Lakossági fogyasztók számára továbbra is el lehet adni és be is lehet építeni a hagyományos, nem kondenzációs gázkazánokat – döntött a Nemzetgazdasági Minisztérium. A haladék majdnem egy év: az idei szeptember helyett csak jövő júliusban kell végleg kivonni a piacról a nem kondenzációs gázkazánokat. A haladék a kereskedőket hozza nehéz helyzetbe, akik az egy éve ismert jogszabály alapján szerezték be készleteiket, s most kezdhetnek újra hagyományos készülékeket vásárolni.
Egy 2013-ban kiadott uniós rendelet szerint 2015. szeptember 26. után már nem lehet hagyományos gázkazánt forgalomba hozni az EU területén. Az intézkedésnek az a célja, hogy a leginkább energiatakarékos eljárások terjedjenek el. A gázfűtésben ez a kondenzációs gázkazán, mely a legkevesebb befektetett energiával a legnagyobb teljesítményt képes nyújtani. Ezzel együtt drágább és bonyolultabb szerkezet is, mint a hagyományos gázkazánok. Aki kondenzációs kazánt vásárol, annak több költséggel is számolnia kell. Először is berendezés maga háromszor annyiba kerül, mint a hagyományos készülékek. S számolni kell azzal is, hogy esetleg a kéményt is át kell építeni az új technika fogadásához. A többletköltség egymillió forint is lehet.
A kazáncsere egyik legnagyobb költsége a kémény átalakítása. A kondenzációs berendezésekhez más típusú kéménybélés kell, mint a hagyományos kazánokhoz. Olyan műanyagból készülő füstgázelvezetőre van szükség, mert a működés során keletkező savas kondenzátum kárt tesz a hagyományos béléscsövekben. Sajnos, akkor is lehet cserére szükség, ha a kéményt éppen néhány éve újították fel, kapott új béléscsövet.
Hogyan működik a kondenzációs kazán?
A kondenzációs kazán nagyjából ugyanúgy működik, mint egy hagyományos kazán. Amitől más lesz, az egy kiegészítés, egy utólagos hőcserélő. Ennek az a lényege, hogy a távozó füstgázokból is visszanyerjék a maradék hőt, ami egyébként kárba vesznek, távozna a kéményen. A hagyományos kazánokból a füst magas hőmérsékleten távozik, s jelentős mennyiségű vízgőzt is visz magával. Ez a pára a kémény falán csapódik le. A kondenzációs kazánban már a kazán belsejében lehül a 90 fokos égéstermék 45-50 fokra. A kondenzációs folyadék (ez a kondenzátum) már a kazán belsejében kicsapódik, s leadja a benne lévő hőt a kazánban keringő víznek. A legjobb hagyományos kazánok hatásfoka 90-95 százalékos lehet. A kondenzációs kazán viszont 100 százalék fölötti hatékonyságot érhet el ezzel az utólagos hasznosítással. A maximum 110-120 százalék körül van, így a legideálisabb esetben is körülbelül 30 százalék lehet a hagyományos és a kondenzációs kazánok hatásfokának a különbsége.
Egy kondenzációs kazán ára 250-300 ezer forint. A beruházás költségéhez hozzá kell számolni a tervezés és engedélyeztetés költségeit, a kéménybe építendő új béléscső árát (méterenként 10 ezer forint), a vízhálózat és a kazán közötti csatlakozási pontok átépítését, a munkadíjat és a hatósági átvételi díjakat. A végösszeg elérheti az 1 millió forintot.
Könnyen elképzelhető az is, hogy a kazáncsere miatti többlet költség soha nem fogja behozni az árát. Egy kondenzációs kazán a hagyományoshoz képest 10-30 százalékos megtakarítással, ennyivel alacsonyabb gázfogyasztással jár. Ha a ház havi gázszámlája ma havi 20 ezer forint (évi 240 ezer), akkor a megtakarítás 30 százalékkal számolva is maximum évi 72 ezer forint lehet. 13-14 évre van ahhoz szükség, hogy a két kazán árkülönbsége a számlában megtérüljön. Ennyi idő után viszont már a korszerűbb kazánra is jócskán kell majd költeni.
