Kérdések és válaszok a kabotázs szabályok kapcsán

2022. február 21-én életbe léptek a kabotázsra vonatkozó új szabályok. Az ezekhez kapcsolódó uniós pontosításokat foglaljuk össze, hogy ezzel is segítsük a helyes értelmezést, csökkentsük a büntetés lehetőségét.

A kabotázs szabályait a 1072/2009/EK irányelv 8. cikke rögzíti. Ezek változtak idén a 2020/1055 (EU) rendelet alapján.

Az eredeti rendelkezések értelmében a nemzetközi fuvarfeladatot (lerakodást) követő hét napon belül három kabotázst végezhetünk a lerakodás helye szerinti uniós államban. Vagy akár más tagállamban is (tehát nem a lerakodás országában). Ebben az esetben tagállamonként csak egy kabotázs végezhető, és további feltétel, hogy

  • a jármű üresen lépjen be az országba
  • és az engedélyezett egy kabotázst a belépéstől számított három napon belül hajtsa végre.

7 nap van tehát a kabotázsra, amibe a heti, napi pihenőidők is beleszámítanak. Ezután csak egy újabb nemzetközi fuvarfeladat elvégzését követően vállalhatunk ismét kabotázst.

Mindezek a rendelkezések egészültek ki az idén februártól. Eszerint nem engedélyezett, hogy ugyanazzal a járművel (járműszerelvény esetén ugyanazzal a vontatóval), ugyanabban a tagállamban ismét kabotázst hajtsunk végre, az utolsó kabotázs lerakásától számított négy napon belül. Tehát, ha elhagyjuk az államot vagy kihasználtuk a 3 lehetőséget, akkor várnunk kell.

Lássuk, mindezt részletesen, az uniós magyarázat alapján!

Mikor végezhetünk kabotázst?

Uniós tagállamban kabotázst csak nemzetközi fuvar után végezhetünk, ami indulhat egy másik tagállamból vagy harmadik országból is.

A kabotázs megkezdéséhez az összes szállított árut le kell pakolni?

Igen, a teherautón lévő összes árut le kell pakolni a kabotázs megkezdése előtt. Tehát részrakományt nem lehet kabotálni. A kabotázs az utolsó lerakás után azonnal megkezdhető, akár ugyanazon a napon is.

Több tagállamban is lehet kabotálni?

A főszabály, hogy a nemzetközi szállítás után 7 napon belül 3 kabotázst végezhetünk. Ez történhet a lerakás szerinti országban, de dönthetünk úgy is, hogy ebből a háromból egyet, kettőt vagy akár mind a hármat más országban végezzük. De ha más országban kabotálunk, akkor országonként csak egy lehet.

Például egy francia fuvar után kabotálunk egyet Franciaországban, egyet Németországban, egyet Belgiumban. Ezután visszatérünk üresen Franciaországba, hogy végrehajtsunk egy második kabotázs műveletet. Ezt már csak a négy napos lehűlési időszak után lehet  megtenni, akkor is ha közben volt egy nemzetközi fuvarunk.

Mit jelent a háromnapos szabály üresen érkező tehergépjármű esetében?

Minden olyan kabotázsműveletet, ami úgy valósul meg, hogy üresen érkezik a jármű a fogadó tagállamba, azt az országba történő belépést követő három napon belül végre kell hajtani, figyelve a 7 napos szabályra is.

Lehet-e több be- vagy kirakodás egy kabotázs alkalmával?

Egy nemzetközi szállítás után legfeljebb 3 kabotázst végezhetünk. Egy kabotázs elvileg több felrakodási, és kézbesítési pontot is tartalmazhat, de ez a tagállamok saját szabályozásától függ. Ezeket minden esetben vizsgálni kell. Arra ne számítsunk, hogy ezt túl tágan értelmezik a fogadó országok!.

Kapcsolódhat-e több fuvarlevél egy kabotázs művelethez?

A válasz az előző ponthoz hasonló, minden esetben ellenőrizni kell a nemzeti rendelkezéseket. 

Járműszerelvény esetében mit kell figyelembe venni kabotázs szempontjából?

