A következő fejlesztési terv időszakában, 2014 és 2020 között feleannyi pénz jut majd közlekedési fejlesztésekre, mint 2007 és 2013 között. A jövőre kezdődő, új uniós költségvetési ciklusban már nem mérik olyan bőkezűen a támogatást, mint eddig.
Ami Magyarországon az elmúlt évtizedben épült, annak legnagyobb részét az Európai Unió fizette. Hazai pénzből szinte semmilyen fejlesztés nem történt – leszámítva az autópálya-építéseket. Ennek az évtizednek lett volna az a feladata, hogy Magyarország meg tudja közelíteni az uniós tagországok fejlettségi szintjét.
Az EU támogatási politikája szerint azok a régiók kaphatnak a közös kasszából eurómilliárdokat, melyek nem érik el a legfejlettebb régiók szintjének a 75 százalékát. Magyarország jócskán alatta maradt ennek a határnak, ezért volt eddig is jogosult a regionális támogatásokra. A budapesti pályázók azért is kaptak minden támogatásból kevesebbet, mert a fővárost is magába foglaló régió volt az egyetlen, melynek egy kicsivel magasabb volt a fejlettségi szintje.
Az elmúlt időszakhoz képest ma több uniós tagország osztozik az elérhető támogatásokon, s a pénz is kevesebb. Ezért kevesebb jut Magyarország számára is. Az egyik nagy vesztes terület a közlekedés. 2007 és 2013 között ez a terület 2 ezer milliárd forintból gazdálkodhatott, a következő 7 évre ennek pontosan a fele jut majd. Miközben az elképzeléseket egyáltalán nem szűkösségben gondolkodva vetették papírra: az igények négyszeresen haladják meg a várhatóan rendelkezésre álló 7 éves keretet. A Nemzeti Közlekedési Stratégia nevű dokumentum szerint ezer milliárd forintért kellene gyorsforgalmi utakat építeni, 1500 milliárdot kellene a budapesti tömegközlekedésre költeni, s ezer milliárd lenne indokolt vasúti fejlesztésekre is. És ehhez jönnek még a kisebb, vidéki fejlesztési tervek.
Az autópálya-hálózatból is hiányzik még néhány száz kilométer. Elsősorban Románia felé kellene tovább terjeszkedni. Erre a célra még uniós pénz is kapható, hiszen az útvonal része a nemzetközi hálózatnak, a fontosabb európai útvonalaknak. Autópálya-építésre azonban maximum 290 milliárd forint jut majd a 7 évre összesen. Ebből mai áron számolva nagyjából 110 kilométert lehet az uniós támogatásból kihozni. Szükség lenne a 4-es út kiépítésére is Budapest és Szolnok között, ez azonban nem része az uniós fő útvonalaknak, így nem is lesz rá EU-pénz.
Ma mindenre egyszerre kellene pénzt költeni. Egy sajtóban ismertetett háttértanulmány szerint a síneken futó vasúti kocsik átlagos életkora 33 év, a helyi autóbuszoké 15, a helyközi buszoké 12 év. Ha nem jut pénz vasútfejlesztésre, akkor 7 év múlva 40 éves vasúti kocsikon fogunk utazni, s ezeknek kellene a közút felől a vasút felé terelniük az utasforgalmat?
