A felrakó dolgozóinak a hibájából megsérült a teherautó raktere, beszakadt a plató. A sérülést a fuvarozó későn, csak lerakodás után vette észre. A felrakást végző gyár persze hárít, azt mondják, hogy így utólag már nem igazolható, hogy ki a felelős a túlrakásért és a platókárért. Vajon mi a teendő? Tényleg a fuvarozónak kellene vállalnia a félmilliós kárt, holott ő az egyetlen, aki biztosan nem követett el hibát?
Nem is lenne semmi baj az ilyen helyzetekkel, ha a rakodás közben keletkezett károkra is érvényes lenne a kötelező felelősségbiztosítás. Ám még csak nem is a biztosítók saját szabályzata, hanem a kgfb-törvény zárja ki az álló járműre felrakás vagy lerakás közben keletkezett károk megtérítését. A kötelező biztosítás azért sem lehetne megfelelő egy ilyen helyzetben, mert többnyire nem egy másik gépjármű okozza a kárt. Így nem is lenne kinek a kötelezőjére terhelni a káreseményt. A károkozó lehet egy munkagép, vagy egy raktár, logisztikai központ dolgozója, gépjármű nélkül. Ebben az esetben a kárt talán nem is gép okozta, hiszen a plató a túlsúly miatt is megrogyhatott.
Elvileg a teherautó saját casco biztosítása segíthet ebben az esetben. A fuvarozó azonban mindenképpen rosszul járna ezzel, hiszen ha a casco alapján rendezik a kárt, akkor őt önrész terheli, s az avultatás miatt is sokkal kisebb összeget kap kézhez, mint amennyibe a javítás kerülne. Ezért a casco nem jó megoldás.
A károkozónak kell fizetnie
A kár okozójának meg kell térítenie a kárt. Ez olyan alapszabály, amitől semmilyen körülmények között nem lehet eltérni. A károkozó vagy saját zsebből fizet, vagy gondoskodik valami olyan felelősségbiztosításról, ami erre fedezetet nyújthat. Léteznek ilyen biztosítások, ezek megkötése azonban már nem kötelező. Lehet, hogy a fenti esetben sem rendelkezett ilyennel a feladó, s emiatt próbálnak ahogy lehet, kibújni a felelősség alól.
A kárt okozó dolgozót alkalmazó vállalkozás tehát vagy fizet, vagy belemegy egy pereskedésbe, ami senkinek sem jó. A rossz mozdulattal kárt okozó targoncás pedig attól remeghet, hogy munkáltatója mekkora összeget fog rajta kártérítésként bevasalni. Ha kiderül, hogy a kárt súlyos gondatlansággal vagy szándékosan okozta, akkor a munkáltatója a teljes összeget is követelheti rajta. Ha a cég nem tudja igazolni, hogy a kárt a dolgozó súlyos gondatlansággal vagy szándékosan okozta, akkor nem követelheti tőle a fuvarozónak kifizetett kár megtérítését, csak annak egy részét, 4 havi távolléti díjnak (alapbérnek) megfelelőt. Ez maximum néhány százezer forint, miközben egy rossz mozdulattal a fuvarozót milliós kár érheti.
Köthető felelősségbiztosítás a raktárra is
A megoldás egy olyan vagyonbiztosítás lehet, mely rendelkezik felelősségbiztosítási résszel is. Egy logisztikai központot, raktárt, gyárat üzemeltető cégnek ez a biztosítás nélkülözhetetlen, és nem is jelenthet elviselhetetlen költséget. Egy gyár udvarán gyakran és sokféle szállító jármű megfordul. Baleset bármikor bekövetkezhet, szükség van arra, hogy ez ellen a rakodást végző vállalkozás védett legyen. Ezt a felelősségbiztosítást általában nem önmagában kötik, hanem része, kiegészítője az ingatlanra vonatkozó vagyonbiztosításnak.
Mit tehetünk, ha nem ismerik el a kárt?
Nagyobb problémát jelent, ha a felrakó nem ismeri el a károkozást. Utólag már nagyon nehéz bármit is bizonyítani. Valóban hivatkozhatnak arra, hogy a kár nem náluk történt, ők ártatlanok az ügyben. Nem tudjuk bizonyítani az ellenkezőjét. Az sem biztos, hogy szakértői vélemény választ adhatna a kérdésre, hiszen valóban okozhatja a kárt a lerakást végző targoncás hibája is. A vita egészen biztosan bíróságon folytatódna, ahol az eljárás többe kerülne, mint a per tárgyát képező kár. Ilyen esetben érdemes inkább a casco terhére megjavíttatni az autót.
Nagy Csaba
