Elfogadta a Parlament a 2022-es adóváltozásokról szóló törvényt. Egyszerűsödik és kedvezőbb lesz az átalányadózás. A szociális hozzájárulási adó alacsonyabb lesz. Megszűnik a külön szakképzési hozzájárulás, ennek összege is a szocho része lesz. Így végső soron 2 százalékkal lesznek alacsonyabbak a közterhek.
Az adóváltozásokról szóló törvény több mint 300 oldalon sorolja a jövőre életbe lépő módosításokat, ám ezek többsége csak kisebb technikai változtatás, esetleg keveseket érintő könnyítés. Egy ilyen nehezen magyarázható indokkal született módosítás például, hogy az újonnan létrehozott felsőoktatási alapítványok támogatói a nyújtott anyagi támogatás háromszorosát írhatják le az adóalapjukból.
Csökken a szocho, nem lesz külön szakképzési hozzájárulás
Az adózók többsége számára a legfontosabb változás, hogy a munkabérre rakódó terhek 2 százalékkal csökkennek. Ennek két forrása van:
– fél százalékkal csökken a szociális hozzájárulási adó, azaz 15,5 helyett 15 százalékot kell majd fizetni és
– megszűnik a szakképzési hozzájárulás, pontosabban beépül a szociális hozzájárulási adóba.
A szakképzési hozzájárulást tehát nem kell külön fizetni és bevallani, mert beolvad a szociális hozzájárulási adóba. A szakképzési hozzájárulást eddig érintő kedvezményeket pedig a szociális hozzájárulási adóból lehet majd érvényesíteni. Így a fél százalék szocho és a másfél százalék szakképzési összesen két százaléknyi csökkentést hoz a közterhekben.
Egyszerűsödik az egyéni vállalkozók átalányadója
Az átalányadózás bevételi határát fix összeg helyett mostantól az éves minimálbérhez kötik (jelenleg 15 millió forintos bevételig választható). Így a bevételi értékhatár minden évben változni fog, az éves minimálbér tízszereséig lesz választható az átalányadó (kiskereskedelmi tevékenység esetén ötvenszereséig). A minimálbér idén 167.400 forint, azaz az új szabályok szerint idén 20.088.000 forint bevételig lenne választható az átalányadózás (a kereskedők számára pedig 100 milliót is meghaladó bevételig).
Egyszerűsödik az átalányadózók költséghányadának a számítása is. Évekkel ezelőtt a vállalkozók többsége 40 százalékos költséghányadot alkalmazhatott, néhány szakma képviselője pedig 80 vagy 90 százalékot (pl. kereskedők). Aztán ez egyre bonyolultabbá vált. A 40 százalékos általános költséghányad mellett ma lehet 25, 75, 80, 83, 87, 90, 91, 93 százalékos költséghányadot is alkalmazni, egyre bonyolultabb feltételek alapján. Ezt egyszerűsítik.
Az általános költséghányad marad 40%. Aki az adóév egészében kiskereskedelmi tevékenységet folytatott, vagy mezőgazdasági őstermelő, az a 90%-os költséghányadot alkalmazza. Aki pedig a törvényben felsorolt tevékenységek valamelyikét végzi, az a 80%-os költséghányad szerint adózik majd. A 80%-os kulcs alá tartozik többek közt a vendéglátás, 1
Fontos, ma is létező szabály, hogy ha az egyéni vállalkozó tevékenysége év közben megváltozik, és attól kezdve nem lesz jogosult a kedvezőbb költséghányadra, akkor ezt év elejétől visszamenőleg így kell már alkalmazni. Ez nagyon fontos szempont a vállalkozások év közben végzett átalakításához! Ha például valaki novemberben felhagy a vendéglátással, és más profilt választ, akkor év elejétől visszamenőleg át kell számolnia az adózását, a 80%-os költséghányadról áttérve a 40% alkalmazására. Erre figyeljünk, mert egy ilyen váltás igen sokba kerülhet!
Nagyjából egymillió forintig adómentes lesz az átalányadózók bevétele
Adómentes lesz az átalányadózók bevételének egy része: az éves minimálbér feléig, azaz ma nagyjából egymillió forintig nem kell adózni a bevételek után.
Az adóköteles határ eléréséig adóelőleget sem kell fizetni. Azaz az átalányadózó egészen addig nem fizet adóelőleget, amíg év elejétől számolva az adóelőleg alapja az éves minimálbér felét el nem éri. Amint a szerzett bevétel meghaladja ezt az összeget, akkor már kell havi adóelőleget fizetni, de csak a minimálbér felét meghaladó adóalap után. Ez a szabály eddig is létezett, de csak az átalányadózó őstermelők számolhatták így az adóelőleget.
Az adómentes bevételrész bevezetése azzal is jár, hogy változik az átalányadózók járulékfizetése. A járulékfizetés alapja a megszerzett bevétel, de legalább a minimálbér havonta. A megszerzett bevétel számításánál viszont nem kell figyelembe venni a jövedelemnek az adómentes részét.
Nézzünk erre egy példát! Egy átalányadózó vendéglátó vállalkozó havi egymillió forint bevételt ér el. A 80%-os kulcs alkalmazásával ebből 200 ezer forint a havi jövedelme. Idén a minimálbér 167.400 forint, az éves minimálbér fele tehát 1.004.400 forint. Havi egymilliós bevétel mellett tehát vállalkozónk az első 5 hónapban egyáltalán nem fizet adót, jövedelme csak a hatodik hónapra haladja meg az adófizetési határ összegét. Társadalombiztosítási járulékot viszont minden hónapban legalább a minimálbér alapján fizetnie kell.
Szigorodik a székhelyszolgáltatók felügyelete
A székhelyszolgáltatásra sokan csak afféle cégtemetőként gondolnak – ide jegyzik be azokat a cégeket, amelyeknek egy idő után teljesen elérhetetlenné válnak a tulajdonosai. Pedig nem ez a jellemző: székhelyszolgáltatásra egy vállalkozásnak jellemzően akkor van szüksége, ha nincs saját telephelye, bérelt irodája, a vállalkozó pedig nem akarja a céget saját lakásába bejegyeztetni.
Sajnos, a hatóságok is főleg a cégtemetős megoldásokat látják, így évek óta egyre szigorúbb feltételeknek kell megfelelniük a szolgáltatóknak. Tavaly írták elő, hogy a székhelyszolgáltatóknak nyilvántartásba kell vetetniük magukat, miután teljesítik ennek az elég szigorú feltételeit. Jövőre pedig már csak olyan szolgáltatók működését engedélyezik, amik szerepelnek ebben a névjegyzékben.
Ennek következményei lehetnek a szolgáltatást igénybe vevő vállalkozásokra is: amikor valaki székhelyszolgáltatóval akar szerződni, akkor a NAV előbb meg fogja vizsgálni, hogy a szolgáltató szerepel-e a névjegyzékben, és bejelentette-e a szolgáltatása elindítását. Ha nem, akkor a NAV felhívja a bejelentkező vállalkozás figyelmét, hogy 15 napon belül keressen másik székhelyet a vállalkozásának. Végső soron az adószáma törlésére is sor kerülhet.
Forrás: 2021. évi LXIX tv.
Nagy Csaba
