Három hónap múlva hatályba lépnek a kisadózás rendszerét átalakító törvénymódosítások. Az érintett vállalkozók azonban mindeddig semmi segítséget nem kaptak a vállalkozásuk átalakításával kapcsolatban. A kormány egyelőre nem mutat hajlandóságot a párbeszédre, még a nyári törvénymódosítás bizonytalan pontjait sem igyekeznek tisztázni. Közben százezer vállalkozónak kellene év végéig eldöntenie, hogy milyen megoldást válasszon jövőre.
Egy főállású kisadózó vállalkozó ma havi 50 ezer forint adót fizet, s ezzel letudja kötelezettségei nagy részét. Ezen kívül a többséget csak az iparűzési adó terheli. Egy katás vállalkozó ennyi adó mellett akár évi 12 millió forintot is kereshet, azaz havi egymilliót. Ha jövőre a megváltozott törvényi feltételek miatt kilép a kisadózásból, akkor a havi egymilliós bevételére csaknem 400 ezer forint adót és járulékot kell fizetnie. A havi 5 százalék helyett ez 40 százalékos adóteher, azaz nyolcszoros növekedés lesz.
Aki fele ennyi bevételt ér el, az ma kisadózóként a bevétele 10 százalékát költi adóra. Áttérve az általános szabályok alá, a havi 500 ezer forint bevételét majdnem 200 ezer forint adó és járulék terheli, azaz szintén 40 százalék közelében járunk. Nem csoda, hogy a kisadózók valami fogódzót várnak ahhoz, hogy milyen adózási formát válasszanak, mi jelenthetne számukra elviselhető megoldást.
Egyesek szerint a katások megérdemlik a szigorítást, hiszen mindeddig aránytalanul alacsony terhet kellett vállalniuk. Csakhogy ez nem jelenti azt, hogy ők midannyian visszaéltek a katázás lehetőségével. Maga a kormány is egészen 2019 végéig a kisadózás választását népszerűsítette a legkisebb vállalkozók körében. Joggal érezhetik magukat becsapva mindazok, akik az állami népszerűsítésnek köszönhetően tértek át a katára, most pedig megbélyegzik őket visszaéléssel, és nyolcszorosára emelik az adóterhüket.
Összefoglalva az előzményeket: mi történt a kisadózással?
Nyáron a kormány úgy döntött, hogy a tömeges visszaélések megakadályozására megszigorítja a katázás feltételeit. A szigorítás a következő kisadózókat érinti:
– akik egy megbízótól egy éven belül 3 millió forintnál több bevételt szereznek
– akik több kisadózó vállalkozásban is érdekeltek (ez a „többes katázás“)
– akik kapcsolt vállalkozás számára állítanak ki számlát.
A változás alapján az egy kifizetőtől származó 3 millió forint feletti bevételt 40 százalékos adó fogja terhelni, amit a megbízónak kell kifizetnie. Ha a kisadózó külföldre ad ki 3 millió feletti összegben számlát, akkor ő maga fizeti a 40 százalékos adót. A többes katázást megtiltották, a kapcsolt vállalkozások közötti kifizetéseket pedig teljes egészében 40 százalékos adóval terhelik meg.
A szigorú változást azzal indokolták, hogy a 400 ezer kisadózó közül közel 150 ezren valójában nem is igazi vállalkozók, hanem bújtatott munkaviszony leplezésére használják a kisadózást. Ez a 150 ezres szám azonban egyetlen helyen fordul csak elő: Parragh László kamarai elnök megszólalásaiban. Ő kardoskodott a kisadózás szigorítása mellett, az ő érvelését és javaslatait vette át minden kritika nélkül a kormány. A 150 ezres nagyságrendű visszaélésre azóta sem született bizonyíték, a NAV sem igazolta az állítást. Nyár végére már a budapesti kamara vezetői is arról beszéltek, hogy kizárólag Parragh személyes véleménye alapján döntött a kormány a szigorításról, és indokolt lenne a szabályok újragondolása, az érintett vállalkozók megkérdezése.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara az országos kamarával ellentétben nem személyes vélemények, hanem 6 ezer kisadózó vállalkozó kérdőíves válaszai alapján dolgozta ki javaslatait. Tömegével érkeztek a válaszok, amelyek szerint a változások hátrányosan érintik a vállalkozásokat. Nem kényszervállalkozókról van szó, nem bújtatott munkavállalókról, hanem a szabályokat betartó, valódi vállalkozókról, akiknek a működését ellehetetleníti a sokszoros adóemelés.
