Egy nappal karácsony előtt, december 23-án jelentek meg a Magyar Közlönyben a járványhelyzettel összefüggő új gazdasági intézkedések. Június 30-ig mindenki élhet a moratóruimmal, azaz nem kell törleszteni a hiteleket, az iparűzési adónak pedig csak a felét kell fizetni az idén.
Törlesztési moratórium
Az alapszabály, hogy 2021-ben korlátozás nélkül mindenkinek, magánszemélynek és vállalkozásnak is jár a törlesztési moratórium június 30-ig. Ezzel érvénytelenítette a kormány korábbi döntését, mely a moratórium meghosszabbítását magánszemélyek esetén néhány szűrőfeltételhez, cégek esetén pedig a gazdasági helyzetükhöz kötötte. A bankok már régóta dolgoztak azon, hogy megfeleljenek az új előírásoknak: sorban nyilatkozatokat kértek ügyfeleiktől, hogy jogosultak-e a meghosszabbított kedvezményre és akarnak-e élni a moratórium lehetőségével. Most mindez feleslegessé vált, a törlesztés felfüggesztése egységesen mindenkinek jár.
Egy újdonság került be a rendeletszövegbe. Aki a 2020-as moratórium ideje alatt folytatta a hitel törlesztését, annak külön jeleznie kell a bankjánál, ha most élni kíván a moratórium lehetőségével. Korábban ez nem így volt: a bankoknak a legkisebb fizetési elmaradást is a moratóriumba való belépésnek kellett tekinteniük. 2021-re tehát annak kell külön nyilatkoznia
– aki 2020-ban törlesztett és most élne a törlesztési szünettel, és
– azt is külön kell jelezni a banknak, ha valaki továbbra is törleszteni akar.
A moratórium a vállalkozások hiteleire is vonatkozik. A korábban érvényes rendelet úgy szólt, hogy csak a gazdaságilag nehéz helyzetbe kerülő vállalkozások kapnak felmentést a hiteltörlesztés alól. Ennek szempontjait egy kormányrendeletnek kellett volna pontosítania. Ez nem jött létre, helyette inkább megadták mindenkinek a moratórium lehetőségét.
Iparűzési adó megfelezése
A kormányfő által bejelentett intézkedések közül a legvitatottabb az iparűzési adó megfelezése volt. Kritikusai szerint ez az intézkedés a vállalkozások számára nem hoz észrevehető könnyebbséget, miközben az önkormányzatokat megfosztja utolsó szabadon elkölthető bevételük nagy részétől.
A kormányfő a kisvállalkozások és az egyéni vállalkozók adójának csökkentéséről beszélt. Az intézkedés szerint 2021-ben azok a vállalkozások kerülnek a kedvezményezett körbe, amelyeknek éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 4 milliárd forint (ez lefedi a teljes kkv-kört, azaz a középvállalkozások is beletartoznak). Számukra az iparűzési adó 1% lehet azokon a településeken, ahol az önkormányzat által megállapított adómérték több mint 1% (a legtöbb helyen 2%).
A 2021-es előlegfizetés során az önkormányzati adórendeletben megállapított iparűzési adó 50%-át kell befizetni, a másik felét külön határozat nélkül elengedik. Ehhez minden érintett vállalkozásnak február 25-ig be kell adnia egy nyilatkozatot arról, hogy mikro- kis és középvállalkozásnak minősül, s a támogatást jogosult igénybe venni. Ez a nyilatkozat kizárólag elektronikus úton, a NAV rendszerén keresztül nyújtható be.
—————————————————————————————————————————————————————-
További változások az iparűzési adóban
Az adófizetést kevésbé érinti, annak lebonyolítását viszont meghatározza, hogy az iparűzési adó ügyintézését kivették az önkormányzatok kezéből (csakúgy, mint 2021-től a gépjárműadót). A helyi önkormányzati adóirodák helyett a NAV-hoz kell benyújtani elektronikus úton a bevallást. Ez azért fontos, mert korábban ahány önkormányzat volt, annyiféle ügyintézést kellett az iparűzési adóval kapcsolatban megismerni. Az iparűzési adó bevallása volt a legutolsó nyomtatvány, amit papíron kellett kitölteni. Ennek és a helyi különbségeknek is tehát vége, egységesen a NAV elektronikus nyomtatványát kell használni (2020-ról a 20HIPA jelű nyomtatványt).
A NAV elektronikus felületén, az eBEV portálon külön találjuk meg az iparűzési adóhoz kapcsolódó információkat egy új, HIPA nevű menüpontban.
Ha egy vállalkozás több önkormányzat területén végez tevékenységet, akkor az adó alapját meg kell osztania az érintett települések között. Mindeddig valamennyi érintett településen külön adóbevallást kellett benyújtani. Ez is egyszerűsödik azzal, hogy nem az önkormányzathoz adjuk be a bevallást, hanem a NAV-hoz, a NAV egységes nyomtatványát használva. Így a telephelyenként külön-külön bevallások helyett egyetlen nyomtatványt kell csak kitölteni és elküldeni.
Megszüntették a feltöltési kötelezettséget is. Bár az adóbevallást tavasszal kellett csak benyújtani, egyes esetekben a társasági adóhoz hasonlóan az adott évre számított iparűzési adót is december 20-ig be kellett fizetni. Ez volt a feltöltési kötelezettség, ami a 100 millió forintnál nagyobb bevételt elérő vállalkozásokra vonatkozott. Az adót a várható adófizetési kötelezettség 90 százalékáig kellett feltölteni. Amellett, hogy a szükségesnél hónapokkal korábban kellett befizetni az éves adó legnagyobb részét, ez amúgy is problémás kötelezettség volt, hiszen decemberben senkinek nincsenek birtokában a pontos számok az üzleti évről. Az érintett cégek csak becslésekkel tudták meghatározni a várható éves adójukat. Miközben a pontosság elvárás volt, hiszen bírság járt azért, ha a feltöltés nem érte a ténylegesen fizetendő adónak a 90 százalékát. Ezt a feltöltési kényszert eltörölték, 2020 decemberében már nem kellett feltölteni az adót.
—————————————————————————————————————————————————————-
Nagy Csaba
