Szigorítják a bankok a hitelfelvétel pénzügyi feltételeit a jövő év elejétől. Ilyen szabályozás régen is volt, csak mostantól a Nemzeti Bank utasítására kötelezően alkalmazniuk kell. Maximálják, hogy mennyi lehet egy embernek az összes felvett hitel együttes havi törlesztőrészlete. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos keresetű embernél már kizárja a lakáshitel lehetőségét, ha van még egy törlesztés alatt álló személyi kölcsöne is.

A havi adózott jövedelemtől függ a felvehető hitel nagysága

A túlzott eladósodástól óvja az embereket a Magyar Nemzeti Bank tervezett új hitelfelvételi szabályzata. Ebben meghatározzák, hogy a hiteleknél mekkora lehet a jövedelemhez képest a havi törlesztések aránya. Ez nem külön-külön az egyes hitelekre vonatkozik majd, hanem a hitelfelvevő összes adósságát figyelembe kell venni. Ehhez a bankoknak már az adataik megvannak, hiszen minden hitelünk adatait fel kell tölteniük a Központi Hitelinformációs Rendszerbe. A banki hitelbírálat során tehát pontosan látják, hogy bármilyen más pénzintézetnél mennyi a tartozásunk, annak mekkorák a havi részletei, mikor jár le a hitel és van-e bármilyen elmaradásunk.

A januártól életbe lépő új gyakorlatnak a legnagyobb nehezítése az lesz, hogy a bank csak a hivatalos jövedelmeket ismerheti el. Csakis az adózott, nettó fizetés számít, meg az a pénz, ami az államtól érkezik (családi pótlék, gyes, táppénz, segély stb.). Korábban nem volt ennyire szigorú az elbírálás. A szabály ugyanez volt, de mindig voltak kiskapuk. A bankok is belátták, hogy sokan akkor is biztosan fizetőképesek, ha a jövedelmüket nettó fizetéssel nem is tudják igazolni. Nem is mindig keresték a pénzek eredetét. Ez főleg azoknál vállalkozóknál számított sokat, akik alacsony összegre vannak bejelentve, a minimálbér környékén fizetik maguk után a kötelező járulékokat. Soha nem kapott volna minimálbéres vállalkozó hitelt autóra, lakásra, tévére, ha a bank nem fogadja el a hivataloson kívüli jövedelmét is. Pedig elfogadta. A munkabér vagy a NAV-igazolás mellett sokszor az is elég volt, ha a vállalkozó 3 havi számlakivonattal igazolja, hogy mekkora összeg forog a számláján. A bank nem nézte, hogy ez a pénz milyen forrásból származik. Ez januártól tilos lesz.

Az igazolt nettó jövedelem alatt a jövőben azt érthetjük, amit a NAV is igazolni tud. Vállalkozónál ez például csak a hivatalosan bevallott vállalkozói kivét lehet, ami után a vállalkozó adót és járulékot fizet. A tervezett MNB rendelet megfogalmazása szerint igazolt nettó jövedelemnek számít

• a munkáltató, az adóhatóság, az állam valamelyik ellátást folyósító szerve által igazolt jövedelmek, melyek után a közterheket megfizették, vagy
• az ügyfél nyilatkozata és az átutalási megbízás jogcíme alapján a számlára érkező bér, nyugdíj, egyéb állami ellátás összege, ami után a közterheket megfizették.

A törlesztési határ attól is függ, hogy az ügyfélnek mekkora a jövedelme. Forinthitelnél 400 ezer forint alatti jövedelemnél a jövedelem fele, 400 ezer forint fölött a jövedelem 60 százaléka lehet a havi törlesztés nagysága. Ha valaki nem forintban, hanem euróban vesz fel hitelt, akkor már csak a jövedelme 25 és 30 százalékáig terjedhet a havi törlesztés. Erre a keretre bevezetnek egy új fogalmat is, ezzel sokat fogunk találkozni banki ügyintézéskor: ez lesz a JTM, a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató. Úgy kell számolni, hogy egyszerűen el kell osztani a havi részletek nagyságát az igazolható jövedelemmel.

Mekkora lehet a felvehető hitel?

Ha valakinek havi 200 ezer forintos bruttó fizetése van, akkor az ő nettó jövedelme 131 ezer forint (családi kedvezményt most nem számolunk). Erre a jövedelemre 65.500 forintos havi törlesztést lehet vállalni. Ez a keret, amiből a hitel felvevője gazdálkodhat. Ha tavaly vett egy tévét és van egy havi 5 ezer forintos áruhitele, meg egy havi 30 ezer forintos autóhitele, akkor lakást már nem tud hitelre vásárolni, mert arra a maradék havi 30.500 forintos törlesztési keret nem lesz elegendő.

Ha a vállalkozó csak a kötelező minimumra – a garantált bérminimum 118 ezres összegére – jelenti be magát, akkor a havi nettója hivatalosan csak 77.290 forint, a törlesztési korlát pedig 38.645 forint. Ez még egy komolyabb autó havi részletére sem elég akkor sem, ha semmilyen más apró kölcsön sincs mellette.

A korábbinál nagyobb fedezet kell

A havi részletek korlátozása mellett egy másik szabály is tovább szűkíti a felvehető hitelek nagyságát. Szigorítják azt is, hogy a felvett hitelre mekkora fedezetet kell nyújtani. Főleg a devizahitelezés elszabadulásának időszakában nem volt ritkaság a 100 százalékos hitelre vásárolt ingatlan, vagy autó sem. Ilyen már ma sem lehet, januártól pedig még nagyobb lesz a megkövetelt fedezet:

• ingatlan esetén az ingatlan becsült értékének 80 százalékánál
• devizahitel esetén az ingatlan becsült értékének 35 százalékánál
• autóhitel esetén az autó piaci értékének 75 százalékánál
• euró alapú autóhitel esetén az autó piaci értékének 45 százalékánál
• más deviza esetén az autó piaci értékének 30 százalékánál nem lehet magasabb a felvett hitel aránya.

Pénzügyi lízing esetén mindegyik határ 5 százalékkal magasabb.

Szigorú lesz a hitelkártyák kezelése is

A szabályozás rendet tesz abban a kérdésben, hogy a bankok hitelfelvételnél hogyan számoljanak az igénylő meglévő, de sokszor nem is használt hitelkártyáival. A szabályozás egyértelmű lesz, de egyáltalán nem kedvező!

Az eddigi banki gyakorlat szerint is a hitelfelvevők elég rosszul járnak a hitelkártyákkal. A központi hitelnyilvántartó rendszer ezeket is kimutatja, így a banki hitelbíráló látja, hogy mekkora az ügyfél hitelkerete. Legtöbbször ezt a teljes hitelkeretet fennálló adósságnak értelmezték akkor is, ha annak az ügyfél a valóságban csak a töredékét használta fel. Az indok az volt, hogy ez megítélt keret, tehát bármelyik nap odasétálhat az ügyfél az automatához és felveheti ezt a teljes keretet. Tehát ezt mind meglévő tartozásként számolták.

A januártól bevezetendő rendelkezés ezt most hivatalosan is elismeri és egységesség teszi. A havi törlesztési kötelezettségek számítása során a kártyával elérhető hitelkeret 5 százalékát kell figyelembe venni. Általában ez a havonta törlesztendő minimum. Ez a szabály tehát azt feltételezi, hogy a rendelkezésre álló teljes hitelkeretet felhasználtuk, s annak 5 százalékát kell havonta törlesztenünk! Tehát, ha valakinek van egy 600 ezer forintos hitelkerete, akkor azt eleve 30.000 forinttal kell számolni a havi limit kiszámítása során. Akkor is, ha egy fillért sem költött el a kártyakeretéből! Ugyanígy kell számolni a sima bankszámlákhoz tartozó automatikus hitelkeretekkel is. Tanácsunk tehát most is ugyanaz, mint amit korábbi cikkeinkben is írtunk: aki hitelt akar felvenni, előbb próbálja megszüntetni a hitelkártyáit, mert a hitelkeret rontja a bírálat során az esélyeit.

A kisebb hitelekre nem kell ezt alkalmazni

A hitelfelvétel új szabályozása egy könnyítést tartalmaz. A szigorú előírásokat csak azokra a hitelekre kell kötelezően alkalmazni, melyek 200 ezer forint hitelösszeg felettiek. Tehát egy kisebb összegű áruvásárlási kölcsönnél nem kell ezeket a kereteket kötelezően vizsgálni. Ettől még lehet, hogy a bankok önkéntes alapon ott is átveszik a szabályokat, s ugyanígy bírálják el majd egy részletre vásárolt mosógép kölcsönét is.

A vállalkozóknak lesz rosszabb

A hitelfelvétel szigorítása két csoportnak lesz igazán kellemetlen:
· azoknak, akiknek valóban nincs jövedelmük, s eddig is túlvállalták magukat a hitelfelvételeknél
· és azoknak, akiknek a jövedelme nem a hivatalos forrásokból érkezik, akik nincsenek bejelentve, vagy nem annyira, mint amit valójában megkeresnek.

Az állam ezzel a lépéssel is a hivatalosan látható, adózott jövedelmek felé akarja terelni az embereket. A cél az, hogy ne érje meg zsebbe fizetni, hogy rosszul járjon, aki nem adózottan kapja a pénzét. A cél érthető, ezzel együtt a lépés nagyon sok vállalkozónak fog kellemetlen napokat okozni.