Külön nyilvántartást fog vezetni a közlekedési hatóság a fuvarozók vállalkozások számára kirótt bírságokról és a tapasztalt jogsértésekről. A nyilvántartásnak az a célja, hogy ki tudják szűrni a kockázatosan működő vállalkozásokat. Amelyik fuvarozócég gyakran kap büntetést, sok szabálytalanságot tapasztalnak nála, az a későbbiekben sokkal gyakrabban számíthat majd ellenőrzésekre.

A kockázatértékelési rendszerben a közlekedési hatóság a következő jogsértésekről fog adatokat gyűjteni:
– a vezetési és pihenőidőkkel
– a menetíróval kapcsolatos szabálytalanságok
– a járművek közlekedésre alkalmasságával kapcsolatos problémák (pl. lejárt műszakival, vagy veszélyes műszaki állapotban közlekedik)
– a fuvarozói szakmagyakorlás feltételeinek megsértésével kapcsolatos jogsértések (engedélyek hiánya, nem megfelelő engedélyek, nem megfelelő szakmai képesítés stb.).

Az összegyűjtött adatok alapján összeáll egy kép a vállalkozás kockázatosságáról. Ezt az úgynevezett kockázati profilt akkor veszik például figyelembe, amikor kiválasztják, hogy kinél kerüljön sor közúti vagy telephelyi ellenőrzésre. Ha a közúti ellenőrök számára a rendszer jelzi, hogy az autó kockázatos vállalkozáshoz tartozik, akkor egészen biztos, hogy annak az autónak a vezetője alaposabb ellenőrzésre számízhat majd, bármit is kövessen el.

Ez a kockázatértékelési rendszer 5 éven át tárolni fogja a következő adatokat:
– a vállalkozások azonosításához szükséges adatok
– a vállalkozás járműveit érintő összes közúti ellenőrzés időpontja és tárgya
– az összes műszaki vizsga időpontja és eredménye
– a közúti ellenőrzésekben vagy jogsértésekben érintett járművek adatai
– a felfedezett jogsértések adatai
– a kiszabott bírságokról és egyéb szankciókról szóló adatok.

Ezeknek az adatoknak az alapján minden fuvarozó vállalkozás kap egy kockázati besorolást.

A tárolt adatok csak öt év múlva törölhetők, vagy akkor, ha a vállalkozás végleg befejezi a fuvarozói tevékenységét. Az adatbázist több hatóság is használja majd. Hozzáfér a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóságok, a nemzetbiztonsági szolgálatok.

A kockázatértékelés kidolgozása elsősorban a nemzetközi fuvarozók miatt merült fel. Ez nem magyar ötlet, a rendszer az egész EU területén működni fog. Éppen az a célja, hogy létrejöjjön egy egységes rendszer, s a hatóság itthon is lássa, hogy a nemzetközi fuvarozásban dolgozó vállalkozások külföldön milyen jogsértéseket követnek el. Eddig ennyire egyszerűen nem lehetett ennek utána nézni. Egy külföldön rendszeresen megbírságolt vállalkozás itthon akár makulátlannak is tűnhetett, hiszen a magyar hatóság nem szerzett tudomást a külföldi büntetésekről. Most viszont kialakul egy nemzetközi adatbázis ezzel kapcsolatban, ami minden adatot tartalmazni fog. Az alapja egyébként egy uniós rendelet: ez azt írja elő, hogy a kockázatosnak minősülő vállalkozásokat alaposabban és többször kell ellenőrizni. Ennek érdekében kell kialakítani mindenhol ezt a kockázatértékelő rendszert. Ha pedig egy külföldi autón valamelyik tagállamban súlyos vagy veszélyes hiányosságot találnak az ellenőrzést végző hatóságok, akkor arról értesíteniük kell a jármű bejegyzése szerinti ország hatóságát is. Nem fog a rendszerbe bekerülni minden egyes túlvezetés vagy gyorshajtás. Azok a problémák minősülnek súlyosnak és veszélyesnek, melyek a jármű használatának korlátozásához vagy tilalmához vezetnek. Ilyen, ha például fékhiba miatt nem engednek tovább közlekedni egy autót, vagy ha akkor a túlsúlyt cipel, hogy az áru átrakása nélkül nem folytathatja tovább az útját a jármű.

Forrás: 2017. évi LXIII. törvény az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról, 8.§