A BKIK kérdőívére válaszoló vállalkozók nem utasítják el a szigorításokat. Csak annyit szeretnének, hogy ez ne fűnyíróként érkezzen, ne tekintsék őket eleve csalónak, és a szigorítások ne lehetetlenítsék el a vállalkozásukat. Ugyanakkor elfogadható lenne az ellenőrzések gyakoribbá tétele, az adó sávossá alakítása, mondjuk 5 vagy 6 millió forint éves bevétel felett 60-70 ezer forintra emelése vagy akár százalékossá tétele (pl. 6 millió forint bevétel felett 15 százalékos adó lehetne).
A kormány egyelőre válaszra sem méltatja a kamarai felvetéseket. A kisadózással kapcsolatos utolsó kommunikáció részükről a nyári törvényváltozás volt. Egyelőre a törvénymódosítás bizonytalanságaira sincs válasz. Pedig az érintett vállalkozóknak dönteniük kell, hogy januártól maradnak-e a katások vagy más adózási formára térjenek át. Egy biztos: a mai információk alapján bármit is választanak, az többszörös adóterhet fog jelenteni. Nem kicsivel több adóról beszélünk, hanem legalább négyszeres-nyolcszoros növekedésről. Ez felboríthatja a vállalkozás egész üzleti modelljét. Egyesek talán a megszűnést választják majd, mások pedig felhagynak a törvényes működéssel és a feketegazdaságot erősítik. Egyszerűen majd nem készítenek számlát, és zsebre teszik a bevételt. Ezzel elveszik a kisadózásnak az az előnye, hogy nem kellett trükközni, egyszerűbb szabályosan működve befizetni az adót, mint kiskapukat keresgélni.
Mit csináljanak a katások?
Most összefoglaljuk mindazokat az adózási módokat, melyeket a kisadózók választhatnak. Megnézzük az előnyöket és a hátrányokat, kiszámoljuk a fizetendő adókat. Előre szólunk: nincs jó megoldás, mindegyik alapján az eddigi kata többszörösét kell az államnak befizetnünk.
A példákban ugyanazokkal az összegekkel számolunk. Vállalkozásunk érjen el havi 500 ezer, azaz évi 6 millió forint bevételt. Költségként a bevétel 10 százalékát vesszük alapul. Ahol szükséges, ott vállalkozói kivétként havi 225 ezer forintot számolunk (várhatóan ehhez hasonló összeg lesz a 2021-es garantált bérminimum). Vállalkozónk egy nagy partnerének dolgozik, tőle származik a teljes bevétele. Tehát jócskán a 40 százalékos szabály hatálya alá kerül.
Számolunk az iparűzési adóval is. Katásként ezt átalányban fizethetjük, ami évi 50 ezer forintot jelent. Bármilyen más adónem alá kerülünk, erre már nem lesz lehetőség, így a 6 millió bevétel után évi 120 ezer Ft iparűzési adót fizetünk (2%).
A vállalkozó tehát mindeddig évente 600 ezer forint katát és összesen 50 ezer forint iparűzési adót fizetett. Ha marad kisadózó, akkor 2021-ben ezt a megbízást további 1,2 millió forint adó terheli. Ezt elvileg a megbízójának kell kifizetnie, aki valószínűleg nem fogja vállalni ezt a terhet. Ezt a kisadózónak kell megtéríteni, azaz ennyivel csökken az éves bevétele. Eddig tehát havonta 54 ezret fizetett, most havonta 154 ezret fog. Nézzük, milyen más lehetőségei vannak!
Két lehetőség közül választhat:
– megpróbálja megváltoztatni a kisadózó vállalkozásának a lehetőségeit, a végzett munka kereteit, vagy
– a kisadózás helyett más adózási módot választ.
Maradunk kisadózók, de megváltoztatjuk a feltételeket
Változtatni megbízói és kisadózói oldalon is lehet. A megbízó vállalkozás valószínűleg akkor fog megoldást keresni, ha több kisadózó partnere van és számára is problémát jelent az átalakítás.
A legegyszerűbb megoldás egy cégháló felállítása. Minél nagyobb az eredeti cég, annál könnyebb ezt megvalósítani. Így talán van rá fedezet is, meg a kisadózók tevékenységét is szét lehet választani több cégnek végzett szolgáltatásra.
