Olvasóink közül többen is jelezték, hogy furcsa nyilatkozatokat kérnek tőlük üzleti partnereik. Egyik-másik szövege szerint nyilatkozniuk kellene arról, hogy a másik vállalkozással szemben minden követelésükről lemondanak. Ha aláírnak egy rosszul megszövegezett nyilatkozatot, akkor nemcsak a behajtási költségátalány 40 euróját nem követelhetik soha többé, de előre lemondanak bármilyen más tartozás behajtásáról is. Ügyvédünk tanácsa: ne írjanak alá ilyen nyilatkozatokat!

Közeledik a céges beszámolók május végi zárási időpontja, s mintha sok helyen most ébrednének fel a könyvelők és az ügyintézők. Mással nehezen lehetne magyarázni, miért kérnek a cégek sorban tavaly decemberre visszadátumozott, 2014-re vonatkozó lemondó nyilatkozatokat partnereiktől. A jó szándék érthető, de nagyon is meg kell nézni, hogy egy vállalkozó milyen szövegű nyilatkozatot ír alá! Könnyen beleeshet abba a hibába, hogy jó előre lemond a később jelentkező, bármilyen tartozás behajtásának a lehetőségéről is. “Jelen nyilatkozat aláírásával visszavonhatatlanul lemondok a társasággal szemben 2014. december 31. napjáig a fennállt szerződéses/megrendeléses jogviszonyban esetlegesen felmerült késedelmes teljesítésből fakadó késedelmi kamat, 40 euró mértékű behajtási költségátalány és egyéb felmerült költségigény érvényesítéséről” – olvasható az egyik, szerkesztőségünkhöz is eljutott szövegben. Sőt, a nyilatkozatot kérő (vagy inkább követelő) cég ügyintézője még azt is hozzátette: “Amennyiben nem érkezik válasz 8 napon belül, a lemondást elfogadottnak tekintjük.” E kitétel önmagában is jogellenes: a behajtási költségátalányról lemondani ugyanis csak a jogosult kifejezett nyilatkozatával lehet. Olyan nincs, hogy a vissza nem küldött nyilatkozat automatikusan nyilatkozatnak minősülne!

Mi is az a behajtási költségátalány?

A 2013-ban elfogadott új Polgári Törvénykönyv vezette be a behajtási költségátalány fogalmát a vállalkozások közötti elszámolásban. Ezt a 40 eurós összeget minden késve fizetett tartozás után fel kell számítani. Ha egy vállalkozás akár csak 1 napot késik egy bármilyen kicsi számla kifizetésével is, akkor 40 eurós költségátalányt köteles fizetni. Eltekinteni nem lehet ettől a kötelezettségtől. Ha nem rendezik, akkor az adós könyvelésében ennek tartozásként kell szerepelnie. Ha pedig egy vállalkozásnak fizetnie kellene, de partnerei nem kérik el tőle ezt az összeget, akkor neki ezt a pénzt bevételként kell kezelnie.

A behajtási költségátalány csak vállalkozások egymás közötti jogviszonyaira vonatkozik. Nem érvényes, tehát nem kell fizetni és nem lehet követelni sem magánszemélyek tartozásai után, sem az állammal kötött szerződések esetén.

A behajtási átalányról nincs számla, anélkül kell megfizetni. A Polgári Törvénykönyv rögzíti az elszámolás módját is. Ha a partnerek nem vesznek tudomást a behajtási átalányról, akkor ez később komoly hiányokat okozhat a cégek könyvelésében. Ugyanis a Ptk. rögzíti, hogy milyen sorrendben kell egy tartozást elszámolni. A beérkező pénzt mindig először a költségekre, aztán a kamatokra, végül a tőkére kell elszámolni, ha a felek nem rendelkeznek egyértelműen ettől eltérően. Hogy miért fontos ez?

