A sikeres fuvarozók szakmai lapja

Ügyfélszolgálat: +36/20-42-300-42
E-mail: info@ujmedia.eu

Hamarosan lejár a végső határidő – minden kft. törzstőkéjét március 15-éig legalább 3 millió forintra fel kell emelni. További haladékra nem érdemes számítani. Az a cégvezető, aki az emelést elmulasztja, akár saját magánvagyonát is veszélyezteti.

Az új Polgári Törvénykönyv 2014-es hatályba lépése írta elő a társaságok kötelező tőkeemelését a 2016-os határidőig. Mostanáig egy kft. jogszerűen működhet a korábban kötelezően előírt, 500 ezer forintos törzstőkével. Márciustól azonban a minimum 3 millió forint lesz.

Be is kell fizetni a pénzt, vagy csak döntést hozni róla?

Ha a társaságnak, vagy a tulajdonosnak nincs elég pénze most a tőkeemelés megvalósítására, akkor sincs veszve minden. A határidő nem a pénz befizetését írja elő, hanem a társasági szerződés módosítását, a tőke felemelését. A cég közgyűlésének döntést kell hoznia a tőkeemelésről, s azt be kell vezetni a társasági szerződésbe. A befizetésre a tagok akár egy évnél hosszabb határidőt is kaphatnak. Egy a lényeges elvárás: amíg a megemelt tőkét nem fizetik be, addig a társaság nem fizethet a tulajdonosoknak osztalékot. Ez főleg azokat a kft-tulajdonosokat hozhatja nehéz helyzetbe, akik saját cégükből a jövedelmüket nem havi fizetésként, hanem a kedvezőbb adózás miatt osztalékként veszik ki.

Hogyan lehet a tőkét felemelni?

A tőkeemelésnek több elfogadható módja is van. A legegyszerűbb, ha magának a társaságnak van annyi pénze, hogy abból meg tudják emelni a tőkét. Erre akkor van lehetőség, ha eredménytartalékban van a szükséges összeg (ez az előző évi nyereségnek az a része, amit nem fizettek ki osztalékként).

Ha a cégben a korábbi évek nyereségéből nincs elég pénz, akkor a tagok további befizetésével, vagy apporttal lehet a tőkét felemelni.

Mit kockáztat, aki nem emeli fel a törzstőkét?

A törzstőke hiánya azt jelenti, hogy a cég nem jogszerűen működik. A cégbíróság ezért felelősségre vonhatja. Kiszabhat rá pénzbírságot, vagy megindíthatja a törvényességi felügyeleti eljárást is. Ennek vége akár a társaság kényszertörlése is lehet.

A törvényességi felügyeleti eljárás például akkor is megindítható, ha a cég társasági szerződése törvénysértő. Márpedig az lesz, ha nem módosítják a szerződésben rögzített törzstőkét 500 ezerről 3 millió forintra.

A felügyeleti eljárás megindítása a cégbíróságnak a legfontosabb eszköze arra, hogy egy-egy cég működésének a törvényességét kikényszerítse. Előbb csak felszólítja a céget, hogy állítsák helyre a törvényes működést. Ha ez 30 napon belül nem történik meg, akkor már bírságot is kiszabnak. Ennek összege pedig jóval nagyobb is lehet, mint a kötelező tőkeemelés mértéke. Ha például megállapítható, hogy a törvénytelen működés a vezető tisztségviselő (ügyvezető) hibájából következett be, akkor ő 100 ezer és 10 millió (!) forint közötti bírsággal is sújtható. A 100 ezer forint a minimális büntetés ebben az esetben. A pénzbírságot ráadásul többször, ismételten is alkalmazhatják.

A cég vezetője tehát nagyon is érdekelt lehet abban, hogy a társaság teljesítse a kötelező tőkeemelést. A várhatóan elég sok mulasztó társaság miatt persze nem valószínű, hogy a március 15-i határidő után másnap a cégbíróság már írja is a felszólító leveleket. De egészen biztos, hogy figyelemmel fogják kísérni a kötelező tőkeemelések megtörténtét, s előbb-utóbb utolérik a mulasztó cégeket.