Szerelvénynél mindig a vontatót, a vonó járművet kell figyelembe venni. A kabotázst azzal a vontatóval kell végrehajtani, ami részt vett a nemzetközi szállításban. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kabotázst akár egy másik pót- vagy félpótkocsival is végrehajthatjuk. De a vontató nem végezhet további kabotázst 4 napon belül, ha elérte a hármat.

Mi a helyzet akkor, ha üres konténereket, raklapokat, csomagolóanyagokat szállítunk? Ez nemzetközi szállításnak/kabotázsnak minősül-e?

Abban az esetben, ha ezek szállítása fuvarozási szerződés keretében valósul meg, azaz ezek képzik a szállítás tárgyát, díj ellenében végzett szállításról beszélünk, úgy mindez nemzetközi szállításnak minősül, így végezhető utána kabotázs. Ugyanez a szabály érvényesül kabotázsnál is, vagyis kabotázsnak minősül a raklapok stb. fogadó tagállamon belüli szállítása, ha mindez fuvarozási szerződés keretében, díj ellenében valósul meg. 

Nemzetközi viszonylatban mindezek szállítása, ha nem kapcsolódik hozzá szerződés, fuvarlevél, úgy általában nem minősül díj ellenében történő közúti áruszállításnak.

Mind a nemzetközi szállításnál, mind a fogadó tagállamon belüli árumozgatásnál előfordulhat, hogy saját raklapokat, csomagolóanyagot szállítunk. Nemzetközi viszonylatban ha saját számlás áruszállításról beszélünk, ez után végezhetünk kabotázst, ugyanúgy mintha díj ellenében történő szállítást végeznénk. Amennyiben a fogadó tagállamon belül szállítjuk saját raklapjainkat, úgy az természetesen nem kabotázs.

Mikor kezdődik, és mikor ér véget a 7 napos periódus? Hogyan számoljuk?

Kabotázsnál a napokat naptári napokban számoljuk, és nem 24 órás periódusokban. Tehát a 7 napos időszak a beérkező nemzetközi szállítás teljesítését követő nap 0:00-tól kezdődik, és a hetedik nap 23:59-ig be kell fejeződnie.

A gyakorlatban azt jelenti, hogy teljesen mindegy, hogy hétfőn mikor pakoltuk le a nemzetköziben hozott árut, a következő hétfőig kell a kabotázst befejeznünk.

Hogy számítjuk a 7 napos időszakot, ha a nemzetközi szállítás során több lerakó is van, vagy a kabotázs tartalmaz több kézbesítési címet?

A nemzetközi szállítás az utolsó kirakodással ér véget. Ugyanígy a kabotázs is akkor fejeződik be, ha az utolsó árut is kézbesítettük.

Hogy számolják a négynapos ,,lehűlési időszakot”?

Az alapszabály az, hogy a kabotázsművelet végét követő 4 napon belül nem végezhetünk újra kabotázst ugyanabban a tagállamban, ugyanazzal a járművel. A lehűlési időszak alatt az érintett országon áthaladhatunk, határon átnyúló szállítást is végezhetünk, csak kabotázst nem. Kabotálhatunk viszont egy másik tagállamban a négy nap alatt. Tehát a kabotázs szabályokat minden tagállamra külön kell vizsgálni.

A négy napos lehűlési időszakot mindig alkalmazni kell, ha a kabotázst követően elhagyjuk a fogadó országot. Teljesen mindegy, hogy egy, kettő vagy három kabotázst végeztünk-e addig. A lehűlési időszak a kilépést megelőző utolsó kabotázs befejezésétől kezdődik, azaz az utolsó lerakótól. Tehát az utolsó műveletet követő nap 0 órával kezdődik. Azaz ha hétfőn befejeztük a kabotázst, akkor a lehűlési időszak: kedd 0:00-től péntek 23:59-ig tart. Szombat 0:00-tól újra lehet kaboltálni ugyanabban az országban.

Hogy kell számításba venni a hétvégéket, nemzeti ünnepeket?

