okmányirodában a következő iratokat kell bemutatnunk:

– a jármű eredeti okmányai vagy hiteles másolat ezekről (törzskönyv, forgalmi, lassú járművek esetében igazolólap)

– műszaki adatlap,

– adásvételi szerződés (kétnyelvű vagy ha nem kétnyelvű adásvételit kötöttünk, akkor kell róla hiteles fordítás (Országos Fordító Iroda)

– ha cégtől vásároltuk az autót, akkor a számla (Ezt is le kell fordíttatni, méghozzá hiteles fordítással!)

– személyes okmányok, vállalkozás esetén aláírási címpéldány és meghatalmazás, ha nem a tulajdonos intézi a forgalomba helyezést

– igazolás az érvényes kötelező felelősségbiztosításról, pl.: e-mail

– eredetiséget igazoló hatósági bizonyítvány

Továbbá, ha szükséges volt

– származásellenőrzési nyilvántartásba vétel (ld. fent)

– a vám befizetésének igazolását

– regisztrációs adó befizetésének igazolását – a legtöbbször már elektronikusan ellenőrzik.

Ki kell fizetni az eljárási díjakat és az illetéket. (Vagyonszerzési illetéket a cégeknek is kell fizetni.) Ezek befizetése után kapjuk meg a magyar rendszámtáblát és forgalmi engedélyt. Ha volt külföldi rendszámtáblánk, akkor azt is itt kell majd leadni.

Az új törzskönyvet postán kapjuk meg.

Egy tanulságos történet

Olvasónk jutányos áron, alig 4 millió forintért vásárolt Romániában egy rakodó munkagépet. A kereskedő arra hivatkozva, hogy ügyintézője szabadságon van, nem adta át a jármű papírjait. Ígérte viszont, hogy postán az új tulaj után küldi majd. Olvasónk hitt neki, és hazahozta az új szerzeményét, amit lassú járműként szeretne itthon forgalomba helyeztetni. Ehhez pedig szükség lenne a jármű papírjaira:

– valamely ország által kiadott forgalomba helyezési engedély (Magyarországon ez vagy a forgalmi engedély vagy a lassú járművek esetén az igazoló lap.)

– a törzskönyv vagy ha még nem volt forgalomba helyezve, akkor a járműkísérő lap (A járműkísérő lap egy zöld színű, biztonsági papírra nyomtatott, sorszámozott okmány. A jármű tulajdonjogát igazolja a megvásárlás és az első forgalomba helyezés között.)

– Ha nincs forgalmi vagy igazoló lap, mert még nem volt forgalomba helyezve, akkor a COC bizonylat vagy megfelelőségi nyilatkozat. Ez a gyártó igazolása, hogy a jármű megfelel az EU követelményeinek.

A kereskedő olvasónk többszöri sürgetése ellenére sem küldte el a papírokat. Csupán annak az adásvételi szerződésnek a másolatát küldte el, amivel ő vásárolta Franciaországban a kérdéses járművet. Igaz, ha a járművet soha, sehol sem helyezték forgalomba, akkor nincs külföldi forgalomba helyezési engedélye sem. A magyarországi forgalomba helyezéshez elég lenne a COC bizonylat, ami némi utánjárással beszerezhető a gyártótól vagy a jármű  hazai vezérképviseletétől. A hiányzó törzskönyvet vagy járműkísérő lapot viszont csak az előző tulajdonos, vagyis a román kereskedő tudná megszerezni.  

Figyelem: A vételárat soha ne fizessük ki addig, amíg a gépjármű papírjainak eredetiségéről és létezéséről meg nem győződtünk (forgalmi, törzskönyv, COC bizonylat). Ezeket az iratokat az eladónak át kell adnia az adás-vételkor.

Ha a jármű vásárlásával kapcsolatban bűncselekmény gyanúja merül fel, feljelentést kell tenni. Ezt itthon is megtehetjük.

Őri András