A megoldás lényege, hogy a megbízó egyes tevékenységekre új cégeket hoz létre. A kisadózók nem egy helyre számláznak, hanem szolgáltatásukat elosztják az eredeti és az új cégek között úgy, hogy egyik esetben se legyen 3 millió feletti az éves számlaforgalom. A 6 millió forintos éves bevételhez 2 megbízó cég kell, így kikerülik a 40 százalékos adót. A megoldás ára a plusz cégek létrehozásának és működtetésének a költsége (törzstőke, könyvelés stb.).
E megoldásnak egy bizonytalansága van. Ma még nem tudjuk, hogy ha kisadózó vállalkozás egymással kapcsolt cégeknek ad számlát, akkor azt a 3 millió forint szempontjából egybe kell-e számolni vagy nem. A mai szabályok szerint nem kell, de előfordulhat, hogy év végéig ezt a kormány még megváltoztatja vagy értelmezi.
Kisadózó vállalkozás többszörözése
A másik lehetőség, hogy nem a megbízó hoz létre több céget, hanem mi próbáljuk meg többszörözni a kisadózó vállalkozást.
Korábban ez egyszerű volt: a kisadózó egyéni vállalkozó betéti társaságokat hoz létre, melyekben kültagként szintén kisadózóként jelentkezik be. Így szinte korlátlanul többszörözhető volt a kisadózás. Ezt a megoldást azonban megtiltották (ez volt a többes katázás).
Most annyiban kell más megoldást választani, hogy a kisadózó egyéni vállalkozó a bt-ben csak alkalmazott lehet, kisadózó nem. Annak viszont nincs akadálya, hogy a kisadózó bt-ben egy kisadózó egyéni vállalkozó munkaviszony keretében másodállásban, részmunkaidőben dolgozzon. Az éves bevételét így máris megoszthatja az egyéni vállalkozása és a bt. között. Egyéni vállalkozóként kifizeti az eddigi katát (havi 50 ezer), a bt-ben pedig az alkalmazotti fizetése utáni adót és járulékot. A részmunkaidős alkalmazottakra is érvényes a minimális járulékalap, azaz a járulékot legalább a minimálbér egyharmada után meg kell fizetni. Ez ma havi 48 ezer forintos bért jelent, 2021-ben a minimálbér emelése miatt kb. 57 ezer forintra számíthatunk (190 ezres minimálbér alapján). Ez azt jelenti, hogy részmunkaidős alkalmazottként legalább 27.930 forint járulékot és jövedelemadót kell fizetni.
Ha eddig a bt. nem létezett és most kell létrehozni, akkor számoljuk ide a beltag költségeit is. Tegyük fel, hogy ő másodállású vállalkozó lesz, aki havi 25 ezer forintos kisadóval letudja a közterheit. Mivel egy helyett két vállalkozást működtetünk, így duplán fizetjük az iparűzési adót is (50 ezer).
Az egyéni vállalkozás összes évi költsége így 650 ezer, a bt. költsége 685.160 forint lesz. Összes havi költségünk 55-ről 111.263 forintra emelkedik.
Áttérés más adózási formára
Ha feladjuk a kisadózást, akkor több adózási forma közül választhatunk. Nem mindegyik lesz mindenkinek megfelelő és egyik sem lesz előnyösebb a mostaninál. A következők közül választhatunk:
– normál vállalkozás (egyéni vállalkozóként szja alá tartozó, cégként társasági adó alá tartozó vállalkozás)
– átalányadós egyéni vállalkozás
– egyszerűsített közteherviselés (ekho)
– kisvállalati adó (kiva).
Normál vállalkozás
Normál vállalkozóként lesznek a legmagasabbak a havi költségeink. Vállalkozónk bevétele tehát legyen 6 millió forint, melyet az adókon felül 10% költség terhel. Vállalkozói kivétje havi 225 ezer forint.
|
A fizetendő közteher alapja |
Vállalkozást terhelő kifizetés | Bérből, vállalkozói kivétből levonandó adó és járulék |
Nettó jövedelem |
|
|
Vállalkozói kivét utáni 15,5% szocho, 15% szja, 1,5% szakképzési h. és 18,5% tb-járulék |
2.700.000 kivét | 459.000
(szocho+szakképzési h.) |
904.500
(szja+tb-járulék) |
1.795.500 |
|
Iparűzési adó 2% |
6.000.000 |
120.000 |
||
|
Vállalkozói adó 9% |
2.121.000
(bevétel – költség – váll. kivét – szocho – ipa) |
190.890 |
||
|
Vállalkozói osztalék, osztalék utáni szocho 15,5% és szja 15% |
1.930.110 | 299.167
(szocho) |
289.517
(szja) |
1.341.426 |
|
Összes közteher |
1.069.057 | 1.194.017 | ||
|
Összes nettó jövedelem |
3.136.926 |
Nettó jövedelme az összes bevétel 52,28 százaléka. A fizetendő összes közteher havi átlaga 188.589 forint.
