Valószínűleg több ezer furgonos szolgáltatónak kell májusig átgondolnia, hogy számára is kötelező lesz-e a fuvarozói engedély beszerzése. Futárok, tehertaxisok sokasága számára változnak meg a munkavégzés feltételei. Vajon kell-e a futárcégeknek engedély, ha a postai szállítások mentesség alá eshetnek?
Magyarországon ma senki nem tudja pontosan megmondani, hogy hány fuvarozót érinthet a 3,5 tonna alatti szállítók engedélykötelezettsége. Mivel ebben a kategóriában eddig semmilyen külön engedélyre nem volt szükség, ezért nincs is külön nyilvántartása a működő vállalkozásoknak. Önmagában például a „futárpostai tevékenység“ több mint 2300 vállalkozás adataiban szerepel, ám van köztük élelmiszerbolt és villanyszerelő is, akik konkrét elképzelés nélkül vették fel a nyilvántartásba ezt a tevékenységet is. A 3,5 tonna össztömeg alatti járművekkel végzett közúti áruszállítás teljesítményét a statisztikai hivatal sem vizsgálta eddig. Annyit tudhatunk meg az adatokból, hogy az országban több mint 355 ezer kisteherautó működik, s a számuk évről-évre évi körülbelül 10-12 ezerrel emelkedik. Természetesen ezeknek csak a töredékével végeznek díj ellenében fuvarozást, így az engedély kiváltása is csak kisebb részükre lesz kötelező.
Elképesztő ütemben növekszik a futárcégek forgalma
A kisteherautós szállítók egy része futártevékenységet végez. A futárszolgálatok egyre nagyobb szeletet hasítanak a belföldi és nemzetközi szállításokból is. Az online kereskedelem ma az egyik legerősebben fejlődő vállalkozási terület. A járvány előtt, 2019-ben több mint 600 milliárd forint értékben vásároltunk interneten keresztül vagy telefonos megrendeléssel áruféleségeket. A járvány pedig 2020-tól hatalmas lökést adott az e-kereskedelemnek. Elképesztő felfutást mutat ez a terület: a 2019-es 600 milliárd 2020-ra körülbelül 850 milliárdra ugrott, 2021-ben pedig valószínűleg elérte az 1200 milliárdot, azaz két év alatt duplázódott a forgalom. Márpedig ezeknek az áruknak a túlnyomó többségét közúton szállítják, jellemzően futárszolgálatok kisteherautóival. Bíró Koppány Ajtony, a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének főtitkára szerint 2020-ban 36 százalékkal nőtt a futárszolgáltatók bevétele, 2021-re pedig 20 százalék körüli növekedést valószínűsítettek.
A magyarországi futárpiacot leginkább a nagy nemzetközi futárcégek uralják. A legtöbb jelentős nemzetközi szolgáltató jelen van Magyarországon is: szolgáltat a GLS, a DPD, a Trans-O-Flex, a DHL, UPS, TNT is. Jelentős e területen a Magyar Posta forgalma, és belföldi vállalkozásként meg kell említeni a Sprinter nevét is. A futárkodás az internetes kereskedésnek köszönhetően óriási üzlet: a DPD például 13 milliárdos, a DHL 20 milliárdos, a UPS 31 milliárd forintos nettó árbevételt ért el 2020-ban. És ez a pénz szinte kivétel nélkül a megrendelt kiscsomagok szállítási díjából rakódott össze.
Ma már nélkülözhetetlenek
A kisteherautós, furgonos szállítás tehát mindeddig szinte rejtve működött, holott hatalmas szeletet hasít ki a belföldi közúti áruszállításból. Ez a kategória a szállításokban nélkülözhetetlen. Még ha a nagyobb logisztikai mozgatásokat a cégek nagyobb járművekkel is végzik, a végponti szállítás, az utolsó szakasz a kisteherautóké. Csak ezekkel lehet a városokban manőverezni, csak ezekkel lehet gazdaságosan egyik címzettől a másikhoz eljutni nagyvárosi környezetben. Sőt, a belvárosokba nagyobb járművel be sem lehet hajtani, így a kisteherautó tényleg nélkülözhetetlennek bizonyul.
Kell-e engedély a futárcégeknek?
Egy olvasónk az 561-es rendeletben megfogalmazott mentességek alapján érdeklődött arról, hogy a futárszolgálatoknak is kötelező lesz-e az engedély kiváltása, vagy mentességet kapnak-e a postai szállításokhoz hasonlóan?
Az 561-es rendelet valóban tartalmazza a postai szállítások mentességét. Nem automatikusan menti fel az ilyen szállításokat, hanem a tagállamoknak adja meg a lehetőséget a könnyítésre (a 13. cikk alapján adott mentesség). Az előírások alóli kivétel azonban nem vonatkozik minden „postai jellegű“ szállításra, csak azok egy meghatározott körére.
A felmentés a 7,5 tonna alatti járművekkel végzett szállításokra lehet érvényes – ez alapján tehát beleférnének a furgonos szállítók. A feltételek szűkítése azonban, hogy a mentességet csak az uniós irányelvben meghatározott egyetemes szolgáltatók élvezhetik, méghozzá az egyetemes szolgáltatás keretébe tartozó szállítások esetén.
Magyarországon az egyetemes postai szolgáltató a Magyar Posta, a mentesség tehát csak a Magyar Posta szállításaira lehet érvényes. Illetve ide tartozhatnak azok a szállítások, melyekre a Posta az egyetemes szállítások körében szerződést köt más vállalkozóval. A postatörvény pontosan előírja, hogy milyen szolgáltatások tartoznak az egyetemes körbe. Ide tartozik a 2 kg alatti levél, a 20 kg alatti csomag, a vakok írását tartalmazó küldemények és a hivatalos iratok kézbesítése. Egy sima postacsomag alap kézbesítése tehát egyetemes szolgáltatás, erre vonatkozik a mentesség. Ám ha az ügyfél már valamilyen extra szolgáltatást kér, például időgarantált csomagot ad fel, az már nem egyetemes, hanem futárpostai szolgáltatás lesz. Erre már nem érvényes a megállapított mentesség.
Összességében tehát azt kell látnunk, hogy a futárpostai szolgáltatás, a kiscsomagok szállítása nem mentes a fuvarozással kapcsolatos előírások alól, így az ilyen szállításokat végző fuvarozóknak is ki kell váltaniuk a májustól kötelező engedélyt. Mentességet csak a Magyar Posta járművei és a Postával szerződésben álló, egyetemes szolgáltatást végző vállalkozók járművei kaphatnak.
Nagy Csaba
