Legkorábban jövő ősztől furcsa kinézetű nyerges szerelvények jelenhetnek meg az európai utakon. Az új vontatók hosszabbak lesznek az eddigieknél és szakíthatnak a megszokott szögletes formával is. Amerikai csőrös kamionokat azért ne várjuk, de az európai gyártók biztosan előrukkolnak néhány érdekes újdonsággal.
Az EU döntéshozói azon dolgoznak, hogy javítsák a nemzetközi szállításokhoz használt szerelvények hatékonyságát. A cél a levegőszennyezés visszafogása, márpedig a kisebb üzemanyag-felhasználás kisebb szennyezést is jelent.
A lehetséges fejlesztés egyik iránya a járművek légellenállásának a csökkentése. Ehhez teljesen át kell rajzolni a vontatókat. A vontatók ma mind azonos formára épülnek: a jármű kabinja egy 3 méter magas kocka. Ez a forma az ideális helykihasználás miatt alakult ki. Így lehet a legnagyobbra alakítani a rakteret, miközben a jármű még belül marad az egyes országok által megszabott hosszúsági értékeken. Csakhogy ez nem hatékony a légellenállás szempontjából. A vontató egy 3 méter magas levegőfalat tol maga előtt. Sokkal kedvezőbb lenne a légellenállása, ha az elejét ék alakúra terveznék. Csakhogy ez több helyet igényel. Így a tervezők számára csak két megoldás jöhetett szóba: vagy hosszabbak lesznek a járművek, vagy ugyanakkora hosszúság mellett kisebb lesz a teherszállításra használt rész. Az EU most az első megoldás mellett döntött. A tavasszal született állásfoglalás szerint 2021 őszétől engedélyezni fogják az eddiginél hosszabb fülkéjű kamionok forgalomba hozatalát. Mintegy 80-90 centiméteres növekedésről beszélünk, ami már érezhető lesz a járművek formáján.
Átalakulhatnak a kabinok
Ezt a 80-90 centit arra használhatják fel a gyártók, hogy egy enyhén ék alakú járművet tervezzenek. A változástól áramvonalasabbak lesznek a fülkék. Az eddigi szögletes formákat eddig sem a hatékonyság indokolta, hanem a helykihasználás. Most, hogy kevésbé kell a centiméterekkel játszani, könnyebben terveznek majd lekerekített sarkokat, kevésbé szögletes felületeket a vontatókra. A módosítások kedvezőek lesznek a járművezetőknek is, hiszen a nagyobb fülke nagyobb belső teret is jelent majd.
Elterjedhet a kacsafarok
A módosítások a pótkocsit is érintik, ide kerül a felhasználható 80-90 centiméternek mintegy a fele. Megjelennek majd a légterelő szárnyak a pótkocsik hátsó falán. Egyes gyártók eddig is szereltek ilyen szárnyakat a pótkocsikra, de a legtöbb tagállamban le kell szerelni őket, mert a járművek ezekkel már túllépik a megengedett legnagyobb hosszúságot.
A magyar szabályok is változni fognak
A közúti járműszerelvények engedélyezett legnagyobb hosszúsága az EU területén ma 18,75 méter. Ezt egy uniós irányelv szabja meg. A magyar jogszabály ennél kicsivel szigorúbb: a nyergesvontatóból és félpótkocsiból álló szerelvényeknek 16,50 méter hosszúságot engedélyez. Más járműszerelvények vagy csuklós autóbusz 18,75 méter fölött számít túlméretesnek. Ahhoz tehát, hogy a módosuló uniós irányelv nyomán gyártott új járművek a magyar utakon is közlekedhessenek, ahhoz majd módosítani kell az itthoni jogszabályt is.
A rakodótér nem nőhet
Az új szabályok szerint a jármű hossza szabadon megválasztható lesz majd, ám a rakodási méretek nem változhatnak meg. A gyártóknak a típusjóváhagyás során indokolniuk kell, hogy miért térnek el a korábbi méretektől – pusztán kényelmi szempontok miatt nem növelhetik a kabin területét. A módosításnak javítania kell a jármű légellenállásán, vagy csökkenteniük kell a holtterek nagyságát, az ütközések okozta veszélyeket, vagy más indokolható előnnyel kell járniuk ahhoz, hogy engedélyezzék számukra a nagyobb hosszúságot. Annyit szabnak meg az előírások, hogy az egész szerelvénynek bele kell férnie egy 12,50 méteres fordulási körbe. A kabin sarkai nem léphetnek ki ebből a területből.
Változhat az össztömeg is az elektromos járművek miatt
A fejlesztések gátja a járművek maximális megengedett össztömege is. A csapdahelyzet ugyanaz, mint a hosszúság esetén: a gyártók egyetlen kilogramm többletsúlyt sem hajlandók betervezni, mert az mind a szállítható tömeget csökkenti. A műszaki fejlesztés, különösen az elektromos vontatók megjelenése viszont tömegnövekedéssel jár. A kamionok szennyezés csökkentésének egyik lehetséges útja, hogy a gázolajról más üzemanyag felé tereljék át a fuvarozókat. A hidrogén az egyik lehetséges megoldás. A hidrogén üzemanyagcellákkal megoldható lenne a tisztán elektromos üzemű vontatók munkába állítása. Csakhogy az ehhez szükséges gáztartályok és akkumulátorok mind plusz tömeget jelentenek. Az EU ezért egy olyan módosítást is fontolgat, hogy 1-2 tonna plusztömegre kapnának engedélyt az elektromos üzemű teherautók. Erről még nincs döntés, de ebbe az irányba halad az EU közlekedési politikája.
Nagy Csaba
