Amikor egy munkáltató nem tud munkát biztosítani dolgozójának, akkor ezt az időszakot állásidőként kell kifizetnie. De kell-e állásidőt fizetni a munkidőkeretben foglalkoztatott sofőrnek, ha nem tudjuk fuvarba küldeni?
Probléma:
Kedden indultam volna háztartási gépekkel Sopronba, de volt valami gikszer, ami miatt ez a szállítás elmaradt. Azon a héten már nem is dolgoztam, nem tudott a főnök másik munkát adni. Az a baj, hogy a béremet se akarja kifizetni, mert szerinte ez nem számít állásidőnek. Vajon tényleg igaza van? Megteheti, hogy egész hétre nem ad munkát, hogy így spóroljon a fizetéseken?
Állásidőről kétféle értelemben beszélhetünk. A fuvarozásban az állásidő az, amikor az autó készen áll az áru felvételére, de a rakodás vagy a papírok nincsenek kész időben. Az alkalmazottaknak meg az az állásidő, amikor nincs munka, feleslegesen mennek be a munkahelyükre, vagy éppen be sem kell battyogniuk, mert nem tudnak nekik feladatot adni. Az állásidő alatt a munkáltató nem tesz eleget foglalkoztatási kötelezettségének. Az ilyen időszakra a dolgozókat általában az alapfizetésük illeti meg, hacsak nem valami elkerülhetetlen, elháríthatatlan külső ok miatt nem tudtak dolgozni.
Ezt az elháríthatatlan külső okot azonban csak nagyon szűken értelmezhetjük. Az nem elháríthatatlan ok, hogy a megbízó lemond egy szállítmányt. Ez üzletszervezési probléma, amit talán el is lehetett volna kerülni. Ez a kockázat része a normál üzleti működésnek. Hasonló helyzet, ha például elromlik az autó, és azért nem tud a sofőr elindulni az aznapra tervezett útra. Ez sem elháríthatatlan ok, hiszen lehet, hogy a megfelelő karbantartással, átvizsgálásokkal elkerülhető lett volna a váratlan helyzet. Elháríthatatlan oknak csak azt nevezhetjük, amit semmilyen szervezéssel, előrelátással nem lehetett volna kivédeni. Hirtelen fellépő veszélyhelyzet, elemi kár kerülhet ebbe a kategóriába.
Kell-e fizetni, ha nincs munka? Állásidő munkaidőkeretben
A sofőrök többségét munkaidőkeretben foglalkoztatják – ezt írja elő alkalmazandónak a közlekedési törvény. Márpedig a munkaidőkeretben a hagyományos módon nem értelmezhető az állásidő. Ha a sofőr ezen a héten nem tudja letölteni a szükséges óraszámát, majd pótolja a következőn, a munkaidőkeret végéig.
A munkaidőkeretnek pont az a lényege, hogy nem egyenként számolunk el az egyes napok letöltött munkaidejével, hanem egy hosszabb időszak összes munkaóráját számoljuk egybe. Például ha valaki 3 hónapos munkaidőkeretben dolgozik, akkor a három hónap alatt 520-530 órát kell összesen ledolgoznia. (A pontos óraszám a naptártól függ, hogy hány munkanap van az adott időszakban.) Tehát mindegy, hogy ezen a héten mennyit dolgozik a sofőr, mert csak az a lényeg, hogy valamikor a három hónap alatt meglegyen az óraszáma. Ha most nincs munka, majd lesz a jövő héten.
Mikor jár állásidő a sofőrnek?
Például berendeljük egy munkára a gépjárművezetőnket, ami elmarad, mert a megbízó visszamondja a szállítmányt. Az idő már rövid, így nem tudjuk másik fuvarra irányítani az emberünket. Ez még a munkaidőkeretet figyelembe véve is problémás. A törvény szerint ugyanis a beosztást legalább 12 órával előre oda kell adni a sofőrnek. Ha belül vagyunk a 12 órán, akkor az első munkanapra már nem tudjuk a beosztását módosítani. Erre a napra állásidőt kell neki fizetni, hiszen a beosztása ellenére nem tudott dolgozni. A többi nap beosztását szabadon átírhatjuk, azzal munkaidőkeretben már nincs probléma.
Az ilyen helyzeteken túl munkaidőkeretben csak akkor juthat szerephez az állásidő, a munkaidőkeret végéig nem osztjuk be sofőrünket a keret összes óraszámában. Ilyenkor a be nem osztott órákra alapbért vagyis állásidőt fizetünk, mivel munkáltatóként nem tettünk eleget a foglalkoztatási kötelezettségünknek.
Akkor is ki kell fizetnünk az állásidőt, ha az illető munkaviszonya úgy szűnik meg, hogy nem töltötte ki a munkaidőkerethez időarányosan szükséges órákat. Ilyenkor az állásidőre járó szabályok szerint kell a hiányzó időre az alapbérét kifizetni. Ez sem igaz minden felmondásnál, csak az alábbi esetekben:
- ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnik
- lejár a határozott idejű munkaszerződés
- azonnali hatályú felmondás esetén
- ha a felmondás oka a munkáltató működésével összefüggő ok (pl. rosszabbul megy az üzlet, kevesebb sofőrre van szükség).
Mennyit kell fizetni az állásidőre?
Az állásidőre az alapbéren felül a bérpótlékok is járnak a dolgozónak, ha a beosztás szerint munkaidejében egyébként ez megillette volna. Ha tehát sofőrünket éjszakai munkára hívtuk be, de a fuvar meghiúsul, akkor az éjszakai pótlékot is ki kell fizetni az állásidő díjazásakor. Napidíjjal azonban az állásidőre nem számolhatnak a sofőrök.
Kap-e bért a sofőr a rakodási állásidőre?
A rakodási késedelem ideje a fuvarozó vállalkozó számára állásidőt jelent, amire külön díjat igényelhet a megbízójától. De a várakozó sofőr számára ez az időszak nem állásidő. A munka törvénykönyve szerinti állásidőről csak akkor beszélhetünk, ha a munkaadó nem tudja teljesíteni a kötelezettségét, nem tud munkát adni. Ebben az esetben viszont lenne feladata a sofőrnek, csak a másik fél késlekedése miatt nem tudja azt elkezdeni. Ezt az időt a sofőrök számára rendelkezésre állási időnek kell elszámolnunk. Tipikusan ilyen idő a rakodás, a határátkelőn való várakozás vagy a négykezes járaton nem vezetéssel töltött idő (az első 45 perc kivételével, ami pihenő lehet). A fuvarozó állásideje alatt tehát a sofőr rendelkezésre állási idejét fizetjük. Ez nem az alapbért jelenti, hanem a távolléti díjat, amibe szintén az alapbér, továbbá az elmúlt hat hónapban kapott bérpótlékok átlaga tartozik bele.
Nagy Csaba