Átalányadó
Az átalányadó lényege, hogy nem számolunk el tételesen a költségeinkkel, hanem a NAV elfogadja, hogy a bevétel egy meghatározott részét költségként leírjuk. Az általános költségszint 40 százalék, de meghatározott területeken működő vállalkozások ennél kedvezőbb kulcsot alkalmazhatnak. A költséghányad 80% lehet például a következő területeken:
– közúti áruszállítás (TESZOR 49.41.1)
– egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (TESZOR 49.39.39),
– gépjárműjavítás (TESZOR 45.20),
– ipari gép, berendezés, eszköz javítása (TESZOR 33.1),
– személygépjármű kölcsönzése vezetővel (TESZOR 49.32.12),
– építőipari kivitelezés (TESZOR 41, 42);
– építőipari szolgáltatás (TESZOR 43) stb.
Továbbá a kereskedelmi tevékenységek végzéséről szóló kormányrendelet szerint 87 százalékos költséghányadot alkalmazhatnak a vendéglátó üzletek, s 93 százalékos költséghányadot a kiskereskedelmi üzletek. (A teljes listát az 1995. évi CXVII tv. 53.§ tartalmazza.)
Az átalányadózó a költséghányad levonása után fennmaradó összeget teljes egészében jövedelemként, kivétként kezeli. Utána szociális hozzájárulási adót, tb-járulékot és jövedelemadót fizet.
Az átalányadózó nettó jövedelmét nem tudjuk úgy számolni, mint a többi adózási mód esetén. Hiszen a 80, 87 vagy 93 százalékos költséghányad nem ajándék, az ilyen tevékenységű vállalkozások valóban ekkora költséggel dolgoznak a bevételükhöz képest. Hamis adatokat szülne, ha a közterheket 93 százalékos átalánnyal számoljuk, miközben a jövedelmet 10 százalékos költségek levonásával számoljuk ki.
|
40% költséghányad |
80% költséghányad | 87% költséghányad |
93% költséghányad |
|
|
Vállalkozói kivét összege a költséghányad levonása után |
3.600.000 | 1.200.000 | 780.000 |
420.000 |
|
Szocho 15,5% |
558.000 | 186.000 | 120.900 |
65.100 |
|
Tb-járulék 18,5% |
666.000 | 222.000 | 144.300 |
77.700 |
|
Szja 15% |
540.000 | 180.000 | 117.000 |
63.000 |
|
Iparűzési adó |
120.000 | 120.000 | 120.000 |
120.000 |
|
Összes közteher |
1.884.000 | 708.000 | 502.200 |
325.800 |
A fizetendő összes közteher havi átlaga a 40 százalékos költséghányad esetén 157.000 Ft.
Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho)
Az ekho szabályaival sokat nem foglalkozunk, mert csak szűk kör számára jelent választási lehetőséget. Ezt az adózási módot 2005 óta használhatják elsősorban az újságírók, írók, a könyvkiadásban vagy a zeneiparban dolgozók (FEOR szám alapján határozzák meg, hogy kire vonatkozhat). A lényege, hogy a vállalkozó megfizeti a vállalkozói kivét, legalább a minimálbér vagy a bérminimum szerinti közterheket, az e fölött lévő része pedig már kedvezményesen adózik. Ez utóbbi a vállalkozó ekhos bevétele. Ez után a vállalkozásnak 15,5%, a magánszemélynek 15% ekhot, azaz összesen 30,5%-ot kell fizetni.
|
A fizetendő közteher alapja |
Vállalkozást terhelő kifizetés | Bérből, vállalkozói kivétből levonandó adó és járulék |
Nettó jövedelem |
|
|
Vállalkozói kivét utáni szocho, tb és szja |
2.700.000 kivét | 418.500 | 904.500 |
1.795.500 |
|
Ekho |
2.700.000 | 418.500 | 405.000 |
1.530.000 |
|
Összes közteher |
837.000 | 1.309.500 | ||
|
Összes nettó jövedelem |
3.253.500 |
Az ekhós vállalkozó jövedelme így a teljes bevétele 54,22 százaléka. A fizetendő összes közteher havi átlaga 271.125 forint.
