A hűtősöknél, miként a fuvarozás többi területén is a legnagyobb probléma a fuvardíj. A magas járműfenntartási költség alacsony fuvardíjjal párosul, így nemhogy meggazdagodni, de éppen csak megélni lehet a hűtőzésből. Igaz, soron kívül átmehetnek a határon és a hétvégi kamionstop sem érvényes rájuk, de cserébe rengeteg élelmiszerbiztonsági szabály betartását várják tőlük.
Szinte dupla annyiba kerül az autó fenntartása
Telepóczki Pál egyéni vállalkozó saját hűtős IFÁ-val kezdte a tejszállítást 23 éve. Azóta volt már 13 kocsija is, de a sofőrhiány miatt ma csak 7-tel dolgozik. Fagyott és friss árut szállít, kizárólag belföldön. Mint mondja, nem akar kockáztatni. Itthon, ha baj van, azt gyorsan és főleg olcsóbban tudja megoldani, mint külföldön.
Úgy látja, Budapest környékén sok munkát elvisznek a nagyobb cégek, a kisebbek sokszor csak alvállalkozóként rúghatnak labdába. Ő viszont nem panaszkodhat, mindennap van munkája. A régi ismeretségre alapozva 2-3 állandó cégre csökkentették a kapcsolataikat, ami már kellő biztonságot ad.
Rengeteg követelmény van
A hűtőzésnél sok követelményt kell betartani. A hűtési lánc nem szakadhat meg, a megbízó HACCP kézikönyve szerint előírásokat be kell tartani. Ilyenek az árukezelésre, a hőmérsékletmérésre, a mosatásokra, fertőtlenítésekre vagy a dokumentumkezelésre vonatkozó előírások. Sok vele a papírmunka is. – Azoknál a cégeknél, ahol dolgozom, ott a kötelező auditok miatt évente 3-4 ellenőrzésre lehet számítani. Ezek lehetnek szúrópróbaszerűek az utakon, illetve alaposabbak a felrakó helyen – meséli Telepóczki Pál.
Ezek a leggyakoribb hibák a Nébih szerint
Az élelmiszerszállítást végző vállalkozásokat a Nébih is ellenőrzi. A 852/2004/EK rendeletben meghatározott higiéniai követelmények betartását ellenőrzik, többek között:
– a jármű alkalmasságát: tisztítható, szükség esetén fertőtleníthető felületek megléte
– a jármű higiéniáját: raktér tisztaságát
– a szállított áru jellegének megfelelő körülmények biztosítását: élelmiszerek védelme szennyeződésektől, az eltérő higiéniai megítélésű élelmiszerek elválasztását egymástól.
– a hűtést igénylő termékeknél a gyártó által előírt hőmérsékleti tartomány biztosítását
– a szállított élelmiszerek nyomonkövethetőségét biztosító dokumentumok meglétét és tartalmát. Ennek keretében megnézik, hogy megfeleltethetőek-e az áruval az árukísérő okmányok (számla, szállítólevél, CMR, kereskedelmi okmány).
A hűtött szállítmányoknál a leggyakoribb probléma, hogy hiányos a dokumentáció –tudtuk meg a Nébihtől. A szállítmányt minden esetben számla vagy szállítólevél kell, hogy kísérje. Ezeknek tartalmazni kell a termék egyértelmű azonosításához szükséges adatokat, legalább a termék pontos nevét, kiszerelési egységét, mennyiségét, tételazonosító számát vagy lejárati idejét. Ilyen kísérő dokumentumot még a saját áru szállítások során is a fuvarokmányok között kell tartani.
A másik gyakori hiányosság, hogy nincs megfelelően regisztrálva a raktérhőmérséklet. Az élelmiszer gyártója minden szállított termékre megadja azt a hőmérsékletet, amivel fenntartható a hűtési lánc. Ellenőrzés alkalmával a Nébih munkatársai sokszor azt tapasztalják, hogy a hűtőkocsiban megfelelő ugyan a hőmérséklet, de ez nincs a szállítás teljes ideje alatt dokumentálva. Célszerű olyan berendezéseket beépíteni a hűtőkocsiba, amik folyamatosan regisztrálják a hőmérsékleti értékek változását. Ezekkel szállítás közben ellenőrizni lehet a hőmérsékletváltozásokat, és bizonyítható a hűtési lánc fenntartása.
Előfordulhat, hogy a szállítás során a rakodótér hőmérséklete nem felelt meg az előírtnak. Ekkor annak eldöntése érdekében, hogy a hűtési lánc megszakadt-e, a rakodótér mellett a termékek hőmérsékletét is ellenőrizni kell infra- és/vagy maghőmérővel, majd a mért értékeket dokumentálni kell.
A fuvardíj nem követi a költségeket
A hűtőfuvarozással foglalkozók azt mondják: a hűtőzésből éppen meg lehet élni, de meggazdagodni semmiképp. A hűtős autóra ugyanis jóval többet kell költeni, mint egy ponyvásra vagy platósra. – Egy fagyasztós hűtőnek a fenntartása horribilis összeg, szinte két normál autó költségének felel meg – mondja Telepóczki Pál. A hűtők is dízelmotorral működnek, és a klímavédelmi előírások miatt további költségekkel kell számolni. Ezek a költségek jelenleg nem érvényesíthetőek a fuvardíjban. Igaz, az árak a szakma más területein is elszálltak, amit a fuvardíjban sehol sem tudnak érvényesíteni. Ha viszont nincs elég bevétel, akkor nem lehet megfizetni a jó sofőrt, aki aztán elmegy, és nehéz helyette újat találni.
Ezzel Major Ferenc, az Alpok Frigo Sped Kft. tulajdonosa is egyetért. Mint mondja, a fuvarozásban semmit sem fizetnek meg igazán, a költségek növekedését nem lehet 100%-ban érvényesíteni.
Ő 32 évvel ezelőtt az öccsével és egy stuttgarti barátjával közösen alapította első cégét. Kezdetben 4-5 kocsija volt, 13-14 sofőrrel. Aztán jöttek a pofonok, cégbezárás 22 milliós veszteséggel, elindultak a lassú leépülés felé. 60 évesen kellett visszaülnie a sofőrülésbe. Most 76 éves, és egyedül viszi a fuvarokat. Kifelé mélyhűtött áru, bécsi, esetleg müncheni lerakóval. Innen tovább az import felrakójára a szokásos sajtért, amit hazahoz. Mint mondja, olyan kiszámíthatóan jár, mint a BKV. Megvannak a bejáratott pihenőhelyei, a leggazdaságosabb útvonalai. Nyáron a mélyhűtött áru helyett néha belép a paprikafuvar. De ma már nem szenvedélyből dolgozik. Ha az anyagiak miatt nem lenne muszáj, nem csinálná.
– Itt nem kell rolóponyvát húzogatni meg spaniferizni. Az én koromban ez már nem is menne. De nehézség mindig van – mondja félig viccesen Major úr. Állítja, a higiéniai követelmények betartása nem nagy gond, ha a kocsi jól fel van készítve. A csomagolt, fóliázott mélyhűtött áruknál annyi a dolga, hogy a lerakodás után portalanít, vagy kirakodás után lehúzza a kondenzvizet. Őt a hosszú évek alatt csupán egyszer ellenőrizték. Egyszer kifelé a magyar határon megmérték a raktér hőmérsékletét. Akkor sem volt baj.
Őri András