Tegyük fel, hogy egy cég tartozik 20 ezer forinttal. A tartozást megfizeti, de pár napot késve, így már számolni kell a 40 eurós költségátalánnyal is. A 20 ezer forintos utalásból így először a költségátalány 40 euróját, 12 ezret kell levonni. A tőkéből, azaz a számlán szereplő 20 ezerből csak 8 ezret törlesztett. Így hiába fizette ki a számlát, ott marad 12 ezer forint tartozása. Ez már nem a költségátalány (hiszen arra kellett először elszámolni a befolyó pénzt), hanem ki nem fizetett számlának minősül.

A meg nem fizetett behajtási átalányt egy esetben nem kell tartozásként nyilvántartani a könyvelésben: ha a jogosult egyértelmű és visszavonhatatlan nyilatkozatot ad ki arról, hogy lemond erről a követelésről. Ezért születnek mostanában a különböző lemondó nyilatkozatok.

Valószínű, hogy a cégek egy része csak most teszi rendbe az éves könyvelését, hiszen május végéig kell az éves beszámolót is elkészíteniük. A könyvelők most kapnak a fejükhöz, hogy ezeket a tételeket sem söpörhetik be a szőnyeg alá, kezdeni kell vele valamit. Összeállítanak egy maguk barkácsolta nyilatkozatot és elküldik partnereiknek aláírásra. A hozzánk eljutott nyilatkozatok egy részét ráadásul olyan kísérőlevéllel küldik, mintha valami elmaradt adminisztrációs lépést kellene nekünk pótolnunk. Mintha elmaradt volna egy kötelező hatósági előírás teljesítése, melyet most aztán azonnal, postafordultával rendbe kell tenni.

Egyet ne feledjen el: Önnek nem kell ilyen nyilatkozatot tennie. Az adósa, aki valamilyen tartozást késve fizetett ki, legfeljebb kérheti, hogy segítse őt ki egy ilyen nyilatkozat kitöltésével. Ön nem egy elmaradt adminisztrációs lépést teljesít, hanem éppen lemond egy törvény szerint Önnek járó pénz behajtásáról!

Mielőtt egy ilyen nyilatkozatot valaki aláír, gondolkodjon el a következőkön is:

• Valóban le akar-e mondani a késve fizetett tartozások után neki járó 40 eurós összegekről?
  Ha le akar mondani a neki járó behajtási költségátalányról, ezt milyen esetekben akarja elengedni? Csak egyes esetekben, vagy a 2014-es tartozást teljes egészében elengedi, vagy örök időkre az érintett céggel való kapcsolatában lemond ennek a behajtásáról?
• A költségátalány behajtásáról akar lemondani, vagy kijelenti, hogy sem most, sem a jövőben, semmilyen, behajtással kapcsolatos költséget nem akar érvényesíteni az adott vállalkozással kapcsolatban?
• Ügyvédünk összeállított egy mintát a nyilatkozat megfelelő szövegére. Ez a törvény szerint elfogadható, ugyanakkor az aláírásával nem mond le a kelleténél több jogáról. Ezzel a nyilatkozatszöveggel csak a behajtási költségátalány adott évben fizetendő összegét engedi el, mást nem. Ezt a szöveget javasoljuk a behajtási költségátalány elengedésével kapcsolatban. A mintát egyéni vállalkozók és cégek is használhatják.

NYILATKOZAT

Az XXXX Kft. (székhely: …………… adószám:…………….. ) mint szállító (hitelező) a jelen okirat aláírásával

k i j e l e n t i ,

hogy …. (név, székhely, adószám) adóssal szembeni követeléséből a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:155. §. (2) bekezdésében rögzített behajtási költségátalányról visszavonhatatlanul, ellenérték nélkül a 2014-es év tekintetében lemond. E lemondás azonban nem jelenti azt, hogy az XXXX Kft. a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól is mentesíti az adóst.

Kelt : ………… ,2015 …

………………………………….
XXXX Kft.
(cégszerű aláírás)