Abban az esetben, ha a kabotázsra vagy a “lehűlésre” meghatározott időtáv utolsó napja nemzeti ünnep, szombat vagy vasárnap, akkor az időszak a következő munkanap végén ér véget. Sőt, minden kettő vagy többnapos időszaknak tartalmaznia kell legalább kettő munkanapot. Nézzük meg példákkal! 

Egy nemzetközi fuvar után üresen lépünk be egy tagállamba, és három napunk van egy kabotázs elvégzésére:

  • egy nemzetközi szállítás után csütörtökön érkezünk meg egy tagállamba. Ekkor a kabotázs számára nyitva álló  háromnapos időszak pénteken 0:00-tól kezdődik, és elvileg vasárnap 23:59-kor érne véget. De mivel az utolsó nap vasárnap, így az időszak vége tolódik a következő munkanapra, és hétfő 23:59 lesz.
  • egy nemzetközi szállítást követően kedden érkezünk meg az adott tagállamba. Szerdától indul a három nap, így a vége péntek lenne. Abban az esetben, ha péntek munkaszüneti nap, úgy a vége tolódik hétfő 23:59-re.

Ugyanígy kell értelmezni a 7 napos, valamint a 4 napos lehűlési időszakot is.

Lássuk, hogyan számoljuk a négynapos lehűlési időszakot, az utolsó kabotázsművelet befejezésétől:

K= utolsó kabotázs napja

Itt van egy kis csavar a történetben. Az, hogy az utolsó napra eső ünnepnapok vagy hétvégék tolnak egyet a rendelkezésre álló időszakon, az nem befolyásolja a hatóságok ellenőrzési időszakát (a visszamenőleg számolt időpontokra ugyanis nem vonatkozik). Tehát ha megállít a hatóság, akkor visszamenőleg 4 napra nézheti pl. a kabotázs szabályoknak való megfelelést. Nincs az, hogy tegnap ünnep volt, ezért 5 napot kell igazolni.

Hogy kell értelmezni 1072/2009/EK 8. cikk (4) bekezdését, mely szerint nincs szükség további dokumentumok bemutatására?

Fuvarozóként bizonyítanunk kell a kabotázs rendelkezések betartását. Egyértelmű bizonyítékot kell bemutatni a nemzetközi szállításról és minden egyes egymást követő kabotázs műveletről. Mindezek igazolhatók a CMR-rel, de figyelni kell, hogy a következő adatok szerepeljenek rajta:

  • a feladó neve, címe és aláírása;
  • a fuvarozó neve, címe és aláírása;
  • a címzett neve és címe, valamint aláírása és a szállítás napja, amennyiben az áruk már megérkeztek;
  • az áruk átvételének helye és dátuma, illetve a szállításra kijelölt hely;
  • az áruk természetének és csomagolási módjának közismert megnevezése, illetve veszélyes áruk esetében az általánosan elismert megnevezés, továbbá a csomagok száma és különleges jelzéseik és számozásuk;
  • az áruk bruttó tömege vagy más módon kifejezett mennyisége;
  • a gépjármű és a pótkocsik rendszáma.

Ez nem jelenti azt, hogy ellenőrzésnél a hatóság ne használhatná fel például a tachográfból kinyert adatokat is. Ellenőrzéskor a sofőr egyeztethet az irányítóval, és a dokumentumok akár elektronikusan is bemutathatók, ha így állnak rendelkezésre pl.: e-CMR.

Hogyan kell értelmezni a nemzetközi szállítást megelőző négy napos szabályt?

Ha kabotázst végzünk, akkor egyértelmű bizonyítékokat kell tudnunk bemutatni a megelőző négy napban végrehajtott összes műveletről. A visszamenőleges számításra vonatkozó szabály miatt, itt négy naptári napról beszélünk. 

A teljes angol nyelvű hivatalos uniós magyarázat elérhető a következő oldalon: bit.ly/kabotazs 

Kovács Nikoletta

Minden jog fenntartva!
Ha a cikkből idézni szeretne, vagy az adatait fel kívánja használni, kérjük, linkkel jelölje meg a forrást.
Ha az egész cikket közölni szeretné, kérjük, forduljon szerkesztőségünkhöz.

Ezek is érdekelhetik: