A sikeres fuvarozók szakmai lapja

Ügyfélszolgálat: +36/20-42-300-42
E-mail: info@ujmedia.eu

Tavasszal sok munkáltató kényszerült arra, hogy áttervezze, lerövidítse dolgozói munkaidejét. Volt, akit teljes állásból részmunkaidőssé kellett áttenni, mások egy időre fizetés nélküli szabadságra kerültek. Hogyan befolyásolták ezek a változások a szabadnapok számát?

A sen problémamentes, ahol heti 5 munkanap és napi 8 óra a munkaidő. Itt nincs vita arról, hogy hány órának is felel meg egy szabadnap, vagy mennyi szabadság jár a részmunkaidős kollégának. Ahol viszont egyik nap ennyit, más nap annyit dolgozik egy alkalmazott, ott nem ilyen egyszerű a törvény által biztosított szabadnapok elszámolása.

Egy sofőrnek például úgy alakul a munkaideje, hogy ezen a héten csak kedden, szerdán és pénteken lenne beosztva. Viszont családi probléma miatt kérte, hogy egész héten otthon maradhasson. Akkor most hány napot kell kiadnunk neki: hármat vagy ötöt? A munkanapokat kell számolnunk, vagy az ő beosztása szerinti napokat? És ha a 4 órás részmunkaidőben foglalkoztatott, munkaidőkeretben dolgozó gépkocsivezető kér egy nap szabadságot, akkor hány órát kell elszámolnunk? Négyet, ahány órás egy munkanapja, vagy kilencet, amennyit aznap egyébként beosztása szerint dolgozott volna?

A felsoroltak közül mindegyik megoldásra lehet helyes példát találni, ezért sem olyan egyszerű a szabadságok elszámolása.

Hogy egy dolgozónak mennyi szabadnap jár, azt A munka törvénykönyve rögzíti. Sem az alapszabadság, sem gyermekek utáni és az életkor alapján járó pótszabadság nem függ attól, hogy hány órás a munkaidő. Aki 4 órás állásban dolgozik, annak az egy nap szabadság is 4 órát fog jelenteni.

Kérdés, hogyan kell számolni a szabadnapokat annál, aki egyenetlen munkarendben dolgozik, vagyis nem egységesen 4 vagy 8 órát tölt a munkahelyén naponta. Például a 4 órás részmunkaidős sofőr heti 20 órát tölt munkával, ami nem feltétlenül 5×4 óra, lehet 8+0+0+8+4 is.  

Órában vagy napokban?

A szabadságot két módon számolhatjuk:

– napokban vagy

– órákban.

Munkaadóként mi döntünk arról, hogy a két elszámolási mód közül melyiket választjuk. Az egyes dolgozóknál akár különböző elszámolási mód is lehet (például az irodai dolgozók szabadságát napokban számoljuk, mert egyszerűbb, a sofőrökét meg órákban). De ha választottunk, akkor ezt már év közben nem lehet módosítani.

Elszámolás napokban

A napokban történő elszámolás részmunkaidőben és egyenetlen beosztás mellett nehézkesebb. Ennek a lényege, hogy a szabadság kiadását és elszámolását munkanapokban végezzük. A hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a dolgozó rendes heti pihenőnapját és a munkaszüneti napot (vasárnapot). Példaként írtuk a 8+0+0+8+4 beosztást. Itt a sofőr hétfői munkanap 8 órát teljesít, keddi és szerdai munkanapon 0 órát, de attól még ez is munkanapnak számít. Ebben az esetben, ha ő otthon akar maradni egész hétre, akkor az 5 nap szabadságot jelent. Ha hétfőn és kedden akar otthon maradni, akkor 2 nap szabadságot kell kivennie.

Dolgozónk látszólag rosszul jár, hiszen arra a napra is szabadságot vesz ki, amikor nem is dolgozna. Viszont, ha megnézzük, hétfőre is csak egy napot írunk ki, pedig a 4 órás munkaideje szerint a 8 órás műszak már 2 napot kitenne. Ennek az elszámolásnak tehát az a lényege, hogy nem nézzük a ténylegesen ledolgozott órák számát, csak a napokat; minden napot számításba veszünk, kivéve a heti pihenőnapot és a vasárnapot (munkaszüneti napot).

 Elszámolás órákban

A másik elszámolási mód nem a napokat, hanem az órákat veszi alapul. A ténylegesen letöltött óraszámot számoljuk el minden esetben. Ha a dolgozó hétfőn akar otthon maradni, akkor 2 nap szabadságot kell kivennie, mert hétfőn 8 órás műszakja lenne, miközben a szerződés szerinti napi munkaideje 4 óra. Ha hétfőn és kedden marad otthon, akkor is 2 napot vesz ki, mert a hétfői kettő mellé kedden nulla órát dolgozna. Ha egész héten otthon marad, akkor 5 napot kell kiadnunk neki, mert otthon tölti az 5 napra szánt 20 órás munkaidejét.

Ha tehát órákban számolunk, akkor a dolgozó szabadságából annyi órát kell egy napra elszámolni, ahány órát egyébként aznap munkával töltene. Így az egy nap otthonlétre két nap szabadságot számolunk el részmunkaidős alkalmazott esetén.

Kényszerszabadság, csökkentett munkaidő: változik-e a szabadság?

Ha a dolgozó munkaviszonya változatlanul megmaradt, akkor sem az időszakosan csökkentett munkaidő, sem a fizetés nélküli szabadság nem befolyásolja az éves szabadnapok számát. Tegyük fel, hogy egy gépkocsivezető átkerül 8 órás munkaviszonyból 4 órás részmunkaidőbe. A szabadnapjai száma ettől még nem változik. Az illető negyven éves múlt, két gyermeke van, azaz 32 nap szabadság jár neki erre az évre. Ebből mondjuk kivett év elején 8 napot. Áprilisban két hetet otthon töltött fizetés nélküli szabadságon, majd májustól átkerült 4 órás részmunkaidőbe. Az év hátralévő részére ugyanúgy 24 nap szabadsága van még, mintha semmi sem változott volna az elmúlt hónapokban. Csakhogy ezt a 24 napot már nem 24×8 órában kell számolnunk, hanem 24×4 órában. Rendelkezhetünk 24 nappal, vagy 96 órával, a választott elszámolás szerint.

Nagy Csaba