Hamarosan lejár a türelmi idő, s az összes korlátolt felelősségű társaság alaptőkéjét fel kell emelni legalább 3 millió forintra. A határidő március 15. lesz, de nem biztos, hogy a cég számlájára be is kell addig fizetni a pénzt.
Az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépése változtatta meg a cégjogi szabályokat. Néhány éve Magyarországon kft-t 500 ezer forinttal is lehetett alapítani, 2014-től viszont újra legalább 3 millió forint alaptőkére van szükség a cég bejegyzéséhez. A már meglévő társaságok kaptak 2 év türelmi időt: legkésőbb 2016. március 31-ig el kell végezni az alaptőke felemelését a törvény által előírt szintre. Ha pedig ezt nem tudják biztosítani, akkor a kft-nek át kell alakulnia valamilyen más társasági formába, aminek a tagok már biztosítani tudják a feltételeit (pl. betéti társaság).
A tőkeemelés valójában csak egy adminisztratív lépés. A társaság közgyűlésének döntést kell hoznia róla, s a változást át kell vezetni az alapító okiratban is, benyújtva a cégbírósághoz. Ennek kell tehát megtörténnie jövő márciusig.
A cégek egy része évente csak egy közgyűlést tart, általában május végén, amikor az éves beszámolót kell elfogadni. Ha mostanáig az alaptőke felemelése még nem történt meg, akkor most szükség lesz egy soron kívül összehívott gyűlésre, mert a jövő májusi már késő lesz.
Fontos tudni, hogy további türelmi idő már nincs, hiszen ezt a szabályt már 2 éve ismerni lehet. Az a cég, amelyik az előírt határidőre a tőkeemelést nem hajtja végre, az nem működhet tovább.
A tőke felemelése és a pénz befizetése viszont két különböző dolog. A tőkeemelés megtörténhet úgy is, hogy a tulajdonosok szinte korlátlan hosszúságú határidőt kapnak a pénz tényleges befizetésére. A tőkeemeléskor ugyanis meg kell határozni azt a határidőt, ameddig a tulajdonosoknak be kell fizetniük a hozzájárulásukat. Ez így van az alakuló cégeknél is, és így van a mostani módosításkor is. Ha ez a határidő egy évnél rövidebb idő, akkor nincs semmi külön tennivaló. Ha azonban egy évnél hosszabb időt kapnak a tagok a pénzügyek rendezésére, akkor arra már eltérő szabályok vonatkoznak.
A legfontosabb szabály, hogy ha a tőke feltöltésére rendelkezésére álló idő 1 évnél hosszabb, akkor addig nem szabad a társaságnál osztalékot fizetni, amíg a tőke teljes befizetése nem történt meg. A tagok pedig akkor is a megemelt összegű hozzájárulásuk arányában és összegéig felelnek a társaság működéséért, ha az összeget még nem fizették be a számlára. Ha például egy kft. eddigi résztulajdonosának 300 ezer forint volt a betett tőkéje, akkor legfeljebb ezt az összeget veszíthette el, ha a cég tönkrement. Tegyük fel, hogy most a betétjét felemelték 300 ezerről 2 millióra, de a hiányzó 1,7 millió befizetése még nem történt meg. Ha a kft. tönkremegy, ennek a tulajdonosnak akkor is 2 millió forintig kell a veszteséget viselnie, hiába csak 300 ezret tett eddig bele a kasszába.
Az osztalék kifizetésének a tilalma annak a cégtulajdonosnak lehet hátrányos, aki havi fizetését nem bérként, hanem osztalékként veszi ki a társaságból a kedvezőbb adózás miatt. Ez a lehetőség bezáródik addig, amíg nem érkezik be az emelt törzstőke összege.
Hogyan lehet tőkét emelni?
A tőkeemelés legegyszerűbb módja a készpénz befizetése. Vagy a meglévő tagok nyúlnak a zsebükbe és teszik be a cégbe a szükséges pénzt, vagy belép egy új tag a társaságba, aki hozza magával a hiányzó tőkét. A befizetésnek a legnagyobb hátránya az, hogy a tőkeemelés már adózott, a társaságból egyszer már kivett pénzből történik.
Adózás szempontjából a legolcsóbb módszer, ha a jegyzett tőkét a cég a meglévő pénzéből, a saját tőkéből emeli fel. Ez jól hangzik, csak az a feltétele, hogy a társaságnak legyen ennyi pénze szabadon. Ha a szükséges, többnyire 2,5 millió forint ott van a számlán, akkor ebből felemelhető a jegyzett tőke. Arról az SZJA-törvény gondoskodik, hogy ez a megoldás adómentes legyen. Magyarul, annak a tagnak, akinek így a betett tőkéje pl. 300 ezerről 2 millió forintra emelkedik (és így nő a vagyona), nem kell ez után a növekedés után adót fizetnie. (Az ide tartozó törvényhely az 1995. évi CXVII tv. 77/A.§ 2. bek.) Jövedelemadót csak akkor kellene fizetnie, ha a cég csökkentené a tőkéjét, s a tulajdonos így pénzt vonna ki a társaságból.
Gyakori módszer a tőkeemelésre a tagi kölcsön felhasználása is. Ez kockázatokat rejt magában. Egyrészt azért, mert a tagi kölcsönök többsége a valóságban soha nem is létezett. Ezzel a megoldással a könyvelők csak a számla nélküli pénzeket igyekeztek hivatalossá tenni. Ha sok volt a számla nélküli bevétel, akkor azt a pénzt a tulajdonostól kapott kölcsönként tüntették fel, s így törvényesítették. Elvileg elfogadható, hogy a tulajdonos most lemond ennek a kölcsönadott összegnek a visszafizetéséről, s ebből emelik fel a társaság tőkéjét. A nehézsége abban rejlik, hogy ha lemond a követeléséről, akkor a cégnek meg kell fizetnie az összeg után a 18 százalékos ajándékozási illetéket. A kölcsönt nyújtó tulajdonosnak pedig mindezt be kell jelentenie a NAV-hoz, bemutatva a kölcsönt rögzítő szerződést. A tulajdonos pedig ezzel egy vagyonosodási vizsgálatot is kockáztat, hiszen a NAV megkérdezheti, honnan származik a kölcsönadott pénze, amiről most nagylelkűen le is mondott.