Magyarországon a kazánok 90 százaléka még hagyományos, s a frissen felújított lakásokba is ritkán kerül a sokkal drágább kondenzációs kazán. Szakemberek úgy vélik, hogy az eddig megszokott berendezések tiltásától még nem lesz több pénzük a felújítóknak. Az eredmény a feketegazdaság térnyerése lehet: az emberek minden papír nélkül fognak kazánokat beszereltetni. Ez pedig súlyos veszélyhelyzetet is okozhat. A szakszerűtlenül, nem szakember által beszerelt, kéz alatt szerzett készülékek miatt elszaporodhatnak a szénmonoxid-mérgezések vagy gázrobbanások.
Az uniós rendelet azt írja elő, hogy a hagyományos készülékeket szeptember 26. után nem lehet forgalomba hozni. Magyarországon ezt a jogalkotók sokáig nem értelmezték elég világosan. Senki nem mondta ki egyértelműen, hogy ebben az esetben pontosan mit jelent a forgalomba hozatal. Eladhatók és üzembe helyezhetők-e azok a termékek, melyeket már forgalomba hoztak (a gyárból kikerült, ott van a kereskedőnél), de a felhasználó még nem vásárolta meg?
Az egyik értelmezés szerint szeptembertől felhasználni is tilos lett volna ezeket a készülékeket, azaz hiába vásárolja meg a háztulajdonos, nem helyezheti hivatalosan üzembe. A másik vélemény szerint pedig éppen ellenkezőleg: a bolt nem vehet új készletet, de ami raktáron van, azt a vevő megveheti és hivatalosan be is szereltetheti.
A zavaros helyzetet egy hazai kormányrendeletnek kellett volna tisztáznia, ami azonban a legutolsó pillanatig nem jelent meg. Csak terveket olvashattunk. Eszerint a kormány arra készült, hogy a már a kereskedőkhöz került készletek eladását és szerelését még 2017 végéig engedélyezi. Új készleteket azonban már nem vásárolhatnak a kereskedők ilyen eszközökből. Ez a 2 éves türelmi idő kizárólag a raktárkészlet eladására, illetve a megvásárolt, de még üzembe nem helyezett eszközök beépítésére vonatkozott volna.
A zavaros helyzetet az is fokozta, hogy a gázszolgáltatók sem tudták, mihez igazodjanak. Sajtóhírek szerint egyes szolgáltatók már augusztusban sem fogadtak be olyan gázterveket, melyeket hagyományos készülékekre alapoztak – holott akkor még hatályba sem lépett az uniós rendelet.
Időközben már arról is olvasni lehetett, hogy a szerelők és a kereskedők milyen módszerrel fogják közösen kijátszani a jogszabályokat. Részekre bontják a kazánt, amit a vevő sok külön alkatrészként vesz majd meg. Otthon a szerelő több fázisban állítja össze – hivatalosan csak kicseréli a régi kazán egyes darabjait. Így nem lesz semmilyen üzembe helyezés, az eljárás végig csak javításnak minősül, ami pedig már nem tilos. Hogy ez hova vezet? Szakszerűtlen cserékhez, barkácsoláshoz.
A megoldás – sok más helyzethez hasonlóan – az utolsó pillanatban érkezik. Marczinkó Zoltán István, a A Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára egy konferencián jelentette be, hogy a lakossági fogyasztók számára szeptember 26. helyett 2016. július 1. lesz a határidő. Csaknem egy év haladékot ad a kormány, hogy – az államtitkár szerint – lehetőséget adjanak a kereskedőknek a készleten lévő 20 ezer hagyományos kazán eladására. A helyettes államtitkár szerint Magyarország uniós kötelezettségszegési eljárást is kockáztat ezzel a lépéssel, de akkor is végrehajtják.
Lesz-e pályázat?
Jelenleg nincs olyan elérhető támogatás, mely a lakossági kazáncseréket segítené. Legutóbb tavaly szeptemberben hirdetett egy ilyen pályázatot a fejlesztési minisztérium. Ez volt az Otthon Melege nevű program, melyre 1,1 milliárd forintot költöttek. Akkor a felmerülő költségek 40 százalékát lehetett támogatásként elnyerni, de maximum lakásonként 650 ezer forintot. A pályázat kötelező része volt a kondenzációs kazán beépítése. A végső döntés csak idén szeptemberben született meg. Több mint 2500 pályázó kapott támogatást, többségük3-400 ezer forint körüli összeghez jutott hozzá.
Legközelebb jövő tavaszra ígért a minisztérium lakásokat érintő fejlesztési támogatást. Ez a családi házak korszerűsítésére vonatkozik majd. Ennek a kiírásnak jelenleg nincs olyan része, mely a fűtési rendszer korszerűsítését támogatná.