Jogtalan bírságok árnyékában: a TSM kapuk rejtett veszélyei

Olvasónk egyik sofőrje közelebbi, és nem épp előnyös kapcsolatba került egy TSM kapuval. Nyerges félpótkocsival vitt árut dupla rakszinten. A legmodernebb eszközökkel dolgozik. A kamion saját mérleggel is rendelkezik, úgyhogy még indulás előtt az utolsó grammokat is számításba vette. Minden stimmelt. Az össztömege 19000 kilogramm volt. A TSM kapu 18900 kilogrammot mért, és itt nem ez a kis eltérés a lényeg, mert így is-úgy is belefért. Hanem az a tény a figyelemre méltó, hogy a TSM kapu mért, a cég mégis kézhez kapta a nem is csekély bírságot, mert a rendszer egy aprócska manőver miatt elkerülést érzékelt. Most akkor hogy is van ez?

 

A probléma régi, a megoldás részleges

A TSM kapuk működésével kapcsolatban már a kezdetektől rengeteg panasz érkezett, mi is sok olyan esetet mutattunk be, ahol finoman szólva is megkérdőjelezhető volt a mérési eredmény. A panaszok évekig süket fülekre találtak, ám 2024-ben végre hozzányúltak a rendszerhez. Megemelték a tűréshatárt, és a mérőberendezéseket is többszörösen ellenőrzik és újrakalibrálják. Emiatt hosszabb időre le is állt a rendszer, s csak fokozatosan kapcsolják vissza a kapukat. Még most sem működik az összes, csak azok, amik már sokszorosan ellenőrizve lettek.

A bírságolási eljárás is változott: most minden automatikusan rögzített szabálysértést két szakember vizsgál meg, s csak akkor bírságolnak, ha mindketten bizonyítottnak találják az esetet. A Nit Hungary jogásza, Dr. Szűcs Tamás szerint ennek köszönhetően csökkent a téves bírságolások száma. 

Minden centiméter számít

Már a kapuk újraindításakor is hangsúlyozták, hogy szigorúan fogják büntetni a mérés elkerülését, amit kamerák segítségével szűr ki a rendszer. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 27/K. §-a kimondja, hogy tilos a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer által végzett mérés eredményét befolyásolni, beleértve például a mérőberendezés megkerülését is, ezért a kormányrendelet értelmében 300.000 forintos közigazgatási bírság szabható ki. 

A jogalkotói szándék érthető, ám a gyakorlatban számos problémát vet fel. – A TSM rendszer ugyanis azt is a mérés kikerülésnek érzékelheti, ha az autó nem pontosan a forgalmi sáv közepén halad át a mérési pontnál, hanem például az egyik kereke a felezővonalon fut. A kapuk alatt készített kamerafelvételek csak egy rövid szakaszt mutatnak, így gyakran nem derül ki belőlük az, hogy miért kellett behúzódni. Például nem látható, hogy egy távolabbi akadály, útjavítás vagy forgalmi helyzet miatt kellett elmozdulni a sáv közepéről. Az éjszakai felvételeknél pedig különösen nehéz a szituációt pontosan megítélni – magyarázza Dr. Szűcs Tamás.

Jelzés nincs, büntetés van

A Nit Hungary jogásza szerint az is baj, hogy a TSM kapuk előtt és alatt nincsenek egyértelmű, kötelező érvényű jelzések. Bár a kapuk előtt már elhelyeztek figyelmeztető táblákat, ezek csak tájékoztatnak az ellenőrzésről, de nem köteleznek a sáv közepén történő áthaladásra. Az adott szakaszokon sokszor nincs záróvonal vagy előzést tiltó jelzés, ami egyértelműen előírná a  pontos haladási útvonalat. A rendszer pedig gyakran akkor is megkerülést jelez, ha a jármű valójában nem tért le a kijelölt sávjáról.

Egy vészfékezés mindent tönkretehet

Olvasónk sofőrje például vészfék asszisztenciás autóval érkezett a TSM kapuhoz. A vészfék asszisztencia a jelző táblára beriasztott, a rendszer ütközésveszélyesnek érzékelte a helyzetet, jelesül a mérést jelző táblát. A sofőrnek egyetlen esélye maradt: kitenni az irányjelzőt, és minimális manőverezést végrehajtani. Ha ezt nem tette volna meg, akkor blokkoló féket ad a jármű. A satufék pedig sem a rakománynak, sem az autónak nem tett volna túl jót. Igen ám, de a minimális manőver miatt a jármű közel került a vonalhoz. 

A bírság pedig megérkezett. A fényképek nagyon csalósak, mert úgy néz ki, mintha túllógna a sávon, de egyébként nem lógott túl. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy a TSM kapu szépen bemérte, lemérte a paramétereit, azaz nem történt kikerülés. Azt pedig semmilyen jogszabály nem írja elő, hogy kizárólag a sáv középső részén kell haladni. A satuféket viszont el kell kerülni, mert életveszélyes helyzetet teremthetne.

Mit lehet tenni?

Alapesetben két út áll előttünk ilyen esetben. A kimentés, ami akkor érvényesíthető, ha a járművet bérbe adtuk, valaki illetéktelenül használta, vagy a cég mossa kezeit, és a járművezetőre terhelné a büntetést. Ez nyilván nem lenne korrekt egy ilyen esetben, amiről olvasónk is beszámolt. Marad a bizonyítási eljárás. Olvasónk azt mondja, ha kell, a bíróságig megy.

– Jelenleg nincs olyan precedens értékű bírósági döntés, ami irányt mutatna a jogszabályok értelmezésében, különösen a „kikerülés” fogalmát illetően. Amíg nem születik egyértelműbb jogi szabályozás vagy bírósági ítélet, az tűnik a legbiztonságosabb megoldásnak, ha a járművezetőinket arra utasítjuk, hogy a TSM kapuk alatt a sáv közepén haladjanak át. Ezáltal minimalizálható a szabálysértési bírságok kockázata – emeli ki Dr. Szűcs Tamás.

Horváth Nikoletta

A Fuvarlevél szerkesztősége azzal foglalkozik, hogy újságai, szakkönyvei és honlapja segítségével támogassa a szállítmányozó vállalkozások működését. Újságcikkeiben, szakmai írásaiban könnyen érthetővé teszi a magyar jogszabályi előírásokat, bemutatja az új technológiákat és megadja a választ az összes olyan kérdésre, amivel olvasói hozzá fordulnak.

Ügyfélszolgálatunk segítségével előfizetőink gyors és pontos szakmai választ kaphatnak felmerült kérdéseikre.

Hirdetés

Hirdetés megrendelése:
Telefon: 30/628-9945
E-mail: hirdetes@ujmedia.eu