A sikeres fuvarozók szakmai lapja

Ügyfélszolgálat: +36/20-42-300-42
E-mail: info@ujmedia.eu

A vártnál sokkal korábban, már február elsejétől forintra váltják a bankok az összes lakossági devizahitelt. A forintosítástól a havi terhek talán nem nőnek, de a tőketartozás növekedése elviszi az elmúlt 6–8 év befizetéseit. A devizahitelesek nagyjából annyival fognak a bankjuknak tartozni, amennyi pénzt évekkel ezelőtt felvettek.

A forintosításról szóló törvénytervezet folyamatosan változik, de néhány dolog már biztos: a forintosítás gyakorlatilag kötelező lesz, a devizahiteleket piaci árfolyamon fogják forintra váltani, a bankok viszont csak az eredetihez hasonlóan alacsony kamaton adhatják az új forinthitelt. Ez sajnos azt jelenti, hogy amit nyernek a devizahitelesek a bankok elszámoltatásával, nagyjából annyit veszítenek azzal, hogy a kötelező forintosítás beleégeti a fennálló tartozásukba az elmúlt évek összes árfolyamromlását. A rossz emlékű november 7. újra bekerül a magyar történelembe: ennek a napnak az árfolyama határozza meg ugyanis a devizahitelek forintra váltását. Ez mind az euró, mind a svájci frank esetében jó 100 forinttal magasabb árfolyamot jelent, mint amin a hitelek túlnyomó többségét az emberek felvették.

Mire számíthat egy átlagos devizahiteles? Nagyjából arra, hogy a havi törlesztése talán nem fog növekedni, de az elmúlt 6–8 évet lehúzhatja a lefolyón. A banki elszámolás és a kötelező forintosítás után fennmaradó tartozás az elmúlt évek törlesztései ellenére is nagyjából akkora, vagy akár nagyobb lesz, mint az eredetileg felvett hitel. Aki 2006 körül felvett 6–8 millió forint hitelt, az az eddigi törlesztések és az árfolyam emelkedése miatt ma több mint 8 millió forinttal tartozik a bankjának. Ezt a banki elszámolás leviszi talán 6,7 millióra, s ez az összeg szerepel majd a frissen forintosított hitelszámlán is. Az adós pontosan abban a helyzetben lesz, mint 6–8 éve, amikor felvette a lakáskölcsönét. Ugyanannyival fog a bankjának tartozni. De nézzük a részleteket!

Milyen árfolyam alapján váltják át a hiteleket?

A parlament elé terjesztett törvényjavaslat alapján az már eldőlt, hogy nem lesz kedvezményes forintosítás. Az átváltás a törvényjavaslat benyújtásának napján, azaz november 7-én érvényes árfolyam alapján fog megtörténni. Ez a svájci frank esetében 256,47 forintos, az euró esetében 308,97 forintos árfolyamot jelent.

Milyen hitelekre terjed ki a forintosítás?

Csak a lakossági devizahitelekre, azon belül viszont mindarra, amit 2004. május 1. és 2015. február 1. között kötöttek és a hitel jelzálogfedezetű. Hitelre és lízingszerződésre is vonatkozik a törvény. Vállalkozások által felvett hitelekre nem terjed ki a forintosítás, mint ahogy a devizahiteleseket érintő többi törvény sem.

Mikor forintosítanak?

A forintosítás jövő év február elsején történik. Akkor is ez lesz a forintosítás napja, ha az elszámolás később történik meg. Akkor a bank visszamenőleg fog elszámolni az ügyféllel a februári dátumtól kezdődően. Az árfolyamkockázat pedig még egy hónappal korábban, már januárban megszűnik. 2015 elejétől ugyanis már rögzített árfolyamon kell törleszteni a devizahiteleket. Az elszámolás március-áprilisban történik, az új, forintosított hitelek részleteit először májusban kell majd fizetni.

Hogyan megy végbe, új hitelt kell felvenni?

Korábban valóban voltak arra utaló jelek, hogy a forintosítás szabad vásár lesz a bankok számára, s minden ügyfélnek kell majd kötnie egy új szerződést. Nem így lesz. A szerződések külön közjegyzői okirat nélkül módosulni fognak. Egyik nap még devizahitelt kell fizetni, a másik nap már forinthitelt. Változatlanul érvényes lesz majd a korábbi szerződés fedezetére vonatkozó minden kötelezettség is, tehát ugyanúgy terheli a jelzálog a kiválasztott ingatlanokat.

A bankok közötti versenyből valószínűleg annyi marad, hogy aki nem lesz elégedett az új hitele havi részletével, az 150 napon belül díjmentesen végtörlesztheti a hitelét. Itt persze nem arról van szó, hogy letennénk egyben a milliókat az asztalra. Sokkal inkább ez jelenti azt a lehetőséget, hogy egy másik, talán kedvezőbb forinthitellel megpróbálhatjuk kiváltani a kedvezőtlenül alakult régit. Tömeges hitelkiváltásra biztosan nem kell számítani. Ennek egyszerűen az az oka, hogy a devizahitelesek többsége a mai feltételek szerint nem is lenne hitelképes.