Kisvállalati adó (KIVA)
A kiva kakukktojás ebben a listában, mert egyéni vállalkozók ezt nem választhatják. Csak egyéni cég és társaságok térhetnek át a kiva alá (kft., bt., kkt.).
A kiva azoknak a cégeknek jó, melyeknél magas a bérköltség, vagy sok pénzt akarnak tartalékolni a későbbi növekedésre, fejlesztésre. A kisvállalati adó alapja minden személyi jellegű kifizetés (bérek, osztalék). A kiva pedig kiváltja a szociális hozzájárulási adót, a társasági adót és a szakképzési hozzájárulást. Mértéke ma 12%, 2021-ben 11%-ra csökken. (Tehát a 15,5 százalékos szocho és a másfél százalékos szakképzési hozzájárulás helyett kell fizetni a jövőre 11%-os kivát.)
Ha a vállalkozónak nincs alkalmazottja, akkor a kiva alapjaként saját vállalkozói kivétjét és az osztalékát kell számolni. Az osztalék után viszont meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót is.
Vállalkozónk tehát társas vállalkozó, például bt. beltagja, nincs alkalmazottja és a vállalkozói kivét mellett további 1,8 milliót vesz ki osztalékként. A következőkkel kell számolnia:
|
A fizetendő közteher alapja |
Vállalkozást terhelő kifizetés | Bérből, vállalkozói kivétből levonandó adó és járulék |
Nettó jövedelem |
|
|
Vállalkozói kivét utáni 15% szja és 18,5% tb-járulék |
2.700.000 kivét | 904.500 |
1.795.500 |
|
|
Osztalék utáni szja |
1.800.000 osztalék | 270.000 |
1.530.000 |
|
|
Osztalék utáni szocho |
1.800.000 osztalék |
279.000 |
||
|
Kisvállalkozói adó, 11% |
2.700.000 kivét és 1.800.000 osztalék | 495.000 | ||
|
Iparűzési adó |
6 millió Ft bevétel |
120.000 |
||
|
Összes közteher |
894.000 | 1.174.000 | ||
|
Összes nettó jövedelem |
3.325.500 |
Nettó jövedelme az összes bevétel 55,42 százaléka. A fizetendő közteher havi átlaga 172.333 forint.
Maradunk a kisadóban
Jeleztük korábban, hogy jó megoldás nincs, a mai állapothoz képest a kisadózónak 2021-ben mindenképpen legalább négyszeres adótöbblettel kell számolnia. Bármennyire is furcsa, ezen számok mellett még a 40 százalékos büntetőadóval is versenyképes maradhat a kisadózás. Nézzük az erre vonatkozó kalkulációt, majd összegezzük az eredményeket.
Itt tehát vállalkozói kivéttel nem kell számolnunk. Továbbá azt feltételezzük, hogy a kisadózó teljes bevételét egy partnertől szerzi, azaz 3 millió forintja esik a 40%-os adó hatálya alá.
|
Kisadózó éves bevétele |
6.000.000 |
|
Éves bevételből a 40%-os adó hatálya alá esik |
3.000.000 |
|
Kata |
600.000 |
|
40%-os adó |
1.200.000 |
|
Iparűzési adó |
50.000 |
|
Összes közteher |
1.850.000 |
|
Költség 10% |
600.000 |
|
Nettó jövedelem |
3.550.000 |
A vállalkozó nettó jövedelme az összes bevétel 59,16 százaléka, havi közteher pedig 154.166 forint.
Összegezve a különböző adózási módokat
Emlékeztetőül: a példában szereplő vállalkozó 6 millió forint bevételt ér el, melynek 10%-át kell költségként elköltenie. Vállalkozói kivétként, ahol erre szükség van, havi 225 ezer forintot számol el.
Bármilyen meglepőnek tűnik, de ilyen közterhek mellett még a 40 százalékos különadóval számolva is a kisadózás tűnik továbbra is a leginkább kedvezőnek. Akkor is ezt kell mondanunk, ha ez a vállalkozó számára az ideihez képest háromszoros adóemelést jelent.
|
Kata 2020 |
Kata 2021 | Normál adózás | Átalányadó | Ekho |
Kiva |
|
|
Havonta átlagosan fizetendő közteher |
55.000 | 154.166 | 188.589 | 157.000 | 271.125 |
172.333 |
Nagy Csaba