Maradhat-e valaki devizahiteles?

Elvileg igen, gyakorlatilag ennek olyan szigorú feltételei lesznek, hogy csak nagyon kevesen felelnek meg az előírásoknak. Devizahiteles az maradhat, akire a 3 közül legalább egy feltételt teljesül:
· igazolni tud a törlesztőrészleténél tízszer nagyobb, az adott devizában érkező nettó jövedelmet,
· a hitele 5 éven belül, azaz 2020 végéig jár le,
· az átváltás után a forinthitelére magasabb kamatot kellene fizetnie, mint a korábbi devizásra. Ilyen az elemzők szerint csak néhány, japán jenben felvett hitelnél lehetséges.

A forinthitel kamata

Az átváltás fontos kérdése, hogy az új forinthiteleket a váltást követően milyen kamattal fogják számolni. Alapvetően ez határozza majd meg, hogy a havi részletek magasabbak lesznek- e az eddigi devizás elszámolású részleteknél.

Az eredeti javaslathoz itt már egy módosító szöveget is benyújtott a kormány. A kamatokat a mindenkori magyar jegybanki alapkamathoz kell mérni, erre tehetnek egy kamatfelárnak nevezett százalékot a bankok. A mai állapot szerint a minimális felár 1 százalék, a maximum pedig lakáshiteleknél 4,5 százalék, szabad felhasználású jelzáloghiteleknél 6,5 százalék lehet. A mai, 2,1 százalékos alapkamattal ez azt jelenti, hogy a forintosítás után 3,1 százalék lehet a legolcsóbb, 6,6 százalékos a legdrágább lakáshitel-kamat.

A továbbiakban a kamatot csak meghatározott időközönként lehet megváltoztatni. Ha a futamidőből 16 év van hátra, akkor 5 évente, ha 9–16 év, akkor 4 évente, ha 3–9 év, akkor 3 évente lehet felülvizsgálni a kamatszinteket. Három évnél rövidebb időn belül nem lehet a kamathoz hozzányúlni.

Mekkora lesz az új törlesztőrészlet?

A jövőre fizetendő új részleteket két fontos tényező határozza majd meg:
· mekkora marad a tőke a banki elszámolás után
· mekkora kamatot kér a bank az új forinthitelre?

A becslések szerint az akár 1 százalékra leszorított kamatfelár miatt a legtöbb hiteles törlesztőrészlete nem lesz magasabb a most fizetendő havi terheknél. Ez addig lesz így, amíg a jegybanki kamat ennyire alacsony.

Árfolyamgát

Mi lesz azokkal, akik ma fix összeget törlesztenek, mert beléptek az árfolyamgát rendszerébe? Körülbelül 300 ezer adósról van szó.

Az árfolyamgát külön szabályozást igényel. A ma ismert javaslatok szerint megmaradhat az eredeti határidő szerinti fix törlesztés, de a mainál szigorúbb feltételekkel. Új árfolyamgátas szerződést már nem lehet kötni.

Ma az árfolyamgát úgy működik, hogy az adós egy rögzített, fix árfolyamon törleszti a hitelét. Ez a svájci franknál 180 forintos árfolyam. A rögzített és a valós árfolyam különbségét a kamat esetében a bank és az állam átvállalja. Ezt az adósnak később sem kell megfizetnie. A tőkére eső különbségre viszont csak haladékot kap. Az a pénz egy külön hitelszámlára kerül, amit az árfolyamgát öt éve után kell elkezdeni visszatörleszteni (ez a gyűjtőszámlahitel).

A forintosítás után ilyen gyűjtőszámlahitel nem lesz. A törlesztés mehet tovább a fix árfolyamon, de nem lesz több támogatás a kamatra sem. A rögzített törlesztési összeg és a valós havi részlet különbsége teljes egészében beépül a tőketartozásba. Nem lesz tehát külön gyűjtőszámlahitel.

Egy havi 300 svájci frankos törlesztőrészletre például az átváltás alapjául szolgáló árfolyamon 76.950 forintot kell havonta fizetni. Az árfolyamgátba belépve viszont csak 54 ezer forint a törlesztőrészlet. Jelenleg úgy néz ki, hogy a 22.950 forintból a kamatrészt elengedik az adósnak, a tőke pedig a gyűjtőszámlára kerül. A forintosítás után ez az adós fizetheti tovább a havi fix 54 ezer forintot, de akkor ez a havi 22 ezer minden hónapban hozzáadódik a maradék tartozásához. Maradhat tehát az árfolyamgátban az adós, de nem biztos, hogy ez majd megéri neki.